Terez
2016-04-29 16:25:33
totya54
2016-04-29 15:48:27
Topi
2016-04-29 06:14:20
Topi
2016-04-28 20:05:13
75 éve lőtték agyon Teleki Pált
Az új bizonyítékok egyikét egy Ausztráliában élő idős embertől kaptuk, aki 1941-ben a miniszterelnökség villanyszerelő-inasa volt, s akit Teleki Pál megkért, hogy József Nádor téri lakásában, az íróasztalba vészcsengőt szereljen, mert a németektől semmi jóra nem számíthat. A csengő beszerelésére azonban a miniszterelnök egy nappal előbb, a hivatalban bekövetkezett tragikus halála miatt nem került sor.
P. Majsai Mór ferences szerzetes, aki tudta, hogy a kommunista érában valós történelmet nem tanítanak, így a gyóntatószéket is arra használta, hogy az általa megélt történelmet megismertesse ifjú lelki gyermekivel, felkészítve minket egy remélt újkorra, amelyben talán az igazság előbbre való, mint a megkövesedett és a politika által kialakított hamis álláspont. Majsai Mór atya Telekivel kapcsolatban a következőket mondta el: Reggel csörgött a telefon, s kérték, hogy Zadravecz püspök menjen föl a miniszterelnökségre, mert nagy baj van; Teleki Pált az éjjel a németek lelőtték. Zadravecz püspök azonnal indult, de tanúnak magával vitte Mór atyát is. Így Mór atya is láthatta azt a három golyónyomot a falban, amelyet korabeli szemtanúk csak feltételezésként említenek, mert a golyónyomok helyét, a falat erősen szennyezte az agyvelő. Mint testrészt, kegyeleti okokból az agyvelőt Mór atya gyűjtötte össze, s ezért győződött meg a golyónyomok valódiságáról. Az idős szerzetesnek a látottak alapján meggyőződése volt, hogy a Teleki ellen politikai okból, gyilkosságot követett el a Német Birodalom. Zadravecz püspök, mint Teleki Pál barátja is lehetetlennek tartotta az öngyilkosságot, amelyről hivatalosan csak a gyilkosság utáni délben adott ki közleményt a miniszterelnökség sajtóirodája. Zadravecz ez ügyben az őt meglátogató Horthy kormányzónak is szemrehányást tett, de Horthy a németekre és az ország pillanatnyi háborús helyzetére hivatkozva azt mondta, hogy ő nem szólhatott bele, mert ha másképpen tesz, a németek Magyarországot is megszállják.
A gyilkosságot bizonyító adatok egyike egy levél, az ismert 1941. április 3-ára virradó éjszakára vonatkozó időpontokat igazolja.
A levelet, annak írója, dr. Bogdányszky József ny. mérnök engedélyével közlöm: - "1941-ben a Magyar Közforgalmi Repülés földi rádió-műszaki szolgálatánál dolgoztam az akkori Budaörsi repülőtéren. Az akkor már háborús hangulat miatt arra az esetre, ha valamiért a polgári repülés nem tudta volna a budaörsi repülőteret használni, szükségrepülőtérként az akkor már régen nem használt mátyásföldi repülőteret jelölték ki. Itt a repülőtér Cinkota felé eső szélén, kb.; a tér oldalhosszának közepén, egy rádió iránymérő és irányító ház volt. Ebben a budaörsi repülőtér egy munkahelyet üzemeltetett, de cca. 5-6 munkahelyet a német légi irányítás használt. Innen irányították a magyar légtérben mozgó német katonai gépeket.(A polgári légforgalmat Budaörs irányította.) 1941. április 2-án engem ide osztottak be 24 órás műszaki ügyeletre. Aznap teljesen derült, nagyon világos éjszaka volt, a telihold magasan állt. Este 10 óra után egy idegen német alakulat lezárta az iránymérő házat, minden mozgást a legszigorúbban megtiltottak, egy géppisztolyos őrszem a kijárati ajtónak még a hátát is nekifeszítette. Az ott dolgozó német katona-távírászokat kérdeztem, hogy mi ez? Azt mondták, ők sem tudják, semmi tájékoztatást nem kaptak, a katonák teljesen ismeretlenek, nem az ő alakulatukhoz tartoznak. Körülbelül fél óra múlva egy Heinkel 111-es kétmotoros gép szállt le a repülőtérre, ami a rejtélyt tovább fokozta, mert a gép a német irányításhoz nem jelentkezett be, sem irányítást, sem leszállási engedélyt nem kért. A forgalmi épület helyett azonnal a cinkotai oldal leghátsó, Maglód felé eső sarkán állt meg, de a gép körül semmi mozgást nem lehetett látni.
