Jók legyetek; minden mazsihiszes műsorba betelefonálók, és nézőik...
Mert a kettő között vajmi különbség sincs.

Lényegtelen, hogy ki csinálja a műsort, és kinek szól.......
A kettő teljesen egyforma.

1989..Miböl lesz a .... Hát érdekes.
http://film.indavideo.hu/video/f_mi_leszel_ha_nagy_leszel?autostart=1

www.youtube.com/watch?v=17o0Yxwj8J0
A franciaországi város Abbeville templomát az 1100-as években építették. Sok mindent túlélt, de a sátánfattyak beépülését az egyházi és világi hatalomba már nem élte túl. Ha sikerül Jézus híveit távol tartani a templomoktól akkor ez vár mindre. Vagy még rosszabb, megveszi egy multi és akkor büszkén bevonulhat a "pride" oda is.
Ne hagyjuk magunkat az orrunknál fogva vezetni. Hazánkkal ugyanaz a terv mint ezzel a jobb sorsra érdemes templommal. Ezért nem kell elhagyni, külföldre menni. Foglaljuk vissza ami a miénk mert a Teremtő Isten ránk bízta, hogy gondját viseljük.

IV. A SZABIROK SZÁRMAZÁSA

A sumérok Szubir-kinek (= szubir föld) nevezték Észak-Mezopotámia egy részét, a Habúr folyótól keletre fekvő területet. E "szubir" név az Asszír Birodalom idején szabir (Sabiresu) alakban tűnt fel. A Kr. e. III. és II. évezredből származó akkád szövegekbe Subartuként fordul elő. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) örökítette meg a magyarok régi sabartoi nevét (ez a szabart alak az akkád Subartu változathoz áll a legközelebb, de ugyanúgy a szabir-szabar alapváltozatra megy vissza, mint Szovárd vezérünk neve.). A szerencsétlen sorsú, kihalófélben lévő manysi rokonaink ősi énekeiben tömegesen fordul elő a sober (vagy saber) névi, mint a szabír nép emléke. A szabirok pedig nem mások, mint a fehér magyarok, a 7 törzsből álló "korai" honfoglalók, akik az arab hódítás miatt menekültek el Iránból, akárcsak a többi, úgynevezett finnugor nép. (2)
A szabir név éppúgy a (gabona-)szem ősszavunkra vezethető vissza, akárcsak a zab szavunk (vö. héber seben = szem, maga ). Manysi énekekben együtt említik a Saber és Kerni nevezetű ősszülőket, sőt, e neveket egyes ezüstfajtákra is használják! (4) A Saber és Kemi nevek a Szem és Khám megfelelői. Az ezüst, mint a Hold féme a szabir águnkhoz kötődik, hiszen a szabin törzseink matriarchális rendben éltek. (A gabonaszem a női mag szimbóluma! A fehér jelző egyrészt utal az ezüst és a Hold színére, másrészt a fényre, amely a legszorosabb kapcsolatban van a szemmel, a látás szervével, és kifejezi az ellentétet a színek nyelvén a hím-elvi, apajogú fekete magyarokkal. Ráadásul a háráni (szabir) Lábán neve a héberben azt jelenti: fehér, fényes (5), a lebana pedig = Hold. Egyes zsidó forrásokban "a női magokat feketének vagy sötétnek minősítik, szemben a fehérnek mondott férfimagokkal."
Árpád a fehér magyarok, azaz szabirok egyik mitikus őse volt, neve éppen ezért jelent gabonaszemecskét. És Árpád város ezért volt éppen a szabir területen az ókori Észak- Szíriában! A szabirok egyik legősibb városa a Hold-kultuszáról is híres Hárán (Harran, Carrhae) volt.

"Amikor Mahmun kalifa 830-ban elindult Bizánc elfoglalására, Mezopotámiában meglátogatta Carrhae (Harran) lakosait, akik szabiroknak nevezték magukat... Voltaképpen szíriai pogányokról van szó, akik kifejezett csillagkultusznak és mágiai rítusoknak hódoltak. A szabirok ... elzarándokoltak Egyiptomba, Agathodaimon és Hermész Triszmegisztosz piramissírjaihoz..." (7) Kákosy László írja: "Az arabokhoz az iraki mandeusok és a harráni szábiusok közvetítették a késő antik misztika és mágia tanait. A szábiusok fő prófétája Hermész volt, de Aszklépiosz, Tat, Zóroasztér, Homérosz és Orpheusz is szerepelt irodalmukban. A szábius vallás részben egyiptomi eredetű volt, ezt bizonyítják a piramisokhoz és a gizai Szfinxhez tett zarándokutak is. Gizában fáklyás ünnepeket tartottak, imádkoztak a Szfinxhez és áldozatokat mutattak be." (8) Így válik érthetővé, hogy miért szerepel úgynevezett "késő avar" (szabir-fehér magyar) övvereten a lanton játszó Orpheusz! (9) Tehát még az arab hódítás után is megmaradt szabir népünk egy része Háránban; őket kereste fel Kr. u. 830- ban Mahmun kalifa. Ők őrizték meg a hermetikus iratokat is. Az ősi kapcsolat az észak-mezopotámiai szabir és az egyiptomi-kánaáni magyar törzseink között évezredeken át fennállt. Ennek az emléke maradt meg a bibliai Ábrahám- és Jákob-mondakörben. Hiszen Ábrám (Ábrahám) is Hárántól Egyiptomig vándorolt, és Jákób útja is elvezetett Háránból Egyiptomba.
Ez azt jelenti, hogy szabir törzseinkben élt az egyiptomi rokonság tudata, ezért zarándokoltak el rendszeresen Észak-Mezopotámiából Egyiptomba. A Kézai által megörökített eredetmondánk második része Hunor és Magor (vagy: Kunor és Magor) nőrablásáról szól. (Az említett latin [vagy inkább etruszk!] eredetmondában is szerepel a nőrablás - mégpedig éppen a szabin-szabell [vö. szabir!] nők elrablása.) Kézai azt írja, hogy Hunor és Magor "a hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyermekeire bukkantak. Kiket is ... sebesen vágtatva elragadtak." (10) Thuróczy bővebb krónikájában Hunor és Magor története így folytatódik: "A hatodik évben azonban kijöttek, és kóborlásuk közben zeneszót hallottak a pusztaságban. Hogy felkutassák, tovább mentek, és véletlenül rábukkantak Bereka feleségeire és lányaira, akik sátraikban tanyáztak férjük nélkül, és éppen a kürt ünnepét ünnepelték és kartáncot lejtettek. Gyorsan rajtuk ütöttek és a meótiszi mocsarak közé vitték őket..." (11)
Ahogy a Belár név is Észak-Mezopotámiába vezet (ott volt az ókorban egy Árbéla vagy Urbilum nevű város), ugyanúgy a Bereka is. Ezzel kapcsolatban írta Gyarmath Jenő: "Először is tudnunk kell azt, hogy a kürt ünnepe egy zsidó vallási ünnep. (Lev 23,23). Másodszor pedig azt, hogy a Bereka név bibliai alakja: Beraka (2 Krón 20,26.)"12 Thuróczynál Bereka férfinév, hiszen feleségei, leányai vannak. A bibliai ősanya, Rebeka neve a Bereka egyik változatának tűnik. Rebeka éppúgy háráni volt, mint Nakhor, Ábrám fivére. Nakhort joggal nevezhetjük a magyarok egyik ősatyjának, neve is magyarul értelmezhető: Nakhor = Nagyúr. Rebeka a Jákob- Ézsau (=Izrael-Edom) ikerpár anyja volt, Nakhor lánya. Nakhor fia volt Lábán is, akinek a neve talán a magyar láb szóval is kapcsolatos, ugyanis Jákob (= boka!) neki szolgált! A Bereka név talán a berek szavunkkal függhet össze, ami eredetileg mocsaras helyet jelölt. Volt egy ősi Abraamberke nevű magyar település a Csepel-szigeten. És a Hunor-Magor ikerpár is mocsaras helyre ragadja el eredetmondánkban Bereka lányait és feleségeit. A Hárán városnév Carrhae változata erősen hasonlít a mi ősi Kér törzsnevünkre. Ráadásul Nakhor fia volt Keszed (Móz. I. 22, 22.), akinek jellegzetes magyar képzésű nevében (-d kicsinyítő képző, mint az Árpád- ban) felismerhetjük a Keszi törzsnevünket, ami a székely hagyományban egy székely nem neveként Kézd alakban maradt meg. Szintén magyar (pontosabban: szabir) törzsnév a Kürt-gyarmat, amelynek kürt eleme jelentheti az ősi hangszert is, bár más értelmezés a kurd népnevet látja benne. (A kurdok az egykori szabir terület mai lakói.) A kürt nevéből ítélve a kör ívéhez hasonló alakú hangszer kellett legyen (körkürt). Háránban Hold-kultusz volt, amely átkerült Izraelbe. Ennek az emléke lehetett az Újhold megünneplése (az Újhold neve - hódes - a héberbe a magyarból került át!), melynek során a rendes napi áldozatok számát megnövelték többek közt 7 egyéves báránnyal. A (hó) nap kezdetét ezüst kürtök megfújásával jelezték. (13) A kürtök fúvása papi funkció volt.

