Terez
2016-01-31 20:41:31
Topi
2016-01-31 20:17:15
Topi
2016-01-31 08:52:09
mindszentiocsi
2016-01-31 07:37:20
barodza
2016-01-30 22:42:44
barodza
2016-01-30 22:09:14
Topi
2016-01-30 11:43:36
Kocsis Lászlóné
2016-01-30 11:29:52
Topi
2016-01-30 11:25:29
Horvathek
2016-01-30 04:48:06
"Ki tekintetét nem szegi az égre, ne kérdezze mért jött e földre !! Nincs már hova menni, nem lehet feladni, sírhalomnál állok, hangosan kiálltok, mivé lett a föld, hogy nem veti magából, ki gyáván megalkuvó, azt hiszi megélhet bárhol. Őseim szellemét magamba zárom. Tanít a múlt mi ősi jussunk, cselszövőkre ne hallgassunk! Kik a sorbók mind kiállnak, rájuk már keselyűk várnak. Nem létezik vészkijárat, szeretet nélkül a lélek kifárad !!"
Horvathek
2016-01-29 21:01:50
Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben
Mint egykor Erdély meghajszolt határán A fölriasztott utolsó bölény, Úgy állsz most, népem, oly riadtan, árván Búd vadonának reszkető ölén. És én, mint véred lüktető zenéje, Ahogy most lázas ajkadon liheg, A hang vagyok, mely belesír az éjbe És sorsod gyászát így zendíti meg: Két szemem: szégyen, homlokom: gyalázat, S a szívem, ó jaj, színig fájdalom... Mivé tettétek az én szép hazámat? Hová süllyedtél, pusztuló fajom? Fetrengsz a sárban, népek nyomorultja, Rút becstelenség magad és neved, - Én mit tegyek már? - romjaidra hullva Lehajtom én is árva fejemet. Laokoon kínja, Trója pusztulása Mesének oly bús, sorsnak oly magyar; A sírgödör hát végkép meg van ásva, A föld, mely ápolt, most már eltakar; Búm Nessus-ingét nem lehet levetnem, De kínja vád s a csillagokra száll, Ha végzetem lett magyarrá születnem: Magyarnak lennem mért ily csúf halál? Nemzet, mely máglyát maga gyújt magának És sírt, vesztére, önszántábul ás, Hol száműzötté lett a honfibánat És zsarnok gőggé a honárulás, Hol a szabadság őrjöngésbe rothad S Megváltót s latrot egykép megfeszít, Hol szívet már csak gyávaság dobogtat, - Ah, rajtunk már az Isten sem segít! Pattogva, zúgva ég a magyar erdő, Az éjszakába rémes hang üvölt, Lehullt az égből a magyar jövendő, Milljó görönggyé omlik szét a föld; De bánatomnak dacra-lázadása - Mint őrület, mely bennem kavarog - Fölrebben most is egy-egy szárnycsapásra: Még nem haltam meg, - élni akarok! A mindenségbe annyi jaj kiáltson, Ahány magyar rög innen elszakad; A tízkörmömmel kelljen bár kiásnom, Kikaparom a földbül a holtakat: Meredjen égnek körül a határon Tiltó karjuknak végtelen sora, S az ég boltján fönt lángbetűkkel álljon Egy égő, elszánt, zordon szó: soha! Soha, soha egy kis göröngyöt innen Se vér, se alku, se pokol, se ég - Akárhogy dúl most szent vetéseinkben Idegen fajta, hitvány söpredék! E száz maszlagtól részegült világon Bennem, hitvallón, egy érzés sajog: Magyar vagyok, a fajomat imádom, És nem leszek más, - inkább meghalok! Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni, Csak magyar földön és csak magyarul; Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni, Jobb is, ha szárnyam már most porbahull; De ezt a lelket itthagyom örökbe S ez ott vijjog majd Kárpát havasán És belesírom minden ősi rögbe: El innen rablók, - ez az én hazám! És leszek szégyen és leszek gyalázat És ott égek majd minden homlokon, S mint bujdosó gyász, az én szép hazámat A jó Istentől visszazokogom; És megfúvom majd hitem harsonáit, Hogy tesz még Isten gyönyörű csodát itt: Bölcsővé lesz még minden ravatal, - Havas Kárpáttól kéklő Adriáig Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar! 1919
Horvathek
2016-01-29 20:56:44
Horvathek
2016-01-29 20:46:41
Horvathek
2016-01-29 20:45:32
Civitas Fortissima - 1919 Január 29. Dobrocsi Lénárd irása
Csehkiverés - A Legbátrabb Város
"A háború lezárásának közeledtével az egész Kárpát-medencében baljós, gyilkos szelek lengedeztek. 1000 esztendő vitézségét taposta sárba a proletárok vérgőzös bosszúja, mely a tradíciók legapróbb jeleit is el akarta tüntetni a magyar lelkekből. Ezen időkben 1919 januárjában Nógrád vármegye székhelyén is eljött a szinte elmúlást jelentő pillanat, amikor idegen csizmáktól retteghetett a magyar. Az egész Felvidéken kisebb ellenállásokat leszámítva végigmenetelő cseh légiók sajátjukká akarták tenni Balassagyarmatot is. Mellesleg nem ez lett volna a végállomás, ahogy azt sok korabeli térkép és visszaemlékezés is bizonyítja. A Hatvan, Gyöngyös, Miskolc vonalig akarták kitolni határaikat a csehek.