Negyed óra múlva megjelent az irányítóház melletti úton egy fekete diplomáciai rendszámú Mercedes gépkocsi, leoltott lámpákkal és lassú tempóban a repülőtér sarkán álló géphez ment. Akkor a gépből néhány alak kiszállt, egy közülük beült a gépkocsiba, azt nem lehetett látni, hogy katona, vagy civil, a többiek visszaszálltak a gépbe, majd a kocsi ugyanazon az úton, ahogy jött, elment. Az őrség tovább is hermetikusan zárta az iránymérő-irányító házat. Körülbelül, éjjel 1-1/2 2 lehetett, amikor ugyanaz a gépkocsi ismét meg jelent, a kocsiból jól láthatóan egy személy felszállt a gépre. A gép motort indított, befordult az akkori MÁG gyár épületeinek irányába, rádión nem jelentkezett be a német irányításnál, felszállási engedélyt nem kért, röviden felszállt.
Még csodálkoztunk is, mert éjszaka, irányítás nélkül, egy aránylag igen kicsi kivilágítatlan repülőtérre leszállni, és onnan felszállni, még komoly helyismerettel rendelkezőtől is tiszteletre méltó teljesítmény. Reggel 8 óra után - amikor a szolgálati időm letelt -, a városba visszaérve az újságárusok már kiabálták, hogy rendkívüli kiadás, meghalt a miniszterelnök. A fentieket 1950-ben elmeséltem Dr. Szilágyi Ivánnak, akivel akkor együtt dolgoztam a Magyar Adócsőgyárban. Ő rám csodálkozott, hogy milyen kicsi a világ, mert ezzel kapcsolatban: neki is van élménye, ugyanis akkor orvostanhallgató volt és a professzora Bakai (?) Orsós (?) mint kéznél levő medikust őt vitte magával a várba gr. Telki Pál holttestének megvizsgálásához asszisztálni.
Elmondta, hogy Telki Pál jobb szemének külső sarka fölött érintőlegesen hatolt a lövedék a koponyába, a tarkórész teljesen szétroncsolódott, de a lövedék nem hagyta el a koponyát, belül körülfutott és a 9 mm-es lövedéket (Teleki kezében a gyilkosság reggelén egy 6,35 mm-es kis kézifegyver volt! - a szerk.) a bal fül mögötti sziklacsont belső oldalánál találták meg. A koponya nagyon erősen roncsolt volt, lehet, hogy másik lövés is érte. Az agyvelő a mögötte levő falat erősen szennyezte, és mintha a falon lövedéknyom is lett volna, de ebben nem volt biztos.
Mindezt azért írtam meg, mert évekkel ezelőtt egy történész idézte Teleki Pál inasának vallomását, aki elmondta, hogy őt a halálának estéjén kb. 10 óra tájban azzal küldte el pihenni a miniszterelnök, hogy ugyan még egy német látogatót vár, de azt majd ő személyesen fogja beengedni. Az általam elmondottak ezt a vallomást kiegészíteni látszanak.
