Régen is a búzaaratók sorba vágták a búzát,
ne legyünk olyanok, mint. Petőfi Sándor:
Pató Pál ura. Apukám helyett sem viselte
más a sorsát idegenhelyen sem, és ide haza sem,
a lelki terrorokkal mi nekünk kellett megbirkózni
minden esetben, most is így van.
De már el kéne kezdeni, mert fór a dalom!

A farkas és a róka a szőre színét megtudja
változtatni,de a természetét azt soha.

A cselédi sorsból kéretlenül felkapaszkodó
álkormányzókkal és áltisztviselőkkel,csak cselédi szinten
tudnak tárgyalni velük, külhonban, a sorsunkról és
megélhetésünkről, ennek tudatában kellene lennie
minden honpolgárunknak, ezen a sanyarúsorsunkon,
csak mi tudunk változtatni együttesen.
Ez jusson el minden ember tudatában, e hazánkban.
Ez is okozója annak ahol most vagyunk lent többnyire.
Ezért tudnak az idegenek minden elképzelhetetlen elképzelésüket ránk erőltetni. HÁT NE HAGYJUK!


Olivér

EZ MÁR A VÉG!

http://magyarhirlap.hu/cikk/6065/Verfertozes


http://archivum.magyarhirlap.hu/allatok-0

Az új államalakulat, ILIÁ vezéréről http://www.sokkaljobb.hu/content/az-%C3%BAj-%C3%A1llamalakulat-ili%C3%A1-vez%C3%A9r%C3%A9r%C5%91l
http://themillenniumreport.com/2014/09/isis-israeli-secret-intelligence-service/

Wass Albert: Magyar cirkusz



Cirkuszról álmodtam az éjszaka.
Emberek, az álom szörnyű volt!
Még le sem ment a nap egészen
s már följött véresen a hold!
Indulót kürtölt frakkosan a Halál!
Körben a világ valamennyi népe
megtöltötte a páholysorokat
s minden szem az arénát nézte.
Ott gyilkolták egymást a magyarok,
Torz jelmezekben részegen!
Szemükben láz, kezükben kés
s csorgott a vér a késeken...!

Mindenki küzdött ott mindenki ellen
és ezer bohóc röhögött!
A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
- Én arra a vörösre fogadok!
- Enyém a zöldinges legény!
- Szorítsd, te Árpád-címeres!
- A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar.
Aztán a végin egy maradt csak.
Ezer sebéből folyt a vére.
Bámult fáradtan, eszelősen
a véráztatta csatatérre.
A nézők elszámolták a fogadásokat.
Aki vesztes volt, fizetett.
Nehányan már ásítottak is.
Aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte
az elesettek rongyait.
Aztán már csak a hold bámulta
borzadt szemével, vörösen
az új magyar Kaint.

Wass Albert (Bajorerdő, 1947)

A Delvideki helyzet http://www.youtube.com/watch?v=6ZfOOJL7Hpo

Manci néni a harangozó 1-2 rész. Ilyet sem halhattok mindenkor.

Segítsetek, fordítsuk meg az eredményt!


A lenti linkre kattintva először a "DA" (igen), majd a "Voteaza" (szavazás) gombra kell kattintani.
Után le lehet hívni a szavazás pillanatnyi eredményét: "Vezi rezultatele".

http://www.voceatransilvaniei.ro/dezbatere-publica-esti-de-acord-cu-autonomia-tinutului-secuiesc-voteaza/

CSAK 3 KATTINTÁS !!!! MAJD A TELJES CÍMLISTÁDRA KÜLDD TOVÁBB TITKOS MÁSOLATKÉNT!!!

A romániai közvélemény kutatásra beérkezett szavazatok szerint egyelőre 31 % az igen, és 69 a nem szavazat a Székelyek autonómiáért. Ez ciki, még akkor is, ha ezt a közvélemény kutatást természetesen Románia lakosságának írták ki. ​

Drága Barátaim!

Amint látjátok, a két gombra kéne kattintani, hogy Székelyföld autonómiájáért szavazzunk. A 2 gomb, a linkre kattintás után megjelenő szavazási oldalon lévő szöveg alján van.
Tudom, hogy egyetértetek, kérlek, szavazzatok, s küldjétek tovább barátaitoknak is!​

Marcsi

A Boldogasszony ének sokkal régebbi.Már a Kárpátokon kívüli magyarok ismerték. Ahogy a valamelyik este bemutatott csángó filmből is kiderül, Moldvában ma is úgy éneklik: Moldvaországrúl, édes hazánkrúl.... Ők pedig nem a 18. században kerültek oda döntően, hanem kint maradtak Etelközben. Évezredes távlatok.

Ábránd Ábrándovics állmában egy
szebb, jobb életről és világról álmodozik.
Már jó lenne a valóságban is!

Olivér

Nagyon tetszet Aranyi László előadása.Szent István király védelmében mégis csak Nagyboldogasszony Anyánknak ajánlotta fel hazánkat,és nem Jehovának.
Boldogasszony anyánk kezdetű ének, régi magyar élő hagyományokhoz kapcsolódik Szent István, illetve Szűz Mária, Magyarország védőszentje vallásos kultuszáhozA magyar katolikusság legkedvesebb éneke, a Boldogasszony Anyánk valószínűleg már a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter , pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük. A vers szerzője bizonyára rendtársa, Lancsics Demeter (1737) volt. A legrégebbi dallamcsírája a Deák-Szentes -féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönyvéből ismert. 1793-ban már "nationalis cantitio", azaz nemzeti énekként említik írásos források.

A boldogasszony anyánk...

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!


Ó Atya Istennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sírnak és zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!


Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!


Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

http://www.youtube.com/watch?v=jv572qmJ-58

Teleholdas nyári estéken édesapám
a körtefa árnyékában ilyen sanzonokat
muzsikált a muzsikáján és éneket, mi meg
köré gyűltünk és hallgattuk, ami szép volt.
(a szegény néha gazdagabb….)



http://www.youtube.com/watch?v=qeCstJHKA98

Honthy Hanna Baksay Árpád - Lehoznám néked a csillagokat


http://www.youtube.com/watch?v=v795Z0FsJ8s


Karády Katalin - Szeretlek én, jöjj vissza hozzám


http://www.youtube.com/watch?v=OEfujjWY9D8

Egy fiú a házból




FEKETE HAJÚ KIS GIMNAZISTA - MIKES ÉVA

http://www.youtube.com/watch?v=ckMffiTn3MA



http://www.youtube.com/watch?v=METkw4aVncs


Ajtay Andor -Tanulj meg fiacskám komédiázni


Ez meg az én üzenetem,akik távol élnek.
Nem azt kell nézni, ki énekel, ha nem mit.
Idegenek kenyere nem olyan finom mint a
hazai , addig hányjuk a borsot a falra,ameddig
tudjuk.

Hobo Blues Band - Nem lehet két hazád

http://www.youtube.com/watch?v=X_fIpyrpZJ0

Európa szívéből https://www.youtube.com/watch?v=QV_Y03GAiTo#t=12
http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/1897-szogedom-hu-40-eve-szunt-meg-rokonaink-a-hunzak-allama#.VCVRjmeSyrg

Én mindig és mindenütt ezekért küzdök.

Bekecsi emlektura http://www.youtube.com/watch?v=cisvTH6SSMM

Annunakik - részlet Varga Zoltán előadásából https://www.youtube.com/watch?v=ub4SNYPPsbU#t=450