Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

BARTÓK könyvek

 

Kubínyi Tamás könyvei megrendelhetőek telefonon: +3630 326 8826 e-mailben: almoshetkonyve@gmail.com

 

OTP számlaszám:

 

A rendelés és befizetés az alábbi
PayPal számlán a legegyszerűbb:



 

 

OTP számlaszám:

11773061-06778682


Iban:

HU48 1177 3061 0677 8682 0000 0000


Swift:

OTPVHUHB


Kedvezményezett: Kubinyi Tamás

 

 

A befizetések egyeztetése telefonon:

+3630 326 8826

e-mailben:

almoskiralytelevizio@gmail.com

 

 

 


Bartók Boldogasszony kegyelmében

 

Mit tesz az esti mese? – Erőt gyűjt az ország – Álmos és Bartók – Mágikus számok – Ady, Krúdy és Werbőczy – A finnugor dogma és sok évezredes birtokunk

- Bartók Béla műveiről és életéről könyvtárnyi irodalom született, így ebben a kérdésben nem lehet azt mondani, hogy kutató és a közönség előtt ismeretlen lenne a téma, mint az Álmos hét könyvénél. Miért ír mégis Bartókról?

- Ahogyan az Álmosról szóló könyveimet tíz év kutatás előzte meg, úgy Bartókkal sem most kezdtem foglalkozni, a kötődés eszmélésem előtti idő. A Kossuth Rádióban hallgatott esti mese után, amikor szép hang utasítóan szólt: „Remélem, ágyban vagytok már? Aludjatok jól, álmodjatok szépeket, jó éjszakét gyerekek!”, és közben szólt a Gyermekeknek sorozatból a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok… kezdetű népdal zongora feldolgozása. A felszólítás nem volt kötelező, sok gyerek fennmaradt, kóstolva ezzel a központi hatalom akaratát megtestesítő rádióval szembeni ellenállást. Rebellisek a kismagyarok. Még nem tudtam, ki az a Bartók Béla, nem tudtam, hogy ő zongorázik, és írni-olvasni sem tudtam, mégis pontosan éreztem: ez a zene több mint altató. Az „aludjatok” paranccsal szembeszállni mégsem volt érdemes, a világ kozmikus rendje, a Nap járásából következő nappalok és éjszakák igazsága érezhetően erősebb volt, mint a gyermekként is érezhető elnyomás. Ha nincs utasítás, nincs annál jobb a világon, mint ilyen zenére aludni. A napjainkban folyó magyarellenes gyarmatosítás Bartók életében már javában tartott. 1902. március 24-én felsóhajt: „Végre egy keresztény tanítványom is van!”, másutt a közérthetőség kedvéért megerősíti: „Egész létemet a zsidóknak köszönhetem.” Ezek a humoros feljegyzések sokat elárulnak a gondolkodásából és arról a korról.

- Ki gondolta volna, hogy egy végcím zene életre szóló hatással lehet…

- A kommunizmus fél évszázada alatt a Kossuth rádiónak az volt a minden este visszatérő néhány őszinte pillanata, ahogy a hírolvasó és a többi szereplő hangjából akkoriban kihallottam. Abban a kis darabban múlt és jövő fordulópontját éreztem, és noha az elalvás maga is váltás egyik tudatállapotból a másikba, kicsit belekóstolván az örökkévalóságba, a reálison kívüli álomba, ma már biztosan tudom, mindennél több igazságot mondott a zongorajáték, és általa sokkal többet értettem meg a világból, mint ami mondható és tanulható volt későbbi éveim során. Bartók az amerikai útja előtti utolsó koncertjének ráadásaként játszott azon a felvételen. A Csillagok, csillagok… búcsú az emberektől, búcsú a személyes tárgyaktól, épületektől, tájaktól, kövektől és vizektől, búcsú Magyarországtól, búcsú a világtól, az élettől. Mindeközben nincs benne semmi negatív, ma divatos depresszió, vagy bármi hasonló, minden hangja megtartó erő azoknak, akik hallják, akik itt maradtak és ide lesznek születendők. Bartók világérzése, személyes üzenete ért hozzám csillagútról, emberi sorsról, mindenségről, bánatkönny boldogságról, aggodalomról és megnyugvásról. Őszinte zene, csak úgy érdemes tekinteni a világra, ahogy Bartók tekint kagylótól virágon át minden létmegnyilvánulásra, szélzúgásra, madárhangra, ritmusra, zenére.