Az inas vallomása, a fenti levél, Veesenmayer vonata, Déli pályaudvarról történt elindulásának időpontja (éjfél körül - a szerk.), az eredeti orvosi jegyzőkönyvben (nem a Bakai-féle! - a szerk.) a halál beálltának időpontja és a Zakar András által összegyűjtött vallomások is egybe esnek tehát, a fenti, perdöntőnek nevezhető levél tartalmával, csak úgy, mint dr. Bognár Sándor, az MTA doktorának visszaemlékezése:
"Mint II. éves egyetemi hallgatók, a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályának diákjai, azon a tragikus napon vártuk Czettler Jenő akadémikus professzor urat, hogy a rá annyira jellemző lendületes és sok élményt adó agrárpolitikai óráját megtartsa. 1941. április első napjait éltük, és írtuk. A Professzor Úr szokásától eltérően késve érkezett. Mi pedig ott, a Gellért rakparton, a Gellért tér közelében, a Műegyetem termében türelmetlenül vártunk rá. Végre, ám teljesen letörve érkezett, és amikor felállva köszöntöttük, továbbra is állva maradtunk, mert Ő sem ült le. Jó nagyokat sóhajtva a következőket közölte velünk: »Tisztelt Hallgatóim, Hölgyeim és Uraim! Ma nem tudok órát tartani, mert a Miniszterelnök Úr ma hajnalban meghalt. Kérem önöket, ne adjanak hitelt annak a közlésnek, hogy a miniszterelnök úr öngyilkos lett. Ez nem igaz, mert kegyetlenül meggyilkolták a németek. Most menjenek haza. Az Isten legyen hozzánk irgalmas, mert nagyon komisz, kegyetlenül nehéz idők következnek ránk! «
Majd meghajtotta magát és elhagyta a katedrát. Amikor lassan felocsúdtunk, kimentünk a Duna-partra. Itt már nagy iramban, dübörögve jöttek a páncélozott német "SS" és Wermacht egységek. Egy-egy kocsi személyzete megállva, minket mustrálgatott nem valami bizalomkeltően. Arra a kérdésre, hogy honnan jönnek és hová mennek, nagyon röviden annyit, válaszoltak: »Második napja éjjel-nappal megállás nélkül jövünk Franciaországból, és megyünk Belgrádba... « stb.
Teleki reggel misére készült cserkészeivel. Így egyszerűen képtelenséget állítottak halálával kapcsolatban. Nagyon reménykedtünk abban, hogy majd a háborút követően közlik a valóságot a lakossággal. Mint ismeretes nem ez történt. Továbbra is tartották magukat a hírközlők és a politikusok a nekik kényelmesebb hírhez, amely szerint Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett."
Érdekes egy másik vallomás is, amely teljesen független az előbbitől, de hasonló tanintézeti élményről ad számot. A jászkiséri tanár, Győri János így emlékezik az egri ciszterci gimnázium 1941. április 3-i tanítási napjának reggelére:
"Április 3-án reggel, amikor bementünk az órára, jött a körözvény, hogy minden osztály vonuljon a tornaterembe, mert az igazgató úr vár bennünket. Palos Bernardin igazgatónk, amikor mindannyian megérkeztünk, ezt mondta: »Drága Fiaim! Szomorú gyásza van a magyar hazának, mert az éjjel megölték a németek a miniszterelnököt; gróf Teleki Pált, amit az angol rádió reggel 7 órakor bemondott. Ez nemzeti gyász! Ma tehát nincs tanítás, gyászoljuk a miniszterelnököt, aki a hazájáért áldozta, az életét!«"
A visszaemlékezésekből lényeges dolgokat tudhatunk meg. Elsősorban azt, hogy a németek már két nappal a gyilkosság előtt elindultak Franciaországból Jugoszlávia ellen, így a német hadvezetésnek lépnie kellett az angolbarát magyar miniszterelnök ellen, aki nem ellenjegyezte a kormányzó által már korábban aláírt átvonulási engedélyt. A németek Telekivel az április 2-án délelőtt a Miniszterelnöki Hivatalban (Sándor-palota) kézhez vett levélben, másodika éjfélt adták meg utolsó határidőként, amely időpontig igenlő választ vártak a miniszterelnöktől, de azt is bejelentették, hogy a döntés ügyében Keiltel német tábornok, látogatást tesz Teleki gróf hivatalában este tíz óra után. A levél elolvasása után Teleki Pál titkárnőjének azt mondotta: "Ez az életembe kerül."