A kürt a magyar nép legősibb eszközei (hangszerei) közé tartozik. (14) (Lásd például a Lehel kürtjét és a hozzá fűződő mondát!) őseinknél a kürt méltóságjelvény is volt. Érdekes, hogy a héber sófár szó egyszerre jelent kürtöt és szarvat. Az ünnepi év kezdetét (Tisri hónap 10.) a kosszarvból készült kürtök megfúvása jelezte.
A héber népnév pedig, amelynek egyik alakja a habiru volt, visszavezethető egyrészt az észak-mezopotámiai magyar eredetű Habúr folyónévre is. Viszont a habiru (v. "chabiru") elnevezés az sz-h hangzóváltozás miatt származhat a szabir népnévből is. A héber nevet a zsidókra alkalmazni helytelen tehát.
Kánaán lett a találkozási helye az Egyiptomból kivándorló fekete magyaroknak és az Észak-Mezopotámiából betelepülő szabiroknak (chabiruk = héberek = fehér magyarok.) A hím- és nőelvi, az anyajogú és apajogú törzseink mindenhol követték egymást, egymás melletti területeken, országokban vagy ország-részeken éltek. Így volt ez nemcsak Kánaánban, de Kis-Ázsia és Szíria találkozásánál is, majd később Iránban (Média és Várkony-Tabarisztán), és végül e Kárpátok-közti Magyarországon. Izrael királyság területén is megvan a nyoma a hímelvi, patriarchális fekete magyarok (Manasse, Makhir) mellett a fehér magyar szabiroknak is. Így például Izrael egyik (utolsó) fővárosa Szamaria (Someron) volt, de volt például Sámir nevű település és Szamur-síkság, valamennyi Efraim területén. A fehér magyar (szabir) terület Efraimban volt tehát. Később, Jézus korában Szamária tartomány is Efraim egykori területén, Galilea és Júdea között helyezkedett el.

JEGYZETEK

1 KÉPES Géza: Napfél és éjfél. Bp., 1972., 456. o.
2 BÍRÓ Lajos: A magyar régmúlt titkai. (Kézirat)
3 Hebrew Dictionary. Berlin, é. n., 341. o.
4 BARTHA A.: A magyar nép őstörténete. Bp., 1988., 170. o. 5 Hebrew Dictionary.
6 RUGÁSI Gyula: Örök romok. Debrecen, 1997., 244. o.
7 BIEDERMANN, H.: A mágikus művészetek zseblexikona. Bp., 1989., 302. o.
8 KÁKOSY L.: Fény és káosz. Bp.,1984., 205-206. o.
9 ERDÉLYI L: Pannóniai húsvét. Bp., 1987., 55-56. o.
10 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., 1986., 183-184. o.
11 THURÓCZY János: A magyarok krónikája. Bp., 1980., 22. o.
12 GYARMATH J.: Mezopotámiai emlékek Magyarországon. Bp., 1995., 78. o.
13 Bibliai régiségtudomány. Tahitótfalu, 1928., 79. o.
14 Néprajzi lexikon. Bp., 1987., 3. köt., 375. o.

Egy pár szót írnék a sólyomról és a hollóról.

Mint tudjuk Mátyás király madara a holló.Nagyon is jól tudta,amikor ezt madarat választotta,hogy valami lezárul.De itt hagyta nekünk a hollót.A sólyom a holló fészkében kelti ki a fiókáit.A kis solymók már kikeltek,sőt a szárnyaikat próbálgatják.Ettől nagyon fél a héja és a sas,mert a levegő ura a solyóm.Ha meglátják a levegő urát,még a szívűk is megáll.

IZRAEL ÉS JÚDA ELLENTÉTÉNEK HÁTTERE
I. KIK AZ IZRAELIEK? KIK A ZSIDÓK

Régóta szokás a "választott népet" egyszerűen zsidónak nevezni. Pedig Izrael eredeti 12 törzse közül Júda csak az egyik volt. Maga a zsidó név a Júda törzsnévből ered (a babilóni fogságból hazatért zsidók neve héberül jehudim, görögül judaioi, latinul judaei volt.). Mivel Dávid király Júda törzséből származott, ezért Júdát tekintették egész Izrael vezetőjének. Holott Izrael Királyság megteremtése (Kr. e. 1000 körül) a magyar származású Saul (= Szél v Szál) érdeme. Izrael és Júda kezdettől fogva szemben állt egymással, nyilvánvaló vallási és etnikai különbségek, ellentétek miatt. Dávid alapította meg Júda Királyságot, Hebron központtal, majd legyőzte Saul fiát, Izbaált, és egyesítette a két országot, Júda vezetése alatt. Ám ez az erőszakolt kísérlet nem volt hosszú életű. Dávid utódjának, Salamon királynak a halála után, Kr. e. 931-tól Kánaán északi felében egyiptomi segítséggel állt helyre ismét a független Izrael Királyság, elszakadva a déli Júdától.
A 12 törzs szövetsége csak Kánaán területén alakult ki, és valószínűleg két törzsi csoportból jött létre. Hahn I. írta erről: "Az egyik törzsi csoport, a szorosabb értelemben vett ,izraeli' törzsek, elsősorban a magát Józseftől származtató Efraim és Manasse törzs vezetésével Egyiptom felől a Szinaj-félszigeten át nyomult be Kánaán területére". ők hozták magukkal az aranyborjú kultuszát, másrészt az egyiptomi tartózkodás, Áron és Mózes emlékét. "Ez a törzsi csoport .. szövetséget kötött a már ott élő ,héber' törzsekkel, amelyek leszármazottjai és maradványai lehettek az i. e. XV-XIV század folyamán Kánaánba benyomult habiru- csoportoknak; ez utóbbiaktól származnak a mezopotámiai és arámi kapcsolatokra utaló hagyományok (Ábrahám mondakör).
Azok a törzsek, amelyek az i. e. XI. század elejére állandó letelepedési területre tettek szert, két nagyobb csoportot alkottak: a déli törzsekét a ... viszonylag későn csatlakozott, de igen népes Júda törzsének vezetésével, s az északi-északkeleti csoportot, amelynek vezető erejét a Józsefi törzsek alkották."(1)
Én azt hiszem, hogy mind a mezopotámiai hagyomány (Ábrahám-mondakör), mind pedig az egyiptomi tartózkodás emléke egy nagyrészt finnugor (magyar, manysi stb.) eredetű törzsszövetség hagyatéka. Ezek a törzsek az észak-mezopotámiai szabir területről és Egyiptomból vándoroltak be Kánaánba. A finnugor népeket rengeteg nyelvi és kulturális (vallási és művészeti) szál köti össze Sumérországgal, az ókori Egyiptommal, a Termékeny Félhold területével és Kis-Ázsiával.
Míg a mezopotámiai és egyiptomi eredetű magyar-finnugor törzsek természetesen rokonai voltak egymásnak, a más irányból, alighanem az arábiai sivatagok felől, délről-délkeletről érkezett Júda törzs számukra idegen volt, mint ezt Izrael (tíz törzs!) és Júda elkülönülése és súlyos viszályai is mutatták.