- Az AGORA Kiadó vállalta a kötet gondozását. Sikerül talpon maradniuk?

- A kiadót a szükség hozta létre, miután a Duna Televízió betiltotta az Agora című műsort, melyben történelmünk legfontosabb kérdéseit tárgyaltuk meg. A tiltott műsorok információi jelennek meg a könyvekben, nagy irántuk az érdeklődés. Tavaly hoztuk ki az Álmos hét könyvét, minden más cég belebukott volna, nekünk nem volt nyereségünk, de nem is ez a cél. Másképp állunk az olvasóhoz, például a +36303268826-os telefonszámon állandó ügyeletet tartunk, ahol a könyvekkel kapcsolatos bármilyen gondot azonnal elintézzük. Hasonlóról más kiadónál nem tudok, inkább az a jellemző, hogy alig lehet őket megtalálni.

- Mi foglalkoztatja? A személyiség, vagy a környezet, amelyből ez a zene megszületett?

- A zenéjét meg lehet közelíteni pusztán technikai szempontból, noha ez az út önmagában nem vezet sok értéshez. Foglalkoztat különleges zárkózott személyisége. Bartók életműve az emberiség magas-kultúrájának legjava, évezredekből merítő és évezredre mutató tudás és tapasztalat, ha mindent elmondtak volna, eszembe sem jutna róla könyvet írni. Ha a legfontosabbat elmondták, akkor sem. Mindig a legfontosabbat kell mondanom az embereknek, és most ez a legfontosabb. Akkor is, ha feldarabolt, gyarmati sorba süllyesztett és minden nap elárult országban élünk. Mert ilyen időben az erőgyűjtés a legfontosabb.

- Mennyiben más az Ön könyve? Mi az első, a kutatás, vagy valami más?

- A Bartók életrajzi munkák alaposak, napról napra követhető bennük a zeneszerző útja, tevékenysége, ám személyével, kicsiny gyermekkorával kapcsolatban ezek a kronológiák hamar eljutnak élete ötödik esztendejéhez, amikor zongoraleckéket kezd venni az édesanyjától. Meggyőződésem szerint ekkorra már sok minden eldőlt, ezért számomra és reményeim szerint az olvasó számára is a legrejtélyesebb időszak a születése után eltelt néhány esztendő. Számos kutatásra érdemes adat merült fel, mégsem ez vezet, hanem a körülményeket láttató szándék és a titok megfejtése.

- Van történelmi kapcsolat Álmos és Bartók között?

- Nagyon is! Az információs szmogban elvész a lényeg, Bartók egész élete a magyar történelem legkülönlegesebb kora, ha úgy tetszik, az Álmossal kezdődő honvisszaszerzési történet másik vége. A történelmi Magyarország felszámolása pontosan egybeesik Bartók életével. A kapcsolat közöttük, hogy mindketten a magyarság javára tették fel életüket, így évezredes ismerősök, akárcsak az értő olvasó.

- Honszerzés után honvesztés?

- A honvesztés folyamat nyilvánvalóan nem Bartók idején kezdődött, tulajdonképpen az ország három részre szakadása a mai napig sem ért véget, igaz, a defterdár most nem hord bő bugyogót, nehezebb észrevenni. Ugyanúgy rabolja terményünket, rabszolgának viszi gyermekünket, szétdúlja családunkat.

- Régóta tervezte ezt a könyvet?

- Nem terveztem, mégis mindig erre készültem. Kiszakadt belőlem, mint az Álmos hét könyve, ahol azt sem tudtam, hogy hét könyv lesz, csupán a nyomda alá rendezéskor derült ki, hogy minden szerkezeti eleme, a 77 fejezet, a 777 ábra és ugyanannyi keretes információ, valamint a hét nagy helyszín köré csoportosuló történet ezt a formát határozza meg. Bartóknál ugyanazt a kötelességteljesítést éreztem, ugyanakkor abban különbözik a két folyamat, hogy az Álmos kéziratra rátettem az utolsó pontot, amikor az első könyv a nyomdába került, most viszont messze nem látom a végét. Az első Bartók könyvem a zeneszerző életének első évét dolgozza fel, és ha azt kérdezi, hogy mikor lesz vége, csupán annyit tudok mondani, hogy 64 évet élt, és minden napja érdekfeszítő.