A másik lényeges és bizonyítóerejű tény e fenti emlékezésekben az, hogy mind Budapesten, mind Egerben - sok helyütt máshol is - a tanintézetek vezetői és professzorai (dr. Czettler Jenő jó barátja is volt a miniszterelnöknek) egyértelműen kifejezésre juttatták diákjaik előtt - vállalva a hivatalos politikai közléstől eltérő véleményük esetleges ódiumát -, hogy Teleki gróf miniszterelnököt a németek megölték. A harmadik és talán legmeggyőzőbb bizonyíték a gyilkosságra, miszerint az angol BBC rádió reggel hét órakor a berlini rádió hajnal 4 órai(!) hírközlésére hivatkozva jelentette, hogy Teleki Pál magyar miniszterelnököt hivatalában az éjszaka folyamán agyonlőtték. Teleki halálát azonban reggel 1 7-órakor észlelte inasa, Papp György, aki értesítette a rendőrhatóságot és a kormányzóságot.
Kijelenthetjük, hogy Teleki Pált megölték. Cáfolhatatlan bizonyítékok ezreit vehetjük górcső alá, s amíg ezek a gyilkosságot igazolják, alig van ellenérv. Csupán az a néhány szétszórt papírgalacsin, s az asztalon borítékban maradt két levél, amelyre az öngyilkosság teóriája épült. Ezekről a levelekről a miniszterelnöki hivatalban tartott rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyve azonban mit sem említ, stílusuk viszont távol áll Teleki kimért, megfontolt stílusától. A levelek tartalmán ismerősei, barátai lepődtek meg a legjobban, mert Teleki Pál nem használt olyan kifejezéseket, amelyeket a levelekben neki tulajdonítanak. Jól tudjuk, hogy a hamisítás nem idegen a diktatúráktól. S miből állt egy olyan diktatúrának egy embert megölni, amely diktatúra milliókat küldött a halálba. Mindszenty bíborosnak sokoldalas saját kézírást tulajdonítottak a Rákosi-féle bíróságon, mert azt mondták, hogy ő maga írta le azokat a sorokat, amelyekért az ítélethirdetéskor életfogytiglani börtönt mondtak ki rá. Később, ez esetben a hamisító házaspár bevallotta, hogy ők "alkották" az ÁVH és a KGB utasítására a Mindszenty-vallomást... a bíboros kézírásával.
Már csak az a kérdés, hogy mikorra nő fel egy új történész-generáció, amely kész lesz a 20. század nagy történelemhamisításait felfedni, és a hősi halál politikai megfontolások alapján való öngyilkossággá süllyesztését hivatalosan gyilkossággá minősíteni. Ehhez végig kell kutatni a berlini, a londoni, a moszkvai és a párizsi katonai és civil levéltárakat, és a vatikáni levéltárat. Mert a végleges és hivatalos "megfejtés" ezekben az épületekben rejtőzik. Aki ma is öngyilkosságról beszél, az - egy hála Istennek rég letűnt - náci politikai hazugság balga kiszolgálója. Cui prodest?
Gróf széki Teleki Pál nemzeti hősünk, akinek a nemzet szolgálata, becsülete sokkal többet ért saját, más által kioltott életénél.
(Részlet Stoffán György, "Én öltem meg Teleki Pált" címmel megjelent könyvéből)
Csaba
2016-04-28 17:39:26
Barteli2
2016-04-28 13:54:18
Kedves Horvathek! Természetesen szép dolog lenne, ha mindenki csak "hasznos" beírást küldene, de mikor a "pénzvilág" az utolsó parlementi politikusig , a biróságoktól kezdve az utolsó rendőrkapitányig mindenhova ültetett embert tesz..
akkor nehéz elképzelni, hogy az adózók pénzéből pont fizetett bloggereket ne alkalmazna, akik teleszórják az összes fórumot, hogy az embereket megtévesszék a közvéleménynek látszó véleményekkel és ne verjék szét gondolkodó, nemzeti emberek fórumait.
Kérlek lépd át és ne olvasd a magukfajták írásait, az lebegjen a szemed előtt amit írtál: "Köszönjük minden nap, hogy az Álmos Király Televízió működik".