II. IZRAEL ÉS JÚDA ELLENTÉTE

A szakítás Izrael és Júda között azután következett be, hogy az északiak kérték a júdai Roboámot, hogy enyhítsen a terheken, amiket Salamon, Roboám atyja rakott rájuk. Roboám, rossz tanácsadóira hallgatva a következő választ adta a kérésre: "Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal." (Krón.IL,10:14). Erre válaszul elszakadtak az északi (Józsefi) törzsek: "Mikor pedig az egész (!) Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nekünk Dávidban? Menj el a te hajlékidba, oh Izráel!" (Krón. II, 10:16.)
Miután Júda így elvesztette hatalmát az északi (a tulajdonképpeni izraeli) törzsek fölött, "az izraeli királyok igyekeztek kivonni népüket a jeruzsálemi templom vonzóköréből, ezért már Jeroboám külön templomokat építtetett országa legdélibb és legészakibb pontján, Bételben és Dánban, és e szentélyekben aranyborjú szobrokat állíttatott fel. Ez volt a legnagyobb botránykő ... melyet a prófétai szellemű történetírás sohasem tudott megbocsátani." (2) (A prófétai mozgalom a Jahve-kultusz és ezzel együtt persze Júda uralmának érdekében lépett fel.) "Ráadásul az északi országrészben, jobban, mint Júdában ... terjedt a Baal- kultusz. Az izraeliták az őslakóktól tanulták el a földművelésnek nemcsak a mesterségbeli módját, hanem azt a hiedelmet is, hogy Baal a természet ura, ő a termékenységhez szükséges eső megadója. Őhozzá imádkoztak hát esőért, tiszteletére a magaslati szent helyeken oltárokat állítottak... szent fákat ültettek, és azok alatt sokszor féktelen mulatozássá fajuló ünnepeket tartottak, sőt mágikus céllal, a termékenység felidézésének a gondolatával úgynevezett szent paráznaságot űztek." (3)
Ez az izraeli-kánaáni vallás mégis összehasonlíthatatlanul igazabb, emberibb volt annál az elvakult, a szadizmusig menő tévhitnél, amely Jósiás júdai királyt arra indította, hogy a következő módon számoljon le a Manasse által visszaállított izraeli-kánaáni ősvallással és annak híveivel: "És kiírtá a bálvány papokat is ... és mindazokat, akik a Baálnak, a napnak, holdnak, égi jeleknek és az egész mennyei seregnek tömjéneztek." (Kir.II, 23:5) "...és megfertéztette a magaslatokat, amelyeken a papok tömjéneztek" (23:8) "és eltávolította a lovakat, amelyeket a napnak szenteltek" (23:11) "És összetörte az oszlopokat és kivágatta az Aserákat és azok helyeit embercsontokkal töltötte meg." (23:14) De még az sem volt elég neki, hogy a papokat és a híveket megölette, és csontjaikkal a kivágott szent fák helyét töltötte meg, hanem még a holtaknak is nekitámadt: "És körültekintett Jósiás, és meglátta a sírokat, amelyek ott a hegyen voltak, és elküldött és elhozatta a csontokat a sírokból és megégette az oltáron és megfertőztette azt az Úr beszéde szerint." (23:16) A júdai "Úr" (Jahve) beszéde szerinti volt ez az iszonyú gaztett, a tébolyig fokozott gyűlölet? Holott Manasse királynak annyi volt a "bűne", hogy ugyanazt a vallást gyakorolta, amit Jákob (Izrael), a 12 törzs ősatyja! Az őrjöngő, mészáros, Jéhu rémuralma alatt (aki szintén az "Úrért", Jahvéért "állt bosszút") "lerontották a Baál képét is templomostól együtt és azt árnyékszékké tették mind e mai napig" (Kir. II,10:27).
A Kr. e. 9. és 8. században jelentek meg a Biblia elohista és jahvista elemei. A magyar bibliafordítás az Elohim nevet Istennek, a Jahue nevet Úrnak írta át. "A jahvista szövegben látni lehet, hogy igyekszik előtérbe helyezni Júda törzsét, bebizonyítani Júda elsőbbségét a többi törzzsel szemben s ebből eredő jogát az uralkodó helyzetre. Júda elsőbbségi jogával együtt Jahve isten elsőbbségét is hirdeti, Jahvét a többi isten fölé helyezi. Ebből kitűnik, hogy a jahvista elem Júda, nem pedig Izrael vallástörténeti emléke.
Az elohista szöveg efraimi, azaz izraeli eredet nyomait viseli magán. Anyagának összeválogatása és előadásmódja elárulja, hogy József és Efraim törzsét helyezi előtérbe. Mellőzi Jahve istent, aki a vetélytárs Júda törzs pártfogója. Az Elohista szöveg feltehetően régebbi keletű a Jahvistánál." (4)
A két szöveget a jahvista változat hívei, a júdai királyság írástudói egyesítették, már Izrael királyság elpusztítása után. A júdai szerkesztők azzal, hogy az elohista szöveget beleillesztették a maguk elbeszélésébe, mintegy átvették "az állami önállóságától megfosztott Izrael vallási hagyatékát." (5)
Minden jel arra mutat, hogy Izraelben a magyar nyelv és rokonai is használatban voltak, és hogy a Biblia legrégibb részei is kimutathatóan finnugor nyelven, nyelveken íródhattak eredetileg. (Lásd erről a következő részt.)
Izrael és Júda ellentéte megdöbbentő prófétai átkokban is megmutatkozik: így például Hóseás könyvében található ez a versezet: "Meg van verve Efraim, gyökerök elszáradt! Nem teremnek gyümölcsöt. Még ha nemzenének is, megölöm méhöknek szerelmes magzatit."(9:16) Vagy a szintén jellegzetesen júdaista szemléletű 78. zsoltárban olvasható Izraelről: "Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal. Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izraelt felette megutáló. És elveté magától Silói hajlékát... Sőt fogságra viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe... Ifjait tűz emészté meg... Papjai fegyver miatt hullottak el... Akkor felserkene az Úr... Azután megutálá a József sátorát és nem választja Efraim törzsét; Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, amelyet szeret." (78. zsoltár, 58-68.) Ezekből a szövegekből is kiderül, hogy miként viszonyultak a zsidók Izraelhez, hogy kárörvendőn nyugtázták a pusztulását, azt, hogy eltűnt a vetélytársuk. Ráadásul az "ellenséges" templomokat árnyékszékekké átalakíttató Úr (=Jahve), azaz a zsidó isten annyira gyűlölte Izrael népét, hogy még ha nemzettek is, Hóseás szerint megölte(!) "méhöknek szerelmes magzatit"!