- Úgy hallottam, zongorát kért a könyvbemutatóra. Játszani fog?

- Kénytelen vagyok használni a hangszert, mert a szó nem zene. A Csillagok, csillagok, az Allegro Barbaro vagy a Mikrokozmosz néhány darabja ott él minden magyarban, noha sokan nem tudnak róla. Ezt akarom tudatosítani. Amikor a szerző és munkatársai adatokat gyűjtenek valakiről és meghallgatják azt a művet, amelyet a feljegyzések szerint adott időpontban a kutatott személy hallott, – ilyen volt például Richard Strauss Zarathustrája, amely megváltoztatta Bartók életét és gondolkodását – akkor az egykori és a mai közönség által tapasztalt benyomások összeadódnak, segítik a megértést. A világ lélekben játszódó legnagyobb csodáiról van szó.

- Imígye szóla Zarathustra a szimfonikus költemény eredeti címe, és szerzőjének ugye, semmi köze nincs ahhoz a Strauss családhoz, amelynek keringőit és polkáit újévi koncerten szokásos játszani.

- Így van, a Bartókról szóló előadásaimat ezzel a Richard Strauss zenével kezdem, és mondhatom, manapság is frenetikus a hatása, az egymásra tornyozódó kvartok egy régi új világ üzenetét hordozzák, szemünk előtt jelenik meg az ókori magas-kultúra, a Jóistennel kötött szövetség. Nekünk külön-külön szövetséget kell kötnünk a Jóistennel. Gyengeségünk oka e sok kis szövetség hiánya. A részinformációkból akkor születik valami, ha kapcsolatba lépnek, interferenciával hatnak egymásra, így fonódik össze múlt és jelen. A tudás különböző szintjei fölött megjelenik egy magasabb, az intuitív tudás. Bartók egyik filmfelvételén, melynek hangja nincs, látom a keze és főleg a szeme mozgásából, hogy az Allegro Barbarót zongorázza. Bárki mondhatja, hogy mindez feltételezés, ám ahogy az alsó Fisz kvintre tekint villámgyors sólyompillantással, az bizonyosság. Egyébként utólag be is igazolódott.

- Van valami személyes indítéka a könyvnek?

- Csak az van. Bartók a világ általános romlásával szemben az egyén felelősségére figyelmeztet, nem azzal kell foglalkoznunk, hogy más miként romlik, hanem mi hogyan válhatunk jobbá. Minden igaz zenének, képnek, könyvnek, filmnek két szóban össze lehet foglalni az üzenetét: Légy jó! Engem nem lehet megetetni azzal, hogy nem tudjuk kik vagyunk, és honnan jöttünk. Nagyapám szépapja részt vett a szkíta eredetet törvényként rögzítő Werbőczy-féle Tripartitum kidolgozásában, ő maga Nagyváradon egy kávéházba járt Adyval, még ha el is különült a hangos színész-újságíró társaságtól, mesélte, egyszer fegyvert fogott rá Krúdy, amikor hajnalban nem bírta már tovább hallgatni regénye végtelen történetét. Szemtanúja és közvetítője volt annak a kornak, melynek bírálatát és értékmentését Bartóknál alaposabban senki nem tette meg. Egy évben születtek. Ez az én személyes indítékom, mert az információ az idő távlatában torzul, ha nem írom meg, elvész.

- Nem beszéltünk a könyv tartalmáról, nem árulok el titkot az olvasónak, ha elmondom, hogy Bartók életének első évéről szól az egész.

- Csodálatos dolgok történtek abban az 1881-82-es esztendőben, élet és halál ügyében olyan beavatáson ment át a csecsemő, ami földi embernél páratlan. Háttérben a történelmi Magyarország szellemi gazdagsága és anyagi szegénysége, azé a világé, amelynek gondolatban tartása, pontos ismerete létkérdése a mai magyarságnak. Sajnos a nagymamák sem tudják elmondani a vasárnapi ebédnél. Torontál megye ma románok és szerbek által megszállt terület, ahonnan a magyarok és németek kegyetlenül el lettek üldözve. Csak akkor maradunk meg sok évezredes birtokunk maradványán, ha az elkövetkezők átélik, hogy mindaz ma is hozzánk tartozik anyagi és szellemi értelemben, amit egykoron eleinknek adott a Jóisten. A valószínűség-számítás és a történelem egy ponton kapcsolódik: nincs olyan kontinentális ország, amelynek határai örök időkre változatlanok, ha túl leszünk a területvesztéses nemzetirtás jelenkorán, akkor más idők következnek, elsősorban lélekben kell készülnünk. Ahogy Álmos mondta: Lélekbátorság!