Topi
2016-04-28 11:45:22
Topi
2016-04-27 23:26:52
Topi
2016-04-27 23:09:33
Horvathek
2016-04-27 21:06:13
Nap mint nap az Álmos Király Televízió nagyon szinvonalas programot juttat el a Magyaroknak. Mellette mi folyik ezen az oldalon. Ritka mikor hasznos beirast lehet olvasni. Illene meggondolni ki mit ir ide. Akinek nem inge ne vegye magara. Mikor ez a Televízió azon dolgozik, hogy szinvonalas, hasznos dolgokat juttasson el a Magyaroknak, illene olyan szinten viszonozni. Ezzel befejeztem. Köszönjük minden nap, hogy az Álmos Király Televízió működik. A Jóisten áldjon meg minden igaz Magyar embert.
totya54
2016-04-26 17:30:11
Topi
2016-04-26 16:21:10
Barteli2
2016-04-26 15:50:41
külföldi multik helyzetbehozása?!
2016 Április 19-én Orbán Viktor és delegációja ellátogatott a Deutsche Telekom bonni központjába, amely O.V. kormányának a stratégia partnere.
Mégis mi a csodának? A Magyar Telekom a legdrágább szolgáltató, 2015-ben is rendkívül eredményes évet zárt (a "befektetők" szempontjából).
Emlékeztető: a MATÁV áron aluli elkótyavetélése. 4 év alatt megtérült a vásárlónak.
Barteli2
2016-04-26 11:21:12
Vajon a "szélső-"jobb oldal vezetője szintén ültetett ember Ausztriában? "Jörg Haider"-ek elég ritkán tudnak hatalomra jutni.
Az idő eldönti, hogy maszatol-e...
Topi
2016-04-26 06:23:50
Topi
2016-04-25 21:12:05
Barteli2
2016-04-25 09:27:16
Barteli2
2016-04-25 09:22:59
A Jobbiknak továbbra sincs saját televíziója, helyette a szekta TV-be járnak.
Sőt! A honlapjukon is azt reklámozzák!
https://jobbik.hu/videoink/szo-sincs-senki-kiszoritasarol
A nemzeti oldal felszámolása a MIÉP tönkretételével kezdődött!
és most már nyíltan is színt vallanak, "észrevétlenül" felszámolják a magyarság érdekeit..
Ma már nem akarnak:
- kilépni az EU-ból.
- kilépni a NATO-ból
- megvédeni a magyar földet
- kiebrudalni az uzsorásokat
- a multik helyett magyar vállalkozásokat helyzetbe hozni
- megvédeni a magyar embereket
..
Hatékonyan részt vesznek a magyar nemzeti érzelmű emberek félreállításában: felülről ültetett emberek a helyi szervezetekben, kiebrudalt párttagok, EU parlamentbe elküldött képviselők, radikálisnak megbélyegzett emberek..
Ki irányítja a Jobbikot? Ki írja Zazrivecz Vona beszédeit?
mindszentiocsi
2016-04-25 00:11:33
1919. április 20-án - 97 éve - elhangzott beszédében Szamuely a következőket mondta:
„ A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát! ”
– Szamuely 1919. április 20-án Győrben elhangzott beszéde. . Tudom,hogy ez a Duna-parti cipősor kompozíció provokáció,de lesz ami lesz,belemegyek.Szóval!Elnézegetném én ezeket a cipőket le egészen Bajáig,de lehet,hogy még azon túl is,olyan mindegy már. De...Valami itt nagyon nem stimmel! A "gajdeszba küldésről"(jiddis-szó) ,amit Kun (Kohn) Béláék vittek véghez ,az akkori "kaftános" ,tiltott határátlépők,vagyis migránsok ,vagyis bűnözőknek a leszármazottai , ugyanitt a Duna parton,csak sokkal kegyetlenebbül,és sokkal nagyobb mértékben,persze erről nem beszél senki, ezt nem tanították a felsőbb intézményekben(naná még mit nem)! Egyszóval 1919-ben itt nagyon,de nagyon sok igaz jó magyar embert lőttek a Dunába,röhögcsélve,tökrészegen,küldték őket a "gajdeszba",a prozelita ficsúr érdekes vallású Lenin fiúk.Erre kell emlékeznünk és nem felejteni! Hogy