Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

jegyzet

 

 

 

 

A Magyar Médiaszolgálat elemezte a HVG módszereit az ÁKTV-ről írt cikke alapján: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MTI Közlemény

2020. augusztus 30.

A 64 Vármegye Ifjúsági Szervezet habsburgozó vezetőit az Álmos Király Televízió Cenzúra nélkül! című műsora leleplezte. László András dilettáns zárt szellemi köre évtizedek óta gyalázza büntetlenül szabadsághőseinket - Rákóczit, Kossuthot, Petőfit - és mártírjaink között az Aradi Vértanúkat. Azokat a Habsburgokat igyekeznek jó színben feltüntetni, akiknek zsidó származását és ebből eredő magyargyűlöletét az Álmos Király Akadémián támadhatatlan bizonyítékokkal támasztottuk alá. Műsorainkban, előadásainkon és a Magyar Ember c. lapunkban több tucat hangfelvételt, írást és cikket mutattunk be mindezek igazolására. Válaszként a www.szentkoronaradio.hu és hasonló oldalakon valótlan állítások tömegét, gúnyolódást és rágalmakat kaptunk számolatlanul, érdemi választ viszont nem. Jó példa erre a Kubínyi Tamást gyalázó egyik cikk, melynek minden mondatára jut egy vaskos valótlanság, miközben a zsidó-Habsburg kérdésről egyetlen szót sem ejt.

http://szentkoronaradio.com/blog/2020/06/23/valasz-kubinyi-tamas-varmegyesek-elleni-ragalomhadjaratara/



A Jobbik vesztét és a 64 Vármegye hasadását okozó bűnbanda tovább rombol, ezúttal a Mi Hazánk környezetében. Példaként bemutatjuk azt a Haynaut éltető cikket, amelyet az érintettek igyekeztek mindenhonnan eltüntetni, ám szerzője ma is rendszeresen publikál az említett oldalakon. A vármegyés fiatalok megrontása politikai pedofília, amit nem tűrhetünk. Tisztítsuk meg a nemzeti oldalt az ügynököktől, spicliktől, besúgóktól, és nemzetünk nagyjainak rágalmazóitól!



ÁKTV Szerkesztőség



 

Beszélgetés Kubínyi Tamással

 

– Milyen volt a gyermekkora?

– A 12 napos ’56-os boldogság után a családi élet jelentette a végvárat, így kisgyermekként belecsöppentem a jó magyar szellemiségbe. Egy névnap akkoriban sokkal többet jelentett, mint manapság. A névünnep, születésnap, családi évforduló mind igazolt alkalom összejövetelre a hatalom felé e spiclik és besúgók által terhelt világban. Így nőttem föl, többet tanultam az asztal alatt, mint később az összes iskolában. Amikor pedagógus lettem, és tanítottam történelmet és magyart, a tantestületben ugyanazt tapasztaltam, mint amit hallomásból már tökéletesen ismertem, ezért hamar felhagytam a mesterséggel.

– Hogyan vészelte át a Kádár-rendszert?

– A Kádár-rendszerből való kilépésre egyetlen lehetőség mutatkozott: tanult hobbim révén zongoristának álltam. Nyarakat töltöttem a Balatonon, zenét írtam színházaknak, filmes és más megrendelőknek, Wanda Jacksontól kezdve a Godspell, Csizmás kandúr és hasonló darabokon keresztül mindenféle zenei feladatot elvállaltam. Esetenként egy-egy utazó produkcióval Nyugat-Európát bejártam, így sikerült távolságot tartanom a Kádár-kortól. A kinn maradásom sokszor felmerült, ám apám példáján okulva másképp gondolkodtam, nem magamat, hanem a hazámat féltettem. Felvettem a kapcsolatot több nyugati egyetemmel, és amikor lehetőségem volt, egy-egy kurzust elvégeztem Bécsben, Bonnban, Luzernben, Antwerpenben, vagy csak néhány napot eltöltöttem jeles egyetemi városokban. Hangszereim kivitelét és behozatalát a Magyar Nemzeti Bankkal kellett igazoltatnom, a vámosok képesek voltak éjjel 4-kor házkutatást tartani nálam, és 1986 környékén a rendőrség az útlevelemet elvette. Más indokot nem találtak: „Az ön kiutazása a közérdeket sérti.” A gumijogszabály alkalmazásával megszűnt az utazási lehetőségem. Előállt a magyar értelmiség számára általános képlet: zöld határon menekülés, öngyilkosság vagy alkoholizmus. Egyiket sem választottam. Jött a rendszerváltás. 1990 után újságírónak álltam, remélve, hogy gyorsítani tudom a Kádár-rendszer lebontását.

– Hogyan lett televíziós?

– A Magyar Nemzettől hamarosan a Magyar Televízió Híradójához kerültem. A meglehetősen hajszolt szerkesztő-riporteri munka után éjjeli műszakban 1992-től kezdtük el az Ávósok c. négyrészes dokumentumfilm forgatását. Sokszoros cenzúrán ment át a nyersanyag, a legjobb részek gyakran kimaradtak, de így is erősre sikerült. Az 1994-es választások előtt a film az MTV műsorán lement, ám az ismétlését letiltotta a Mazsihisz, arra hivatkozva, hogy az elkövetők egységes vallási hozzátartozása érdekeket sért. A Horn-kormány megalakulása után belső B-listára kerültem, azaz nem engedtek dolgozni, inkább a Betlen-stáb szakmai betanítását, majd az Amerikában sugárzott Híradó szerkesztését bízták rám. Ez volt akkoriban az elfekvő, a kirúgás előtti utolsó állapot.