Lejegyezte: Marosics Tamás

 

 

OSTORT A KUFÁRNAK!

 

Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét

idén is új könyvvel ünnepli Kubínyi Tamás. Második Bartók kötetének címe:

Nagy-Szent-Miklós kincse

 

 

- Azt korábban megtapasztaltuk, hogy nagy mennyiségű információt dolgoz fel élményszerűen, egy eddig nálunk nem létező műfajban, amit nevezhetünk ismeretterjesztő, történelmi vagy irodalmi munkának, egyik sem fedi pontosan a lényeget, mert mindegyiknél több. Miként tud ennyi információt feldolgozni?

Bartók életét vizsgálva számos érdekességre bukkant kutatócsoportom a Magyar Médiaszolgálat, amely korábban azzal szerzett nevet, hogy a Napkelte című propaganda műsorfolyam leállítása előtt jó tíz évvel objektív mérési eredményeket bocsátott az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy közel tízszeres manipulációs aránnyal működik a műsor, ami ezer százalékos torzítást jelent egy olyan országban, ahol ennek a százada is aránytalanul sok. Az állami cégek kifizették a tanulmányokat, majd gondosan elsüllyesztették, megakadályozva nyilvánosságra kerülésüket, szívességet téve a nyolc évig tartó és mind a mai napig le nem bontott posztkommunista rendszernek. A Médiaszolgálat később az Álmos hét könyve hátterében végzett pótolhatatlan munkát, amikor összegyűjtötte és értékelte a könyvtárnyi szakirodalmat, új irányt szabva a könyvírásnak, szerkesztésnek. Korábban nem jelent meg olyan munka, amely ekkora háttérre épített volna, talán innen ered a formai újítás, 1150 év mulasztását kellett pótolnunk.

- Tájékozódásom szerint a munka nagy siker, ami egy válság közepén nem egészen természetes…

Az a tény, hogy a könyv sikeres, némileg meglep, mert alig van jelen a piacon, miután a multi- és idegenszívű könyvterjesztésben megtiltottam az árusítását. Nincs szükségem a pénzükre, nem engedem, hogy a nemzetrontó művekkel az Álmos hét könyve közös polcra kerüljön. A döntő mértékben liberális hatás alatt lévő média és könyvszakma – szándékosan enyhe kifejezést használok – különleges ága az álnemzeti oldal, amelyet ugyanazok a szélsőbaloldali gyökerekből indulók hoztak létre, akik a főáramlatot is uralják. Velük sem vállalok közösséget, sem előadásaimat, sem könyveimet nem engedem ilyen csatornákon népszerűsíteni. Egyszerű a próba, ha valaki belép egy „nemzeti médiába vagy könyvesboltba”, érdeklődjön munkám után, azonnal megtudja kivel áll szemben. Itt kell említenem azokat az áldozatvállaló szakembereket, akik anyagi haszon hiányában is vállalták a szolgálatot, mint a Menedék, a Püski könyvesház, egyik-másik internetes oldal. Ők tudják, az országalapító atyák iránti tisztelet nem szép szavakból áll.

- A válságban vergődő könyvpiac törvényeinek, a szerzői- és kiadói iparágnak, és a mindenkori olvasói igénynek ellentmondó erőfeszítéseit tapasztaljuk. Igaz lenne, hogy Bartók Béla mind a hatvannégy életévéről könyvet szándékozik írni? Talán nem ünneprontás, ha képtelenségnek, hamvában holt vállalkozásnak nevezzük, hiszen ilyen még nem volt sem nálunk, sem a világon, és nyilván nem is lesz…