III. MIÉRT PUSZTULT EL IZRAEL?

Az asszírok azoknak a "szemita" akkádoknak az északra vándorolt utódai voltak, akik a finnugor és ótürk népekkel rokon sumérokat és műveltségüket elpusztították. A Krisztus születése előtti X. század vége felé új korszak kezdődött Asszíriában: II. Assur-dan uralma alatt (934-912) az ország megerősödött és katonai nagyhatalommá vált. A 9. században Asszíria nagyszabású hadműveletekbe kezdett, a 8. század vége felé pedig már mind a négy égtáj irányában folyamatosan támadott. Asszíria zsákmányoló parazitaállam lett, hatalmát fokozatosan kiterjesztette Urartu, Szíria, Kis-Ázsia és Mezopotámia fölé is. Iszonyatos kegyetlenséggel bántak el a velük szembeszegülő népekkel az asszírok: tömegesen mészárolták le vagy hurcolták el rabszolgaságba az embereket, a fogoly vezetőket és katonákat megcsonkították, megnyúzták, megvakították vagy karóba húzták. Saját dicsekvésük szerint a lemészárolt lakosok feldarabolt húsát állatokkal etették meg. Elám régi királyainak tetemeit kiásták a sírjaikból és Asszíriába vitték. Baráth Tibor áttekintését is tanulságos idézni: "... az asszírok a történelem legvérengzőbb népe voltak, akik a Régi Keleten a szó legszorosabb értelmében népirtó politikát folytattak. Eljárásuk óramű pontossággal végrehajtott három műveletet foglalt magában. A várak és erősségek elfoglalása után az első ütemben a katonai erő teljes megsemmisítését végezték el. Ez abban állt, hogy az elevenen elfogott védőket a várfalakról lelökdösték a mélységbe, ahol azok halálra zúzták magukat. A második ütemben a politikai keretek szétzúzása következett, ami a vezető emberek kivégzésében csúcsosodott ki: a főembereket hegyes karókra szúrták fel vagy elevenen megnyúzták, a kisebb tisztviselőket pedig letérdeltették, kezeiket béklyóba szorították vagy lapos kőre tetették és ebben a helyzetben a hátulról jövő hóhér lebunkózta őket. Azokat az előkelő polgárokat pedig, akikből esetleg új vezetőség alakulhatott volna, egy térre összeterelték és levágták az orrukat, fülüket, ujjaikat, karjukat, lábukat; átfúrták fülük dobhártyáját, kiszúrták a szemüket, kitépték nyelvüket, kiherélték őket és forró aszfaltot öntöttek arcukra. Azután a félholtakat összedobálták egy halomra, ahol a legyek csípésétől és a forró napsütéstől sebeikbe belepusztultak. Akiket elszállítottak Ninivébe, azokkal megtörtént, hogy kiállították őket a város kapui elé és fiaiknak megparancsolták, hogy apjuk csontjait ott nyilvánosan szétkalapálják. A kívánatos nőket és erős férfiakat gyalogmenetben, szigorú őrizet alatt Asszíriába irányították. Előbbieket az asszírok ágyasaikká tették, utóbbiakat rabszolgákká... Mialatt a vércsapolás és népirtás folyt, harmadik ütemként külön osztagok nekiláttak a terület tökéletes kirablásához és a természet elpusztításához." (6)
Ezzel az Asszíriával szövetkezett Júda Izrael ellen... Asszíria fenyegető terjeszkedése a 8. században elérte Izrael Királyságot is. Az asszírellenes szír-izraeli szövetség Júdát nem tudta maga mellé állítani, sőt Júda királya, Áház (Akház) kérte az asszír királyt, hogy támadja meg Szíriát és Izraelt. Erről a Biblia is tanúskodik: "És követeket küldött Akház Tiglat-Piléserhez, Assiria királyához, ezt izenvén: Te szolgád és a te fiad vagyok; jöjj fel és szabadíts meg engem Siria királyának kezéből és az Izrael királyának kezéből... És vevé Akház az ezüstöt és aranyat, és a mely találtaték az Úr házában és a király házának kincsei között, és ajándékba küldé Assiria királyának. És engedett neki Assiria királya..." (Kir.II,16:7-9.) E templomi kincsekkel megtámogatott árulásnak lett áldozata Szíria s Izrael. Az első asszír támadás 733-732-ben meg is történt. Ennek ellenére az utolsó izraeli király, Hóseás (Ela fia) újabb asszírellenes szövetségben vett részt, ami ismét asszír megtorló hadjárathoz vezetett. V Szalmanasszár 724-ben vonult Samaria ellen. Az izraeli főváros három évig állta az ostromot, de végül Szargon 722-ben bevette és egész Izraelt Asszíriához csatolta.
Abszurd tehát, hogy a zsidók, a Júda törzs leszármazottai magukat izraelitáknak nevezik. Ugyanis Izraelt Akház júdai király kérésére, Júda segítségével pusztították el az asszírok. Akkoriban írta Ézsaiás próféta Jeruzsálem, azaz Júda urairól: "Ti ezt mondjátok: ,Mi szövetséget kötöttünk a halállal, és szerződésre léptünk az alvilággal...' "(28,15.)
A Királyok II. könyvében elégtétellel állapította meg a júdaista történetíró Izrael elpusztítása kapcsán: "Azért igen megharaguvék az Úr Izraelre, és elveté őt színe elől; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedül." (Kir II.17:18).


IV. HOVÁ TŰNT IZRAEL NÉPE

John Bright szerint Szamaria a Kr. e. 722-21 év nyarán vagy őszén esett el. "Lakói közül később sok ezret - Sargon szerint 27.290 személyt - Felső-Mezopotámiába és Médiába hurcoltak, ahol valamennyien beolvadtak, s eltűntek a történelemből." (7) Az, hogy beolvadtak és eltűntek az izraeli törzsek, csak feltételezés. Valójában Izrael népe fennmaradt. A Kir. II. 17:6-ban ez olvasható: "Hósea 9. esztendejében Asszíria királya bevette Szamáriát és fogságba hurcolta Izraelt Asszíriába; Halachban, Gozan egyik folyója, a Habor mellé, valamint Média városaiba telepítette őket." A Hala(ch) és Hábor nevek magukért beszélnek: hal és hab ősi magyar szavak és éppen illenek folyókhoz! Média valódi neve Mád és Mada volt, ami fennmaradt magyar helységnevekben is. Ez a név a sumérban és egy sor finnugor nyelvben egyaránt megtalálható megegyező jelentéssel: sumér mada = ország, mordvin moda = föld, lív made = a földanya neve, finn mantu = föld, talaj, magyar megye (=föld, ország), mező", -mét stb. Média a fekete magyarok lakhelye volt egészen a Kr. u. IX. századig, még Irán arab meghódítása, 651 után is. Az észak-mezopotámiai (és efraimi) szabir águnk a szintén iráni Tabarországban (másik nevén Várkonyban - görögösen: Hürkania tartományban), Média keleti szomszédságában élt az arab hódításig. ők voltak azok, akik mint "kései avarok" a 7-8. század fordulója körül betelepültek a Kárpát-medencébe. (Fehér magyar honfoglalás).
Az asszírok bizonyára csak az izraeliek színe-javát, a nemességet és a papságot hurcolták el, nem az egész népet, amely az említett 27 ezer főnél bizonyára jóval több emberből állt. Az izraeli törzsekből bizonyára sokan maradtak az asszírok által megszállt Izraelben is, főleg a későbbi Galilea tartománynak megfelelő területen. És ami nagyon különös az egész történetben: hogy az asszírok az izraeli magyar-finnugor népességet rokonaik közé telepítették: az iráni Madába és az észak-mezopotámiai Habúr vidékére. A Madába telepített magyar törzsek aztán megerősödve, testvéreikkel összefogva száz évvel Szamária eleste után leverték az "ősgonoszt", Asszíriát, a szintén magyar (pontosabban: szabir) vezetésű Káld (újbabiloni) Birodalommal szövetségben. Asszíriát a káld-méd-szkíta csapatok 614 és 605 között semmisítették meg. Azon ritka történelmi pillanatok egyike volt ez, amikor a Jó oldal győzött. De már késő volt: a magyar népek és ókori kultúráik az asszír kártevéseket, pusztításokat soha többé nem heverhették ki. Baráth Tibor összegzését idézem: "Az asszírok a Kr. e. 7. század végére az egész Régi Keleten megszerezték maguknak az uralmat, ahol minden államot leromboltak, minden népet tönkretettek és minden földet elpusztítottak. A magyar népek szempontjából a tragédia mérhetetlen: biológiai állományuk minden képzeletet felülmúló veszteséget szenvedett, s a nép maradéka mint földönfutó a világ országútjára került. Aki tehát magyarázatot keres arra, hová lettek az ókori magyarok milliói, az asszír krónikák haláljegyzékein megtalálja rá a választ."
Úgy tűnik, hogy a Nabu-kudurri-usur (Nabukodonozor) babiloni király által Júdára mért csapások, a zsidók elvitele a babiloni fogságba, Júda fővárosának lerombolása bosszú volt Izraelért. De amíg Izraelt Aszszíria pusztította el (Júdával együttműködve), addig szinte ugyanolyan módon Júdát Asszíria ellenfele, legyőzője tarolta le.
A médek, babiloni nevük szerint a "manda nép" (lásd: a mi Emese álma-mondánk méd változatában a női főszereplő neve: Mandane!) két törzse, a Mag(us) és a Bude(us) már csak nevükből ítélve is magyar eredetű szkítákból állt. Zakar András véleménye szerint "...Asszurt is és Babilóniát is valójában a médek foglalták el, de ekkor - úgy látszik - a zsidók Küroszt segítették hatalomra s ez rövidesen kibuktatta méd vetélytársát a királyságból... A kijátszott médek egy része ekkor húzódott észak felé a tűz-,imádók', a parszizmus hazája felé, majd a szaszanida Perzsia északi és nyugati tájaira."
A zsidók valóban az indoeurópai eredetű perzsák kegyelt és kiváltságos népe lettek, hiszen kiszabadították őket az úgynevezett "babiloni fogságból" (ahol olyan jól érezhették magukat, hogy jelentős részük haza se akart térni Júdába) és később lehetővé tették azt is számukra, hogy (Eszter könyve szerint: 9,16.) 75000 főnyi állítólagos ellenfelüket gyilkolhassák le büntetlenül a Perzsa Birodalom területén! A székely Gyarius nem neve a Dániel 5,30-ban említett "méd Dárius" emlékét őrizhette meg. A székelyek őseit is az asszírok deportálhatták Izraelből Médiába. Ők lehettek aztán azok, akik Asszíria legyőzése után visszatértek eredeti lakhelyükre, Izraelbe. A galileai Szkítopoliszban (=Szkíta-város, másik nevén Bét-Seán) alighanem ők települtek meg. (Ennek a régészeti nyomait is megtalálták. (10) Ez a betelepülés az úgynevezett nyugatázsiai szkíta betörés idején történhetett, ami John Bright szerint "a 625 utáni zavaros években, Asszíria végső összeomlásával egyidőben történt meg."(11)
Az izraeli székelyek azon a területen lakhattak eredetileg, ahol Szkítopolisz is található: az Issakhár törzs területén. Ugyanis e törzs neve feltűnően hasonlít a székelyek (sekeles) másik egyiptomi nevére, a sakarusára. (Az asszírok iszkuzainak nevezték a szkítákat!) Az Issakhár törzs jelképe a Nap és a Hold volt, akárcsak a székelyeknek.