– Hogyan alapozta meg a médiában való karrierjét?

– 1997-ben egy nyugati egyetem közbenjárásával a Horn-féle restauráció legnagyobb tombolása idején kaptam egy amerikai ösztöndíjat a CNN-Affiliate hálózathoz. Leginkább a médiakreátor mesterség érdekelt, mivel a CNN-nél azt tapasztaltam, hogy egyetlen ember képes elvégezni azt a munkát, amit a kádárista hazai televíziózásban sokan végeznek. Sofőr, világosító, operatőr, szerkesztő, rendező, vágó egy személyben elképzelhetetlen volt Magyarországon. Hazatértem után az MTV-től megkaptam az elismerő obsitot, miután a Magyar Fórumban cikksorozatom jelent meg a médiamanipulációról. 1998 után Csurka István tanácsadóként alkalmazott a Fehér Házban, továbbra is cikkeim jelentek meg a Magyar Fórumban.

– A rendszer bírálata és a rendszerben végzett tevékenysége miként volt összeegyeztethető?

– Kutatócsoportom, a Magyar Médiaszolgálat ekkoriban jeles referenciákkal rendelkezett, dolgoztunk az MTI-nek, az ORTT-nek, több televíziónak. Egyedüliként végeztünk éveken át tartó alapos elemzést a Gyárfás Tamás-féle Napkeltéről, aminek híre bejárta a magyar sajtót. Kaptunk fenyegetést bőven, és a Fenyő-gyilkosság után ezeket nem lehetett félvállról venni. Fokozatosan megismertem a Magyarországon tevékenykedő állami és alvilági szervezetek összefonódását és módszereit. Kifarolás helyett még többet dolgoztunk.

– Hogyan lett kormányszóvivő?

– 2000-ben kommunikációs tanulmányaim révén a Közlekedési Minisztériumban kaptam állást, ahonnan hamarosan a Miniszterelnöki Hivatal kért át a kormányzati kommunikációs osztályhoz. Nagy hiány volt az innovatív kutatási módszereket ismerő szakemberben. Médiakutatóként az első Fidesz-éra alatt jószerével egyedül voltam a sok pártaktivista között a kormányszóvivői osztályon. Borókai Gábor kormányszóvivő felkért helyettesének, amikor a nagy nyári leállás alatt kiderült, hogy egyedül viszem azt az osztályt, amelynek a teljesítménye munkatársai nyaralása ellenére sem csökkent. Párton kívüli kormányszóvivőként tapasztaltam az apparátus szerényebb tehetségű tagjainak összetartó erejét, és törekedtem a szellem embereinek hasonló összetartására. Társaimmal, dr. Grespik Lászlóval és dr. Tóth Zoltán Józseffel együtt abban reménykedtünk, hogy a nemzeti oldalra kormányzott Fideszben sikerül visszaszorítanunk az SZDSZ befolyását. Ma már a radikális nemzeti irányzat nem létezik a Fideszen belül.

– Kire emlékszik szívesen a médiában?

A 2002-es kormányváltás után kutatócsoportom a Duna Televízió műsorairól készített olyan terjedelmű és alaposságú napi gyorselemzést, amit sem a Szonda Ypsos, sem más intézetek nem vállaltak. Az alkalmazott módszerekről és fogalomkészletről írtam meg a Médiamanipulációs Lexikont, amit kezdetben a Századvég Kiadó, majd a Magyar Tudományos Akadémia médiaintézete is kiadott. Szaniszló Ferenc hívására a Duna Híradó és a napi háttér műsor felelős szerkesztését vállaltam. Önálló műsorom lett az őstörténettel is foglalkozó Agora, amely néhány hét alatt a Duna Tv legnézettebb műsora lett, és ezzel túlságosan magára terelte a finnugor elméletben és a történelemhamisításban ellenérdekelt vezetést. A politikai manipulációkat leleplező Közügyeink című műsorom tett pontot Duna tévés karrieremre azzal, hogy a Gyurcsány-kormány alatt leleplezte a Gyurcsány-Apró-Dobrev-klán fél évszázados tevékenységét. A folytatásra az Echo Tv-nél nyílt lehetőség, A nép hangja, a Kibeszélő, a Kiút és más hasonló műsorok szerkesztésével, vezetésével. Az a Fidesz-hatalom, amely 2006-tól örömmel fogadta a merészebb hangot, és a népi, vagy kutatói igazság kimondását, 2012-től zokon vette ugyanazt, ezért eltávolítottak. A korábbi tapasztalatok alapján döntöttem az Álmos Király Televízió elindításán. Az internetes, napi kétórás élő adást több helyen kábelhálózatra teszik Magyarországon, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, így a nézőszám néhány ezertől esetenként több százezres nagyságrendre ugrik a világ magyarsága körében. A nettévével párhuzamosan kezdeményeztem az Álmos Király Akadémia, a Hunyadi Történeti Intézet és hasonló civil kezdeményezések elindítását, mintegy pótlandó az el nem látott állami feladatot. Mindezt magyar emberek önkéntes adományaiból működtetjük immáron nyolcadik éve.

 

 

 

 

© Kubínyi Tamás 2011-2020. Minden jog fenntartva.