A hírből mindössze annyi igaz, hogy Bartók életének első évéről tavaly írtam, most jön a második, az a bizonyos 1882 márciusától kezdődő esztendő története, és télre előkészületben van a harmadik. Azt nem tudom, hogy meddig jutok el, mert döntő feltételeiben nem tőlem függ, csupán annyit állíthatok: ami rajtam múlik, megteszem. Érzem az Ön által említett ésszerűtlenséget, ám azt is, hogy nem lehet másként. Az Álmos sorozat előtt is voltak szirénhangok, mégis megvalósult, mert a Magyarság alapvető igénye hívta életre. Ma is sokan keresik az almoshetkonyve@gmail.com levélcímen, ahol minden kufárdíjtól mentesen jut hozzá közintézmény és magánember. Az Agora Kiadót azért kellett létrehoznom, mert megtapasztaltam a nemzeti oldal pénzváltóinak éhségét, egyik-másik művemből ma is hasznot űznek, úgy árusítják, hogy abból egyetlen fillért sem juttatnak, és akkor még nem beszéltem „szerzőtársaimról”, akik noha egyetlen betűt sem írtak, elsőként rohantak mellüket döngetve a pénztárhoz. Nos, ez a korszak véget ért. Lelkiismereti kérdés, hogy mikor milyen munkába kezdek, és ennek a Bartókról szóló döntésemnek nincs vetélytársa. Ha senki nem venné meg, akkor ott állnék egy rakás könyvvel, ám az ellenkezője igaz, nem tudom olyan gyorsan írni, ahogy viszik. Amerikából is bejelentkeztek, úgy tűnik, ott jobban tudják ki volt Bartók Béla és miért van szüksége rá a világnak, készül az angol fordítás. Tizenöt évi kutatómunka után derült ki, nem szabad nagyobb léptékben haladni, azaz öt-tíz-húsz, vagy akár mind a hatvannégy évet egyszerre feldolgozni, mert az összes előttem járó ezt tett és nem tudta elérni, hogy Bartók Béla az olvasó személyes ismerősévé váljon.

- Az egyik előadásán azzal lepte meg a közönséget, hogy zongorázott. Kubínyi Tamás író, műsorvezető, médiakutató, és most zongorista… Melyik az igazi arca?

Könyvbemutató előadásaimon Bartók műveit a szerzőhöz híven, mégis saját elképzelésem szerint játszom, esetenként improvizálok a szabad, ám Bartók lejegyzése nyommán klasszikus zenévé fagyott darabra. A Mikrokozmosz Szabad változatok című tétele kiváló példa erre, vagy a Szabadban zongoraciklus eleje, a Síppal-dobbal. Bartók szabályosan dobol a zongorán, ritmusai a szkíta őszene alaprétegéhez tartoznak, elemi erejű lélekmozgatással, ezért használja mind a mai napig a jazz, a rock és a világzene. Kortárs szerzők sem tudják megkerülni, legtöbbjüket ma is évszázaddal előzi, ezért menekülnek a szubkultúrába. Ahol találok egy zongorát, ott bemutatom az eredeti darabot és azt a változékony atmoszférát, melyből Bartók a végső változatot lejegyezte. A zene születésének pillanata közelebb visz az alkotóhoz és egyben a Teremtőhöz, kiderül, semmi sem lehetetlen, amit igazán akar az ember. Miért ne lenne ez a könyv is olyan, amilyennek szeretném? Arról a Magyarról van szó, aki nemzetünknek a legnagyobb elismerést vívta ki Japántól Európán át Amerikáig, noha itt csonka-Magyarországon még azt sem tudja százból száz megkérdezett, merre keresse szülővárosát, Nagyszentmiklóst. Ezen most változtatunk, mindannyiunk múltjáról és közös jövőjéről van szó.

- A párhuzam Bartók élete és a borítón is bemutatott nagyszentmiklósi aranykincs között adódik abból, hogy mindketten kötődnek a városhoz. Mi más köti össze e két híres „márkánkat”?

A könyv címadója az a bizonyos huszonhárom aranytárgy, melyet kétszáz éve Bécsben őriznek előlünk, és a biztonságos történelemhamisítás kedvéért még felirattal is ellátták: „Óbolgár lelet”, holott magyar rovásjegyek vannak rajta. A kutatás során kiderült, valójában a kincs lényegesen több tárgyból állt, egy részét ellopták, széttörték, beolvasztották, ám van olyan aranykereszt, melyre a médiaszolgálatom talált rá egy kolostorban. Hál’Istennek kiváló munkatársaim vannak közintézményekben, a finnugor dogmát hangoztató akadémián és a politikai véleményadatokat feldolgozó, vagy vallástörténetet kutató hivatalokban. Személyük titkossága garancia arra, hogy a cenzor ne tudja befolyásolni a munkát. Első kézből kapom az adatokat, ennek hátránya, hogy a könyveimet azok az intézmények és az a média veszi totális blokád alá, amelynek két urat szolgáló munkatársai lelkiismeretük szavát követve működnek velem együtt. Közben folyik a népbutítás, gyakran olyan könyv kap ingyen-reklámot, amivel billegő ágyamat sem támasztanám ki.