Balassagyarmaton ezen vészjós időkben sikerült félrerakni a politikai és társadalmi rétegek közti ellenfeszüléseket. Sikerült a haza érdekében a vörös posztókat és kitűzőket eldobni és nemzeti színre cserélni. A város már egy bő hét után jelét adta annak, hogy Palócország Fővárosában nem fognak törött gerinccel aszisztálni az Ipoly völgy sárba tiprásához. Legelőször a város vasutasai érezték az új ország „jótékony” hatásait. Hozzáértő cseh alkalmazottak híján a nógrádi vasutasokat kényszerítették szolgálatba, néha botozás és fenyítések árán is. Emellett a közigazgatás sem akart fejet hajtani az idegen járomba. A vármegyeházán postások, vámosok, tanárok, orvosok, vasutasok és közalkalmazottak százai fogadták meg, hogy nem tesznek esküt a cseh impériumnak. Talán ez a hazafias, feltüzelt gyűlés volt az egyik legfontosabb kiváltója az igazi magyaros ellenállásnak.
A város polgársága és vasutasai is tucatjával, százával rejtették el korábban az eldobált fegyvereket. Ennek tudatában léptek kapcsolatba a városból Magyarnándorba visszavonult katonasággal. Kérve őket a beavatkozásra melyet, kormány szinten tiltottak. Viszont vezetőjük Vizy Zsigmond és a legénység is feltüzelve szándékozott odaütni a cseheknek. Vizy vezetésével szinte az egész Ipoly-völgy mozgósítva lett Rétságtól Litkéig.
Az első puskalövések 1919.január 29-e hajnalán dördültek el. Vasutasok és a katonák több csoportra osztva támadták meg a cseh őrségeket a laktanyát és a vasútállomást.
A 16-os és 38-as honvédek hajnali rajtaütése nagy riadalmat okozott a cseh légionáriusok körében. A katonák a csehek megadási jelének megörülve rohantak a laktanya átvételére amikor váratlan és aljas gépfegyvertűz fogadta őket. Ezután a lelkében megtört honvéd egységek visszavonultak a városból.
Kisebb szerencsével már ekkor magyar kézre kerülhetett volna Balassagyarmat. A nap további részében a postásoktól a vámosokig bezárólag az egész polgárság, a város apraja nagyja megértette, hogy helyt kell állni ha meg akarnak szabadulni az idegen igától. Polgárőr csoportok járőröztek a város határában és utcáin. Nem hagyhatták hogy akár egyetlen cseh katona is elhagyja a várost vagy oda belépjen. A laktanyát folyamatosan tűz alatt tartották a gyarmatiak. A gimnázium épületéből még a diákok is lőtték az országhódítókat. Ennek meglett az eredménye mert a csehek elhitték, hogy a városban a magyar honvédség uralkodik. A délután folyamán megérkezett az erősítés az Iglói géppuskások személyében. Az ő rohamukra már szinte ellenállás nélkül letette fegyverét a fogságba esett 78 cseh légionárius. Eközben az Ipoly teljes bal partjáról (Dejtár, Drégelypalánk, Őrhalom, Szécsény, Ipolytarnóc, Litke, Rapp)kiverték a helyiek és a honvédek a cseheket. Ipolytarnócon a veterán határvadász tisztek kisiskolásokkal együtt rontottak rá a csehekre. Dejtáron a polgárőrségen és a vasutasokon kívül közel száz falusi ragadott kaszát, hogy megvédje szülőföldjét.