JEGYZETEK 1 IIAHN I. (stb): Az ókor története. II. köt. Bp., 1987., 230-231. o.
2 Bibliai atlasz. Bp., 1988., 25. o.
3 U. o.
4 KRIVELJOV, V : Könyu a Bibliáról. Bp., 1960., 174-175. o. 5 I. m., 177. o.
6 A magyar népek őstörténete. 11. Montreal, 1973., 128--129. o. 7 BRIGHT, J.: Izráel története. Bp., 1986., 265. o.
8 BARÁTH: I. m. IL, 129-130. o.
9 A sumér hitvilág és a Biblia. Garfield, 1973., 123. o.
10. GYÜRKI LÁSZLÓ: A Biblia földjén. Bp., 1990., 211. o. 11 BRIGHT: I. m., 304. O.

Frissítés: Elindult a menet - több ezer szerencsétlen gyalázza az isteni rendet
Nem sokkal négy óra előtt felsorakoztak a kamionok az Andrássy úton. Mindegyik kamionról dübörög valami zenének csúfolt zaj, amire lelkesen vonaglik a több ezresre (a HVG tudósítója szerint mintegy 8 ezresre) duzzadt tömeg. Sokan táblákkal érkeztek, amelyeken az a város szerepel, ahonnan jöttek, például Szeged vagy Debrecen. Egyikük azt mondta, hogy ezzel is jelezni akarják, hogy nem csak a fővárosban lehet "melegnek" lenni.
Az Andrássy út szélén is sorakoznak a rendőrautók, és rendőrsorfal veszi körbe a felvonulókat. Van, aki három zászlóval érkezett: szivárvány, magyar és izraeli - jelentette az Origó tudósítója, aki azt is észrevette, hogy a Melegfront kamionján egy olyan bábupár van, ahol az egyik bábu fideszes, míg a másik KDNP-s.
Nagyjából húsz perces késéssel indult el a menet, amely körülbelül a Hősök terétől a Kodály köröndig tart.
A politikusok közül a DK-s Molnár Csaba és Szabó Zoltán van az Andrássy úton, az MSZP-t pedig a párt újonnan alakult LMBTQ-munkacsoportja képviseli. Török Zsolt szóvivő, Simon Gábor elnökhelyettes, valamint Józsa István frakcióvezető-helyettes vonul a Pride-on.

További részletek: http://kuruc.info/r/2/114661/#ixzz2YIK3ft6K

A buzijogokhoz alacsonyítják a székely autonómia ügyét a libsi provokátorok - szivárványos rongyot akarnak a Városházára

A normalitás legkisebb szikrája ellen is azonnal hadba induló liberálisok legújabb agymenésük során azt ötlötték ki, hogy szivárványos zászlót szeretnének látni a budapesti Városházán a deviánsmenet ideje alatt. Szerintük ugyanis a fartúró kisebbség többletjogainak őrülete csakis az autonómiájukért küzdő székelyek ügyéhez mérhető.
http://kuruc.info/i/480/hir%2Fnemetbuzik12_07.jpg

Máshová kéne dugdosni azt a zászlót-

Az utca embere a buzikról és az általuk követelt "jogokról"
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=j-pjA6h9Ybc

Az emberiség örömtelibb, élhetőbb jövőjének a záloga,

az azonosulni képes emberi lelkek,

Jézus gondolataival, tanításaival!
(már, amelyekről eredetében némi ismeretünk is lehet, ha ki nem forgatták, vagy meg nem hamisították valamennyit)


Miután csak az agy képes rosszat vélni, gondolni, befogadni..., a lélek nem, mert ösztönével tiszta érzületű, és tisztánlátó...., ezért az agy gondolatai és a lélek ösztönei örökös küzdelem az emberi testben...., akár a Rossz és a Jó párharca mindvégig a földi létben!

Felfogható ez úgy is, hogy az emberi agy az értelem mellett (már akinek van!) ördögi manipulációkkal terhelt, az emberi lélek pedig isteni segítséggel megáldott!

Ezért van az, hogy aki csak az eszét követi, igen hullámzó életvitellel bír, mert hol sikeres, hol meg nem, az ördög játszik vele, folyamatosan "igyekszik megkaparintani a lelkét", vagyis kiiktatni, és emiatt nincs az embernek lelki békéje, mert ha a lélek megszűnik működni, akkor hogyan sugározzon lelki békét!

A csak az eszével élő ember, ha nagy gondjában ösztönösen mégis Istenhez fohászkodik, akkor ördög pajtás rögvest akcióba lép, gondoskodik róla, hogy olyan gondolatokkal bombázza az agyát, ami mindig elbizonytalanítja, szorongóvá teszi!

Az ördögi manipuláció része az emberi szorongás fokozása a lélek kiiktatásával (nehogy már meditációs elmélkedése során az ember véletlenül is ráeszméljen arra, hogy rászedetté vált!) Az igazi nagy mutatvány pedig, hogy "ördögi ajándékként" bárki, aki rászedhető, megkaphatja a vallás ájtatosságát a papok által, az ördögi kör földi helytartóitól!
Menj templomba (az ördög házába, fizesd az egyház adót, hogy növeld az ördögi színjáték és pompa megtévesztő hatalmát!) térdelj (egy ugyanolyan ember előtt, mint jómagad, csak papnak hívják!) alázkodj meg (vagyis kuss! és ne gondolkozz, gondoskodnak rólad az ördögi helytartók, arra terelnek amerre csak akarnak!) gyónjál meg, és már is feloldozást kapsz (nem kell elmélkedned, mit hogyan is kellene jobban csinálnod, hiszen bűneid megbocsáttatnak)

Óriási! A római katolikus vallásban csúcsosodik ki leginkább az ördög műve, akár egy piramis játék, melynek csúcsán a pápa, mint legfelső földi helytartó....., de bármely más vallásban is, még ha szerényebb kivitelben, azért ügyesen terelgeti az (emberi) nyáját!

Istennek nincs szüksége se templomra, se földi helytartókra, sem az emberi agy birtoklására, mert a lélek útján, a tiszta érzületű ösztönnel vezet, segít, támogat, hogy az ember a földi létben a saját döntéseivel és szabad akaratával a jó irányba haladjon! Jézus világosan megmondta: "A tested a te templomod". A lélek, akár az iránytű mutatja a helyes utat, és hogy élete során az ember ne csak tévelyegjen vaktában, azt kell kövesse! Az ördögi helytartók, ha Jézus tanait nem hamisítják meg, ezt követné ma minden emberi lélek!

A Jó és a Rossz küzdelme, ez földi küldetésünk, megtapasztalásunk része! Az, hogy felvilágosult tiszta lélekkel képesek vagyunk az ördögi körből kivonni magunkat, és megbékélt lélekkel távozni a földi létből, vagy ostobán követve az ördögi rossz beidegződéseket békétlen lélekkel halunk meg, csak rajtunk múlik!