- Beszélt egy különös keresztről…

Az a kereszt a Médiaszolgálat által bizonyítottan Nákó gróf ajándékaként került Bezdinbe. Ő volt a Nagyszentmiklósi kincs első gazdája, Észak-Torontál vármegye kegyura. A gyönyörű keresztet még a szállítás előtt a bécsi kincstárral egyeztetve emelték ki a kincs-együttesből, mert az alapkoncepcióval, miszerint pogány bolgárok kincsére leltek, nem volt összeegyeztethető ez az ősi kereszt. Máris ott vagyunk ezer évvel ezelőtti és jelenkori legnagyobb titkunknál, a nyugati kereszténység nem pogány hitről térített, bizonyíthatóan magunkkal hoztuk az ősi kereszténységet Jézus eredeti tanításaival, az eredeti Magyar Ószövetséggel. E hit gyakorlása a napi életben a Magyarság régi-új evangelizációja, megmaradásunk záloga.

- Napi tevékenysége során aktuálpolitikai kérdésekről fogalmaz határozott véleményt a tévéműsoraiban, a nézőkkel beszélgetve érvel, befolyásol. Az írói személyisége miben különbözik?

Ugyanarról a kérdésről van szó, akár Álmossal, akár Bartókkal, akár napi ügyekkel foglalkozom: Magyarország összeomlás előtt áll, csak a legnagyobb körültekintéssel és összefogással menekülhet meg. Világerők rontanak végig rajtunk, legyen az háború, kommunizmus, forradalom vagy kapitalizmus, sok kollaboráns kerül, ki személyes hasznát véli megtalálni legszentebb érdekeink árulásában. Nem veszik észre a júdáspénzként dobott anyagi javak elértéktelenedését, hamuvá válását a hazavesztésben. Előbb lélekben kell megerősödnünk, felkészülnünk a ránk váró próbatételre. Ha sikerül elérnünk, hogy a nemzet kovásza, a valódi Magyarság – így, nagybetűvel – megértse a veszélyt és tegyen ellene, akkor megmenekülünk.

- Sokan ébrednek, keresik a kiutat, nagy ikonjainkban csalódva mondják, Kubínyi Tamásra oda kell figyelni…

A Duna tévénél évekkel ezelőtt szerkesztett és vezetett Agora című történelmi műsorom legfontosabb adásait nem csupán a méltatlannak bizonyult akkori vezetés, hanem a mostani újak is tiltják, hasonlót más televízió sem mer felvállalni. Ez természetes, hiszen egyik médium sem szabad, meg kell értenünk, a történelem a politika totális felügyelete alá került. A „totális” ebben az esetben a magyar politika gyarmatszerűségét, kollaborációját, idegenszívűségét is jelzi. Ötszáz év kezdett és azóta is folyamatos szabadságharcunkat, folytatnunk kell a mindennapokban, létrehozva azokat a kis- és nagyobb közösségeket, klubokat, műsorokat, könyveket, filmeket, Internet oldalakat, melyek sorskérdéseink cenzúramentes tárgyalását biztosítják. E témakörnek vannak kufárjai, ismerek olyan előadót, kinek egyetlen megélhetési forrása, hogy nemzeti gondolatokkal járja az országot, nem egy esetben handabandával kitöltve az információs vákuumot. Számos „intézmény” alakult a nemzeti iparágra, máig tanít olyan, aki alaposan kiszolgálta a Kádár-rendszert, MSZMP-tag volt, vagy a finnugor dogmával butított tömegeket. Jobb esetben ma az ellenkezőjét vallja, ám leginkább eleggyé gyúrja. Hiteltelen az, aki csata előtt lőszert, utána kötszert árusít, mikor mire van igény. A legalacsonyabb sorba taszított Magyarság utolsó filléreit sajtolják ki tandíj, oktatási segédanyag, könyv, lemez és ki tudja még hányféle címen. Na, ebből elég! Ősztől indul az általam alapított Álmos Király Akadémia, ahol nem szedünk tandíjat, napidíjat, belépődíjat, vagy bármi mást, nem engedünk szektás elhajlásnak, nem sanyargatunk pszichoterrorral, tudjuk, mit kell tennünk. Mondanom sem kell, micsoda botrány ez a felosztott piacon. A felháborodás a könyvterjesztőkhöz hasonló, miután kiadóm rányomtatta könyveimre: „Az AGORA Kiadó megtiltja kiadványai forgalmazását minden bizonytalan hátterű, vagy idegen érdeket szolgáló üzletben.” A rockzenében is kitermelődött egy megélhetési iparág piros-fehér-zöld közhelyekkel, agyonkoptatott nyugati sémákkal. E műanyag világ helyett mutatom fel Bartókban a szkíta gyökerű, gyémánt tisztaságú magyar zenét. A heves indulatok a befogadók és az ellenzők oldaláról egyaránt jelzik, jó úton járok.