a Szamuely (Sámuel) Tibor által irányított ,vidéki értelmiségieket és gazdákat gyilkolászó, valamint vésztörvényszékezősdit játszó,páncélvonatokon utazgató halálbrigádokról,ne is beszéljek.Ezek az állatoknak sem mondható sejthalmazok,ha megérkeztek egy faluba,akkor a főtérre parancsolták a módosabb parasztgazdákat,a tanárt,a jegyzőt és a papot,majd állva a földbe temettették őket és élve, a kutyákkal tépették szét a szerencsétlenek fejét a hozzátartozóik jelenlétében.Közéjük tartozott a ""nagyra becsült"",elvetemedett Lukács György is! Ezeket az embereket én nem tartom magyarnak,de még a leszármazottaikat sem.Például az Országgyűlésünk elnöke is ilyen leszármazott,ezért lehet,például ott ahol van.De még tudnám sorolni napestig a hozzá hasonló csókosokat.Szégyen.A bevándorlók,tiltott határátlépők,ügyeskedők,de a 150 évvel ezelőttieknek még a a leszármazottai is,menjenek vissza oda ahonnan jöttek.Ennyi. És végül egy idézet az általuk,a Második Világháború után félholtra vert Fekete István író óriás könyvéből,címe: ZSELLÉREK . "De azért a tavaszi vásárt megtartották. Nappalra mintha elültek volna a rémek. Tele volt a vásártér. A zsibongás csak olyan volt, mint máskor. Az ökrök nyugalmas szeme úgy nézett a sokadalomba, mint máskor, és az emberek már megtanulták, hogy a fehér pénz is: pénz.
Volt azért még olyan is, aki zúgolódott.
- Ezért a marháért még kékben is megadhatna ezer koronát. Nemhogy fehérben...
- Van ez is olyan jó pénz - mondta a kupec.
- Ha magának jó, hát tartsa meg!
A kupec lármázni kezdett.
- Mi van itt? - kérdezte egy katona.
- A pénzt szidja ez a paraszt. Meg a kormányt...
A katona megrántotta az ember kabátját.
- Maga merte?Az öreg paraszt végigmérte a katonát.
- Vedd el a kezed, fiam, mert ez a lajbi ki van fizetve!...
A katona ordított:
- Vigyázz, zsíros paraszt, mert úgy lógsz, mint a véres hurka! Vége a régi világnak...
- Elég baj az...
A katona mellbe lökte az öregembert.
- Még járatod a szád?...
Az ember megtántorodott, de nem esett el.
- Megütöttél, kutya? - és botjával végigvágott a katonán. Ekkor már tömeg nőtt körülöttük, a kupec pedig öt revolveres katonával jött vissza.
- Itt van! - mondta. - Bottal vágta fejbe, szidta a kormányt és a pénzt, nyilvánosan.
Közrefogták az öreget :
- Előre!
- Elmegyek én a törvénybe, ha köll. Bíró János a nevem, Antalosrul, de az ökröket most nem hagyom. Várjanak, míg visszajön az asszony...Olyat lódítottak rajta, hogy felbukott.
- Előre!
- Hát majd ezt is megmondom a törvényben. Emberek maguk ? Sógor, vigyázzon az ökrökre - kiáltotta valakinek - amíg az asszony visszajön!
A csizmás, gatyás öreg paraszt támolyogva ért a páncélvonat mellé. Arca lila volt már. Az állomáson túl folyt a patak, melyben fürödni szoktunk. Partján füzek álltak és most apró rügyeiket nézegették a víz zöld tükrében.
Itt ült össze a vésztörvényszék.
- Ütöttek, uram, rúgtak ezek a kutyák...
- Csend! Mit mondott maga a kormányról?
- Semmit. A pénz felől szóltam, de azt sem úgy...
- Szidta a kormányt, szidta a pénzt. Azt mondta, jobb volt a régi világ és fejbevágott. Itt van! - és a katona levette fejéről a sapkáját.
- Majd én elmondom a törvényben, hogy volt...
- A törvényszék itt van.
- Itt?...
- Elismeri, amit ez a katona állít, vagy hozzunk tanúkat?