Január 31-én már tömve volt Balassagyarmat katonasággal, a 16-os és 38-as honvédek mellett a városban állomásoztak székely bakák is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre talán ma szabad lenne az egész Felvidék, mivel Losoncon a cseh katonaság már fűtött vagonokban várta a visszavonulást.
1998-ban városi ünneppé nyilvánította a képviselő testület január 29-ét. Majd 2005-ben törvényi szinten is megkapta Balassagyarmat a Legbátrabb Város - Civitas Fortissima elnevezést.
A hazaszeretet igazi példájaként, pedig az egyik hős halott Czakó Balázs szavait idézzük fel halottaságyáról:
"Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem."
Ha a Károlyi éra vörös bitangjaiba csak negyed annyi hazaszeretet szorult volna mint akár egy-egy gyarmati vagy ludányhalászi kisdiákba akkor ma Balassagyarmat helyett Brassó és Trencsény lenne Magyarország egyik határvárosa."
Topi
2016-01-29 17:42:38
mindszentiocsi
2016-01-29 13:15:25
mindszentiocsi
2016-01-29 12:44:12
Utassy József-Illés Lajos: Küszöbén az estnek -Szvorák Katalin(ének) . Dalba fog az ember,ha már fáj a sorsa nagyon szépen fájjon.......Gyönyörű a vers is,csodaszép a zene is! .
https://www.youtube.com/watch?v=pjN-zqHszLATopi
2016-01-29 10:13:56
Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván.
Felszólítják!
- én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e.
- á nem, nem kell. Csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar:
- én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja:
- Nem kell, csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt:
- én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A román küldöttnek már vörös a feje! üvöltve kifakad:
- De hisz akkor még itt sem voltunk!!
Mire a magyar:
- Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe...
barodza
2016-01-29 09:23:23
Tegnapi; Szabó Ferenc bátyámat köszöntöm,
és köszönöm a jó segítő szándékát.
Fel szeretném venni vele a kapcsolatot,
ha nem veszi tolakodásnak.
Olivér
Topi
2016-01-29 08:28:25
A Mátyás templom tornya - lokálpatrióták büszkeségére
Felújították a Mátyás-templomot. A csodás épület újra eredeti pompájában vár benneteket. Nézzétek meg milyen lett a renoválás után!
A templom térszintje alatt látogatóközpontot hoztak létre, a kriptákat statikailag rendbe hozták, teljes közműcserén is átesett az épület (ezt régészeti feltárások előzték meg), továbbá épületgépészetileg felújították a templomot, és a műtárgyakat is restaurálták. A kor technikai elvárásainak megfelelő komplex fűtés- és hűtésrendszert is beépítettek a templomba.
A pécsi Zsolnay gyár mintegy 250 ezer autentikus cserepe került fel a tetőre, amely így "régi fényében tündököl". Elkészült a külső és a belső díszkivilágítás is, valamint teljes körű homlokzatfelújítást is végeztek.
A munkálatok során 2300 köbméternyi földet szállítottak el, 138 ajtót, 291 ablakot, mintegy 300 négyzetméternyi ólomüveget, továbbá számos faliképet újítottak fel, és 11 koronázási zászlót restauráltak.
NEM EU-s pénzből készült !!
a torony belső restaurálásának költségeit a főváros támogatásával államilag finanszírozta a kormány 2013-ban.
2015. jan. 23. - Befejeződött a budavári Mátyás-templom orgonájának felújítása. ... A beruházást a magyar állam finanszírozta, költsége mintegy bruttó 210 millió ... felújítása a Mária-kapu és az oltárok restaurálásával a tervek szerint idén végeznek.
https://drive.google.com/file/d/0B2EE1ZBABznLWlRfY0dnektSS0E/view?pref=2&pli=1