Mint ahogy az is, hogy kellő önismerettel és jó szándékkal, határozott céltudattal megtenni mindent azért, hogy a megérdemelt boldog lét részesévé váljunk, vagy megalkudva a tehetetlenség tényével, önmagunkat vagy mást hibáztatva kivonjuk magunkat a Jó és Rossz küzdelméből...., a Rossz javára! Azután sírva ajvékolhatunk, az ördög meg jókat derül rajtunk. Miközben Isten hiába fáradozik, hogy a tőle kapott adottsággal felszabadultan élhessünk, minden földi ármány és nyavalya ellenére, hiszen csak a lélek ereje képes felülemelkedni a gondokon, bajokon, mert az agy gondolatai csak átmeneti megoldást hozhatnak, vagy éppen jól összezavarnak mindent!
http://magyarmegmaradasert.hu/szerzok/o-sz/pap-gabor/item/3541-mint-a-mennyben-%C3%BAgy-itt-a-f%C3%B6ld%C3%B6n-is

NOÉ BÁRKÁJA

ÍGY SZÓLT AZ ÚR NOÉHOZ: "Fél év múlva megnyitom az ég
csatornáit és addig fog esni, míg a Földet el nem lepi a víz.

De szeretnék megmenteni néhány jó embert és minden
állatfajból egy párt, ezért építs bárkát!"

EGY VILLÁMLÁS UTÁN A TERVRAJZ OTT FEKÜDT A FÖLDÖN.

Fél év múlva elkezdett esni az eső, de az Úr legnagyobb megdöbbenésére

Noé csak ült szomorúan a kertjében, bárka sehol.

- DE NOÉ, HOL A BÁRKA? - KÉRDEZTE FELHÁBORODVA.

- URAM, BOCSÁSD MEG NEKEM, DE FELMERÜLT NÉHÁNY IGEN NAGY PROBLÉMA:

1. A hajóépítéshez engedélyt kellett kérnem, mert a terveidet nem fogadta el
a Hajóépítési Hivatal Műszaki Osztálya, ezért több mérnököt is fogadnom
kellett az áttervezéshez.

2. A szomszédom feljelentett, hogy nem a rendezési tervben megengedett
tevékenységet akarok folytatni a kertemben.

3. Nem tudtam fát szerezni, mert a fülesbagoly életterének megőrzése
érdekében fakivágási tilalmat rendeltek el.

4. Ahogy elkezdtem begyűjteni az állatokat, beperelt egy állatvédő egyesület.

5. A Katasztrófavédelem közölte, hogy nem építhetem meg
a bárkát, amíg nem készíttetek egy hatástanulmányt az özönvízről.

6. Ezután konfliktusba kerültem az Esélyegyenlőségi Hivatallal az ügyben,
hogy mennyi hátrányos helyzetű kisebbségi etnikumot viszek magammal.
Ennek az lett a vége, hogy lefoglalták a félkész bárkát.

7. Amikor el akartam hagyni az országot, közölték velem, hogy adótartozásom
van, így nem mehetek sehová.

Most úgy ítélem meg Uram, hogy körülbelül még 100 év kell a bárka elkészítéséhez.

EKKOR ELÁLLT AZ ESŐ, ÉS KISÜTÖTT A NAP.

- Úgy döntöttél Uram, hogy mégsem pusztítod el a Földet? - kérdezte Noé bizakodva.

- NINCS RÁ SZŰKSÉG, - MONDTA AZ ÚR. - MEGOLDJÁTOK MAGATOK!"

Sose félj valami újat csinálni. Emlékezz, hogy egy magányos
amatőr készítette a Bárkát, és egy halom szakértő a Titanicot.

III. JÉZUS ÉLŐ ISTENE, AZ ATYA ÉS A ZSIDÓ ÚR, JAHVE

"És a világosság a sötétségben
fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt."
(János ev., l, 5.)

"Jézus mondta: Aki fölismerte a világot, egy hullát talált, és aki egy hullát talált, a világ nem méltó hozzá.."
(Az evangélium Tamás szerint, 56.)