- Olyan világban élünk, ahol a közpolitika az államadósság lefaragását tette a legfontosabb helyre, az egyszerű és lelkiismeretes polgár pedig azt nézi, miként tudná saját vagyonából visszafizetni azt, amit Rákosi, Kádár, Fekete János, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai és a többi elvett…

Nagy hiba, hogy az elöljáró és példaképként szolgáló elit nem nevezi néven legnagyobb ellenfelét, nem az államadósság az, hanem a nemzetfogyás. Az anyákat kivételes támogatásban kell részesíteni, megszüntetve a függőséget, ami férjhez, apához, anyához és másokhoz köti őket a gyermeknevelésben. Tévedés ne essék, nem gyengíti, hanem erősíti a családot, ha az anyaság megfelelő megbecsülésben részesül. A minimálbér kétszerese – két lélek minimálbére – az a legkisebb összeg, ami elvárható. A hatalom, ha kufárokat, szerencsevadászokat, uzsorásokat állít fontosságban az édesanyák elé, maga is pénzváltóvá válik. Jézus egyszer már kikergetett őket a templomból, a történelem ismétli önmagát: kifele a kufárokkal!

- Milyen kényes, vagy vitatott kérdések merültek fel a Bartók élettörténetből?

A második Bartók könyv idején folyt a tiszaeszlári per, melyen a hazugság máig tartó korszaka alapszik, ezért óhatatlanul ezzel is kellett foglalkoznom. Bemutatom a jelenséget véleményalkotás nélkül, az olvasónak viszont ez nincs megtiltva. Olyan dokumentumokat is feldolgoztam, melyek Avram Jancu, a Magyarság ellen tömeggyilkosságokat elkövető „román hős” gyalázatos tetteit taglalják. Ez is tiltott a mai Magyarországon, pedig jelenünket nélküle meg sem érthetjük. Az a tény pedig, ahogy a Bartók család kötődik a legcsodálatosabb „arab” – valójában szabír lovakhoz, több mint jelképes. A nagyapa serdült fiát küldte Arábiába e különleges lovakért, ahol idősb Bartók Béla – a zeneszerző édesapja – halálos betegsége árán teljesítette küldetését. Az életáldozat mindnyájunknak lehetőséget ad legfontosabb kérdéseink végiggondolására: kik vagyunk?, honnan jöttünk?, hová tartunk? A pontosabb térlátáshoz szükséges a múlt, ahány esztendő mögöttünk, ugyanannyi előttünk. Bartók szellemének szavatossága nem egy nemzedéknyi, a kezdet kezdetétől, ősi szkíta-hun-avar gyökerektől vezet a jelen tudatos vállalásáig. Azzal az angyali tudással szemben pedig nem lehet semmiféle pusztító világerőt állítani, mert a Magyarság bukásában is diadalmas, leszármazottaiban győzedelmes. Ahogyan az ima transzcendenciája képes a sorstragédiát térben és időben megváltoztatni, kapaszkodjon meg: visszafelé is, úgy az ügyünkkel törődés alkalmassá teszi az utódot az egyébként leküzdhetetlen akadály hasznosítására. Az Isteni Tervben a sorstehernek különös szerepe van, általa válik életképessé az ember.

 

 


 

 

© Kubínyi Tamás 2011-2015. Minden jog fenntartva.