- Minek a tanú? Olyanformán volt. Ha megbüntetnek, hát megbüntetnek, de engem ne taszigáljon senki...
Felállt egy ember a tábori székről.
- Bevallotta! A tanácskormány élete : a hitele és a pénze. Aki ebbe belegázol: az életünkbe gázol. Ez az ember ezt tette. Mit érdemel?
- Kötelet!
Az öreg paraszt csak állt, és nézett. Játszanak ezek itt vele? Árokparton törvénykeznek? Micsoda komédia ez? Majd szól nekik, hogy büntessék meg, ha már haragjában rosszat szólt, de eresszék most már el. Az ökrökre eddig már jött vevő. Az asszony még elpotyázza azt a két szép állatot... Könyörgőre fogta a dolgot:
- Tiszt uram - csak így szólok, mert nem látom a sarzsiját -, értem én a szót. Nem tagadok a törvényben sem semmit, de most már eresszenek!
- A kezét hátra kell kötni!
Engedelmesen előre tartotta a kezét.
- Így is lehet, ha ez még hozzátartozik...
Hátracsavarták a kezét, és megkötözték.
A páncélvonat egyik ajtaja kinyílt. Álmos vörös szemű ember csúszott le a földre. Kötél volt a kezében. Fogai kilátszottak, mint a nyúlnak. Dülöngött egy kicsit és a földet nézte.
- Vigyétek! Majd a többi kutya megtudja, hogy a proletárdiktatúra hogy bünteti, aki belénk rúg!
- Uram!
A patakparton már sűrűn álltak az emberek.
- Csak nem akasztják fel?
- Fenét! - mondta valaki. - Ráijesztenek az öreg parasztra. Eztán majd befogja a száját.
De a gondolatok közt dermedés nőtt. A hurok már ott lógott az egyik fűzfa ágán és egy ládát tettek alá. Körülötte katonák feltűzött szuronnyal.
Az öreget bevezették a körbe.
- Álljon fel erre a ládára!
Tanácstalanul körülnézett. Aztán a földre. Mit akarnak ezek ? Magasságos Isten! Kik ezek? Olyan idegenek, olyan komorak. Szemükben a valóság kegyetlen várása. Nem igaz... hát, hogy lehetne igaz?...
Feldobták a ládára. Amikor felegyenesedett, már nyakában volt a kötél. Szemében csak ekkor rebbent meg a halál közelsége. Le akart ugrani, de a hóhér erősen fogta.
- Mindjárt kapálódzhatsz! - és fogainak fehér ínye látszott.
Az öreg szemei irtózatosak lettek. Még küzdött. Átkiáltott a patakon:
- Emberek! Emberek! Ne hagyjatok!...
A tömeg mozdulatlan volt. A halál igézete összeszorította a torkukat. Lábaikba ólom futott. A kiáltás átreppent a víz felett és elenyészett.
- Isten!
A fűz vastag ága megrándult és himbálódzni kezdett. A remegések végigfutottak a fán, de egyre fogytak. Aztán csend lett. A patak vize s az emberek aztán szétfutottak a hírrel.
A katonák visszamentek a páncélvonathoz. A hóhér odaballagott a magas emberhez, ki a tábori széken cigarettázott.
- Rendben van!
Az fel se nézett.
- Lefekhetsz, Bika! Majd szólunk, ha lesz valami.
Az az ember aztán egyedül maradt. Később felkelt, eldobta cigarettáját és oda se nézett a fára, melynek vastag ága görnyedten tartotta Bíró Jánost, Antalosról.
Ennek az embernek hosszú sápadt arca volt és orosz tányérsapkát viselt."
Számomra az a tény a legmegdöbbentőbb,hogy miképpen formálhatták át, az egyébként magyar gyökerű értelmiségi,alkalmazotti,valamint művész rétegünket,arra,hogy kazár(álliberális,tudálékoskodó,álszent és haszonelvű) életformát éljenek,napjainkban is.Vagy aki átveszi ezt az életformát,lehet,hogy talán már el is veszítette magyarságát? Ébresztő! Most minden rajtatok áll.
.
Topi
2016-04-24 23:12:08