A legfontosabb kérdés, ami a vallásokat és világnézeteket megkülönbözteti, sőt, két ellentáborra osztja: a gonosz, az ördög eredetéről és a teremtésről vallott felfogásuk.
A zsidó vallás egyik leglényegesebb tanítása: az egyetlen Jahvétől származik a rossz is, és ő királyként uralkodik a népén és a Földön: "Mert az Úr [Jahve] felséges, rettenetes; nagy király az egész földön" (Zsolt 47,3.), "Az Úré [Jahvéé] a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai." (Zsolt 24,1.) - mondják a júdai eredetű zsoltárok. Ezzel ellentétben Jézus elítélte e világ uralkodóját, (Ján.ev 12,31) és azt mondta, hogy rajta nincs hatalma (Ján.ev 14,30). Máté evangéliumában pedig azt olvashatjuk, hogy amikor Jézust megkísértette az ördög, Jézus nem vonta kétségbe, hogy a Sátán e világ uralkodója: "Az ördög magával vitte őt egy rendkívül magas hegyre és megmutatta neki a világ összes királyságát és azok dicsőségét és azt mondta neki: ,Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem.' Jézus akkor így válaszolt neki: ,Távozz tőlem, Sátán'." (Máté 4,8-10) Mindebből világosan kiderül, hogy Jézus azt az Urat, akit a zsidók a világ (a föld) királyának tartottak, Sátánnak nevezte és elutasította. János evangéliumában Jézus arra is utal, hogy az ő kivégeztetése az ördög műve lesz: "Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme."(14,30.) Jött a világ ura, jött a vérszomjas emberölő és hazug, hogy meggyilkoltassa a Megváltót, az Atya fiát, aki soha nem ölt, de halottat támasztott fel és csak igazat szólt. Ellenben: "Íme adott az Úr [Jahve] hazug lelket valamennyi prófétád szájába." (1 Kir. 22, 23) Máskor ugyanez az Úr [Jahve] rossz szellemet(!) küldött Saulra, hogy azzal gyötörje (1 Sám 16, 14.). Az ótestamentumi júdaista felfogás szerint tehát az Úr a rossz és hazug szellemek küldője, és a rossznak, a sötétségnek a teremtője is. Bizonyítják ezt Deutero Ezsaiás sorai is: "Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, aki mindezt cselekszem." (45,7.) Megdöbbentő kijelentés, abszolút ellentétes a jézusi tanítással. Jézus azért jött el, hogy megváltson a gonosz hatalmából, hogy az embereket e világból a mennyei Atyához felvigye. Aki ezt nem érti meg és nem fogadja el, az nem lehet keresztény, az nem a jézusi Úton jár. Jézus az Isten országát hirdette, és ezt a világot elvetette a világon uralkodó ördögfejedelemmel együtt.
A zsidók odáig mentek, hogy még azt is megtiltották, hogy valaki csak a jóért adjon hálát az imájában! (1) Pedig Isten nem lehet sem a rossz, sem a sötétség, sem a hazugság teremtője, mert ha az lenne, nem lenne Isten, csak egy tudathasadásos őrült. Ha tőle származna a betegség, a bűn, (a gonoszság), akkor hogyan lehetne ezek ellen, hogyan ítélhetné el ezeket? Élesen szemben áll az idézett zsidó és judeo-keresztény "Isten"-felfogással a jézusi igazság: "Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság és nincs benne semmi sötétség."(1 Ján. 1,5.) És "minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság atyjától száll alá." (Jak. 1,17.) Ellenben Jahve felhőben jelent meg, és a felhő az árnyék és a sötétség szinonimája, a pusztító elemmel kapcsolatos jelkép.(2)
A jézusi Atya a szeretet és nem a gyűlölet Istene, aki soha nem ad parancsot ölésre (ellentétben Jahvéval!), aki feltámasztja a halottakat, aki gyógyít (hiszen Jézus azt mondta, hogy ő és az Atya egyek, tehát Jézus gyógyításai, csodatételei, kijelentései egyben az Atyáéi is), aki az örök élet vizét nyújtja: a Világosság jóságos Istene. A jézusi és a zsidó istenképzet ellentétes tehát, és a gnózist kiirtó győztes judeokereszténység olyan vallásvegyüléket hozott létre, ami se nem jézusi, se nem zsidó igazán. Hogyha egy hordó borba egy pohár szennyvizet töltünk, akkor éppúgy szennyvizet kapunk, mint ha egy hordó szennyvízbe öntünk egy pohár bort. A gyalogszedret sem lehet egybeoltani a szőlővel. Ezért a judeokereszténység megalapítói egy második júdási (ördögi) árulást követtek el Jézus ellen, "istenné" emelve a gonoszság és hazugság Teremtőjét, a vérszomjas démont, e világ fejedelmét. A jó és a rossz, az igaz és a hamis, a világos és a sötét összemosása, összekeverése mindig a Gonoszt szolgálja, és a lehető legveszedelmesebb eltévelyedés. A magyar ősvallás (amelynek emléke fennmaradt a Szent László-legendában és megfestve is régi templomaink falain) egyértelműen a sötétség-világosság, a jó és a rossz küzdelmének tanán alapult, és régi szólásainkban, mondatöredékeinkben megmaradt annak az emléke (akárcsak rokonnépeinknél), hogy az anyagi teremtésben nemcsak részt vett a gonosz, de annak főszereplőjévé is vált, és minden rosszat ő bocsátott rá a világra. A gnosztikusok ugyanezt vallották, ezért üldözték öket a zsidóságon belül éppúgy, mint a szubjudaizmussal ötvözött győztes álkereszténységben. Világos, hogy az igazi keresztények a gnosztikus őskeresztények voltak, mint például a szkíta származású Markion, akit Tertullianus, a judeokereszténység egyik legjelentősebb teológusa gyalázatos módon támadott egy hosszú, szofisztikus álokoskodásokkal teli mocskolódó írásában (Markion ellen - Adversus Marcionem). Markion Lukács evangéliumának korai változatát és Pál apostol egyes leveleit fogadta el, minthogy csak ók ismerték az igazi, szellemi evangéliumot. Ez csak részben igaz, mert János apostol evangéliuma, levelei és Jelenései is híven adják vissza Jézus tanítását. Sőt, János még náluk is tekintélyesebb, hiszen szemtanúja volt az eseményeknek, és Jézus szeretett tanítványa volt. Markion szövegkritikai munkásságot is kifejtett, megtisztítva az evangéliumot a zsidózó hamisításoktól. Az Ótestamentumot pedig teljesen elvetette.
Lukács kánoni szövegéből kihagyták ezt a részletet, ami az úgynevezett proto-Lukácsban még benne volt: "Tiberius császár uralmának tizenötödik esztendejében, Pontius Pilátus helytartósága idején, Jézus Krisztus lement (az égből?) Kapharneumba, Galilea egyik városába. És a zsinagógában ezt tanította: ,Azt hiszitek-é, hogy azért jöttem, hogy a Törvényt és a Prófétákat beteljesítsem? Azért jöttem, hogy ezeket megszüntessem, s nem hogy beteljesítsem'." (3) Persze, ahogy Markion megállapította, később "a judaizmus védelmezői a szöveget meghamisították, hogy a Törvényt és a Prófétákat testesítse meg." (4)
Ugyanez történt Pál leveleinek kanonikus kiadásakor is: betoldásokkal judaista szemlélettel azokat is átdolgozták. De még így is az derül ki a szövegekből, hogy Jézus vallása az igazi Istentől ered, az irgalmas Atyától, amelyből az a következtetés is adódik, hogy a régi Törvény nem Istentől való, hanem a rossz szellemtől, amelynek a gonoszságát tükrözi. Jézus az Atya- Fiú kapcsolatot jelenítette meg, amelynek lényege a szeretet és a rokonság (egység), ellentétben a zsidó Úr (Jahve) vallásával, amelyben az úr-szolga viszony jelenik meg, aminek lényege az egymástól való idegenség és a hatalom. Jézust egyszer azért akarták megölni a zsidók, mert úgymond "az Istent is saját atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát Istennel." (Ján. ev. 5,18.)
A "Mi Atyánk..."-ban benne van az a kérés, hogy "szabadíts meg a gonosztól." Ha Istentől (az Atyától) származna a gonosz, hogyan lehetne kérni, hogy szabadítson meg tőle? Akkor Istent arra kérnénk, hogy szabadítson meg Istentől. Tehát itt van az alapvető különbségek egyik legfontosabbika a zsidó vallás és az igazi kereszténység között: az előbbi azt vallja, hogy minden teremtett Istentől származik (ill. az Úrtól, Jahvétől), a gonoszság is, a gyilkosságra való felszólítás, a hazug és a rossz szellemek is; míg a keresztény, a valóban jézusi vallás szerint Istenben nincs semmi sötétség, semmi gonoszság, Istentől csak a jó jöhet, az igazság, a gyógyulás, az irgalom, a feltámadás, az üdv, a szeretet.
Basileides szír gnosztikus szerint "a zsidók istene a legalsó ég első angyala, aki a világot teremtette, hogy uralmi szféráját kiterjessze."(5)
A hívók megváltása a nous, azaz Jézus Krisztus megjelenése által történik, "aki a világuralomra törő zsidó isten uralmát megtöri." (6)
Jézus Atya-Istene, Él az istenek teremtője és királya, nem az embereké. Ahogy Jézus sem a Föld, a földi világ királya, hanem a mennyé. Ellenben Jahve, a zsidók Ura a történelmet irányítja, az embereken, a népeken uralkodik. Jahve e természete magyarázza meg azt is, hogy miként jöhetett létre a judaizmusban olyan sötét irányzat, amilyen a szadduceusoké volt. A farizeusok a szadduceusokhoz képest égi angyaloknak tűnnek, a két vallási párt egyébként élesen szemben állt egymással Flavius szerint. Az esszénus Keresztelő Szent János találóan " viperafajzatoknak" nevezte őket. A szadduceusok a zsidó hierarchia legfelső fokán álltak Jézus idején, egy szűk körű, gazdag, a hódítók iránt lojális haszonélvező rétegként. A Jézust halálra ítéltető tanács is szadduceus vezetés alatt állt. A szadduceusok szerint a lélek a testtel együtt elpusztul, tagadták tehát a lélek halhatatlanságát, valamint a túlvilági büntetéseket és jutalmakat. Tanaik tehát csak az evilági életet ismerték el, és tartották fontosnak, amely életben Jahve választottjai boldogulnak. "...a szadduceusok elvetették a ,predesztinációt', vagyis az ő felfogásuk szerint ha az ember kerüli a rosszat, vagy jót tesz, azt az ő érdeméül kell betudni." (8)
Ez a korrupt, megelégedett kiváltságosok kényelmes világnézete volt, az anyagba beleragadt, elsötétült elméjűek erkölcsi relativizmusa, ami logikusan összefügg a végzet, a túlvilág, a lélek tagadásával, azaz a tömény ateizmussal. Nehéz elképzelni a jézusi tanítással ellentétesebb felfogást a szadduceusokénál. Krisztus valóban eleven ellentéte volt a földi gazdagság és hatalom csúcsain lévő szadduceus főpapoknak. A szadduceus "vallás" esszenciális ördögimádat volt, "eredményét" (az Isten Fiának a kivégeztetését) tekintve mindenképpen az.
Donini szerint a frigyládában, "mely olyan vörös doboz volt, amilyenhez hasonlót később az arabok használtak, eleinte egy eleven kígyót tartottak, Jahve isten szimbólumát; ez az isten a sivatagban született."(9)
A Mózes által póznára tűzött rézkígyó is Jahve-jelkép lehetett, hiszen megtalálták a mását (13. kép) a midjániak timnai szentélyében, amely nagyon hasonlít a zsidók sátorszentélyére. (10)
Az ophiták az Édenkert kísértő kígyójában és Mózes rézkígyójában azonos princípiumot láttak, (11) de tévesen értelmezték, mert a Megváltóval hozták összefüggésbe. Valójában a paradicsomi kígyó ellopta a halhatatlanság gyümölcsét az ős-embertől, és átalakította evilági ál-halhatatlansággá, amit a szexualitás tart fenn. A kígyó mindenképpen alvilági lény, a sötétséggel és a vizekkel kapcsolatos, akárcsak a Hold. Az is lényeges, hogy Jahve környezetében szeráfok tartózkodnak. (Ézs. 6,1-2.) A szeráf név a héber száráf szóból ered, ez eredetileg a kígyók égető marását és a mérgeskígyót jelentette. (Vö. latin serpens=kígyó, serpor csúszik-mászik, kanyarog, kígyózik.) Még "Ezékiás idejében is füstölő áldozatot mutattak be a jeruzsálemi templomban felállított rézkígyónak."(12) (2 Kir. 18,4.) A szeráfok tehát kígyószerű szárnyas csodalények. Míg Jahvénak véres áldozatokat hoztak a papjai, addig a jézusi eucharisztia, azaz a véres áldozatokkal való szakítás a megtisztulás eszményének felel meg. Vértelen áldozatot Jézus előtt Palesztinában Káin, majd Melkizedek mutatott be. Káin esetében a júdaista bibliaírók (ill. átírók) meghamisították az eredeti történetet: Káinból, a kánaáni földműves őslakók képviselőjéből faragtak "gyilkost", míg a Jahvénak véres áldozatot bemutató nomád állattenyésztő Ábelból "ártatlant". (A róluk szóló bibliai rész jahvista, kizárólag az Úr megnevezés szerepel benne.) Már az esszénusok (a qumrániak) számára is fontosabb volt a Szentlélek, "mint az összeégett hús és mint a feláldozott zsír". Az 50., valószínűleg izraeli eredetű zsoltár az igazi Isten- tiszteletről szól:

"Aki tisztel engem,
az a hódolat áldozatát hozza!
Az egyenes lelkűeknek megadom,
hogy lássák Isten üdvösségét. "

Jézus is erre utalt, amikor ezt mondta: "igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát." (Ján. ev 4, 23.)
Érdekes Jahve megjelenése az úgynevezett egyiptomi csapásokban is, melyekben a legszörnyűbb fekete mágiát gyakorolta. Mózesnek ezt mondta: "ez lesz a bizonyíték számodra, hogy én Jahve vagyok: rácsapok a vízre a botommal... [amelyet kígyóvá változtatott!], s az vérré változik. A halak elpusztulnak a folyóban s ettől a folyó úgy fog bűzleni, hogy az egyiptomiak az undortól nem tudják majd meginni a vizét." (Móz. IL, 7, 17-18.) Majd Jahve sorra alvilági állatokat zúdított rá Egyiptomra: békákat, szúnyogokat, legyeket (bögölyöket!), sáskákat, majd dögvészt, fekélyt, jégesőt, sötétséget. Végül így nyilatkozott meg: "Ezt mondja az Úr: éjfélkor[!] végigvonulok Egyiptomon. Minden elsőszülött meghal Egyiptom földjén." (Móz. IL, 11,4.) Mindezeket a csapásokat csak a pokol ura bocsáthatja rá az emberekre a finnugor- türk és sumér hit szerint: a kígyók, békák, szúnyogok, legyek, sáskák éppúgy az Alvilág urának teremtményei (14.kép), mint a dögvész (pestis) és más betegségek (fekély); Jahve éjféli megjelenése (az éjfél a boszorkányok, a démonok ideje, amikor a Nap mélyponton van) és az, hogy tapintható sötétséget képes teremteni, szintén alvilági és nem égi istenségre utal. Így érthetővé válik, miért gyűlölte annyira Jahve Baál (magyar: Bél) istent, aki harcban győzte le a gonosz megtestesítőjét:
"Mert te vágtad ketté Lótánt, az ősi kígyót,
Te ölted meg a ravasz kígyót. " (13)
(Egy ugariti eposzból.)
De az igazi Isten is megjelent az Ótestamentumban (igaz, észrevehető a leírásban a jahvista és az elohista elem összedolgozása), amikor például Mózes az Isten hegyén, a Hóreben járt (a Szinaival azonosítják, pedig az ároni hagyomány szent hegye is lehetett), "megjelent neki az Isten angyala a tűz lángjában, egy égő csipkebokorban" (Móz. II, 3,2.). Akkor "Mózes ezt mondta Istennek: `Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: mi a neve? - mit feleljek erre?' Isten ezt válaszolta: `Én vagyok, aki vagyok.' Azután folytatta: ,Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok'." (Móz. II, 3,13-14.) Aki van, az egyetlen valóban (örökké) Élő, a létező. A van csupán a fény másik neve. És ahogy Jézus mondta: "aki az Élőből él, nem fogja meglátni a halált." (Az evangélium Tamás szerint, 111.)

Tovább dolgozik az Anyaföldvédelmi Kerekasztal

http://alfahir.hu/tovabb_dolgozik_az_anyafoldvedelmi_kerekasztal

Jó helyre Izraelbe kerül a jó magyar gabona
http://soltib.hu/images/orban_rakosi.jpg
Elegendő mennyiségű és jó minőségű gabona termett idén Magyarországon.

http://www.vallalkozoinegyed.hu/imgs/cikkkep/1245745688bz.jpg

Nem jelent problémát a tárolás – kezdetben nem volt elég hely, később pedig túl sokba került. Most van elég közraktár, a költségekhez pedig az állam is hozzájárul.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/images/132_fk_kontenerkikoto_malta.jpg
Az intézkedésekről, és azok hatásáról már nem kell gondoskodnunk hiszen azonnal Izraelbe kerül.
http://m.blog.hu/so/soromok/image/gabona.jpg

Egyetlen gond, hogy ez a hir az Ángyán-Vona találkozórólfebruár 6odikai és utána semmi nem történt. Tehát arra kell a nemzeti pártokat terelni, hogy üljenek le ismét.

Kedves Sári !
Nem tudom Ti ott mit tudtok, én itt, vidéken lek és számomora nem evidencia- nem szokásos - az, ami Bpesten történik.
Engem is aggaszt, hogy NEM LEHETEK FELHŐTLEN BIZALOMMAL BIZONYOS SZÁRMAZÁSÚ CSOPORTOK FELÉ, UGYANAKKOR Dr.M.K.. szerintem sok jó dologra hívja fel a figyelmet, olyanokra, amire a "pestiek" már nem is gondolnak.
Ha más érdeme nem is lesz, ennyi mindenképpen van és ez sem kevés.
Az persze más ügy, hogy bizonyos vezetői felelősséggel járó posztokra, ahol mód van a közjogba bele avatkozni, kiket bízunk meg, hogy nevünkben járjanak el.
Szerintem a mende- monda nem elég egy ilyen súlyos bizalmi kétség megalapozására.
Üdv

Na végre megértették, h Ángyán nélkül nem lehet földügyben nyilatkozni. Mennyivel jobb lett volna a földtörvény szavazása előtt megtenni. Ugyanez a helyzet Káslerrel, nélküle nincs devizahiteles ügy. Arra kérlek benneteket, h tegyetek félre minden pártérdeket és csk a magyar ügyre figyeljetek. Ha ezt megtudjátok tenni, nem lesz itt sem egy rossz szó és együtt tudunk küzdeni.

Egy Jobbikosnak

Mond ki nyiltan: inkább vesszen el Magyarország, akkor sem állsz Ángyán vagy Kásler mellé mert ez a pártutasitás. Lássunk világosan, a szavaid ezt jelentik. Viszont a nemzeti többség nem így gondolkodik, ezért lesz Magyarország. Sztem abba kellene hagyni ezt az áskálódást, és csak nemzeti ügyekre figyelni. Ha földügy akkor Ángyán, ha deviza, akkor Kásler.

Most néztem vissza, jól mondta Kis Tibor, földügyben Ángyán, devizaügyben Kásler tudott legtöbb embert megmozgatni. A nemzeti ügyet ők képviselik, melléjük kell állni mindenkinek. Tegéytek félre a pártsovinizmust és vilgositsátok föl az embereket. A próbatétel a jobbikosoknak a legnagyobb mert pártjuk vagy hazájuk között kell választani. Én már öt jobbikost kivittem káslerre, ennél többet nem tehetek.

Kedves ferko,

lehetne, de nem az. A fővárosi frakcióban mindenki tudja ezt, ne tegyetek úgy mintha most értesülnétek róla, évek óta köztudott, aggódtunk is miatta eleget. Nagy játék az amit velnk tettek, most menteni kell a magyarokat.

Kedves Lehel!

Magad mondtad el a kapcsolódás módját, a Svarc-Fekete váltás köztudott, ez tette lehetővé anak idején a liberális oldalon Morvai európai tisztségeit. Lehet szépiteni református és görögkatolikus rokonsággal, ám a lényeg nem ez, hanem a Fekete féle zs vonal, amitől minden ajtó kinyilt. Ezért nem lépett be a pártba, ám alvóbombaként bármikor felrobbanhat és fel is fog, amikor eljön az ideje.