Topi
2017-12-29 19:45:34
Topi
2017-12-29 19:38:54
Te vagy a Jézuska?
Egy édesanya egyszer egy kis papíroson kapta a kérdést lányától: „Anya, te vagy a Jézuska?” Amit válaszolt neki, abból vallástól, szokásoktól függetlenül mindenki meríthet ötleteket az egyszer elkerülhetetlenül bekövetkező vallomáshoz:
„Kedvesem!
Nagyon jó kérdést tettél fel, és tudom, hogy már egy ideje gondolkozol rajta. Szeretnék jól válaszolni neked, de nem is olyan könnyű.
A válasz az, hogy nem, nem én vagyok a Jézuska.
Az ajándékokat én hozom, ez igaz. Én figyelek rád hónapokon át, hogy tudjam, mi okozna neked igazán örömöt. Én választom ki, és én is csomagolom be őket, pont úgy, ahogy az én anyukám is tette, amikor még kislány voltam, és ahogy az ő anyukája is annak idején. (És igen, Apa is segít benne.)
Elképzelem, ahogy majd te is megteszed ezt a te gyerekeidért, és tudom, hogy mekkora öröm lesz látnod az arcukat, amilyen izgalommal bontják ki az ajándékaikat, és jobban ragyognak, mint a karácsonyfa.
De te sem leszel ettől Jézuska.
A Jézuska hatalmasabb, mint bármelyik személy, és jóval régebb óta végzi a dolgát, mint amióta mi élünk. Amit ilyenkor tesz, az egyszerű, de nagyon fontos. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy hogyan higgyenek valamiben, amit nem látnak a saját szemükkel, vagy nem tudnak megérinteni.
Ez egy nagy feladat, és nagyon fontos feladat. Az életed során mindig szükséged lesz arra, hogy hinni tudj: magadban, a barátaidban, a tehetségedben, a családodban. Szükséged lesz arra is, hogy hinni tudj olyasmiben, amit nem tudsz megmérni, nem tudod a kezedbe fogni, vagy bizonyítani, hogy létezik. Ilyen például a szeretet, az a hatalmas erő, ami onnan legbelülről világítja be az életed, még a legsötétebb, leghidegebb pillanatokban is.
A Jézuska egy tanító, és én a tanítványa vagyok. Igyekszem jól csinálni. Most már ismered a titkot is, hogy hogyan jut be a házakba láthatatlanul, hogy a fa alá tegye az ajándékokat: azok az emberek segítenek neki, akiknek a szívét örömmel töltötte meg.
Az olyan emberek, akiknek tele van a szívük szeretettel és örömmel, mint Apa és én, segítünk a Jézuskának megtenni valamit, ami amúgy lehetetlen lenne, ha jobban belegondolsz.
Úgyhogy nem, nem én vagyok a Jézuska. Jézuska a szeretet, a varázs, a remény, a hit és a boldogság. De az ő csapatában vagyok, és most már te is benne vagy. Segítesz?
Szeretlek,
Anya”
Kuizs
2017-12-29 17:16:12
mindszentiocsi
2017-12-29 11:59:20
mindszentiocsi
2017-12-29 11:51:55
mindszentiocsi
2017-12-29 11:49:56
mindszentiocsi
2017-12-29 11:47:53
De Skiita Yani
2017-12-29 09:03:07
Olvasó
2017-12-28 01:35:37
Döbbenetes előadás...https://www.youtube.com/watch?v=cKSfWvb2Gjg&feature=share
A társadalmi parazitizmus veszélyei cimmel...
Topi
2017-12-27 18:13:19
Boldogasszony Földje
2017-12-27 16:02:58
Topi
2017-12-25 22:55:23
Topi
2017-12-25 22:13:56
Lacikiss
2017-12-25 20:39:28
Aki folyamatosan mocskolódik a Fidesz és Orbán ellen, megérdemelné, hogy ismét egy Gyurcsány-MSZP-ballib kormány országában éljen, ahol megállt az idő és az élet, a külmagyarok ellen agitálnak, és az EU+ IMF disznai szabadon garázdálkodhatnak...
A régi Jobbik eltűnt, Vona (Zázrivecz????) Gáborról pedig lehullt az álarc...
Némelyeknek nem ártana gondolkodni.
Topi
2017-12-24 17:57:17
Topi
2017-12-24 17:55:40
G.Róbert
2017-12-24 08:11:32
Kubinyi úrnak és az összes ÁKTV nézőnek ajánlom a következő videót a Délszláv háborúról. A BBC Jugoszlávia halála című Magyar nyelvű dokumentum filmjét az MTV sugározta még a 90-es évek közepén. Akkor sikerült rögzítenem VHS kazettára és most hogy előkerült digitalizáltam és a Youtubon megosztottam. 5 Részes a sorozat csak a 3. résztől sikerült felvennem de így is nagyon érdekes és tanulságos. A leírásnál megtalálható a következő rész linkje!
A 3. rész itt található:
https://www.youtube.com/watch?v=LN8rzg3Qb4o&t=15s
Áldott, Boldog, Békés Karácsonyt kívánok mindenkinek!
G. Róbert
mindszentiocsi
2017-12-23 17:52:46
ÖRÖK - ÚJJÁSZÜLETÉS! Régi fotó, középen az édesanya, két oldalról gyermekei. Mosolyognak. Rám. A múltból. különös egy álom volt. Sejtelmes árnyak és fények összjátéka, s oly' erők kerítettek hatalmukba melyeknek következtében úgy éreztem, ott és akkor - miszerint én nem is álmodom. Úgy éreztem valójában én ébren vagyok. Akkoriban néha még összejárogattak az emberek, minden érdek és haszonelvű szándék nélkül, a legapróbb településeken is.Egyáltalán azért, hogy emberi mivoltuk igaz-méltósága ne érezze magát oly' magányosan elárvulva. Talán egy Szilveszter lehetett, és pont őnáluk - a képen szereplőknél - találkoztak az egykori baráti társaság tagjai. Minket a gyermekeket is, vittek magukkal szüleink, s mi megszeppenve ültünk a szőnyegen, ahonnan bár ünnepélyesen, de elnézegethettük a szilveszteri bolondozást a kádár-tévében. Vacsora után a felnőttek vidám kártyázásba fogtak. Suhogtak a lapok csilingeltek a poharak, és üveggyöngyökként gurult, sorjázott a kacagás. Azon-időtájt szállóige volt köztük - van nekem egy tercem de nincs egy nyugodt percem - és sokatmondóan egymásra néztek, majd utána ezen a bemondáson sejtelmesen nevettek. Lám még mai is - immáron több mint ötven év távlatával - úgy zenél ez fülemben, mintha ezt az egészet egy óriási üres de sok-sok ablakos folyosó végéből hallanám. És ez, ez a lárma mintha egy becsukott ajtó félhomályba burkolózó körvonalainak réseiből fényesen szivárogna elő. A hangok sziporkázó fényükkel szanaszét szóródnak a térben és egyre felerősödve, gyorsulva gurulnának át az ásítva ébredező folyosó visz-hangosan neszező néma térerején. Újra és megint újra, fel - felharsanva ide-oda pattognának a hűs mozaiklapokon. Vidáman visszhangot csiholva-csattogva tükrös üvegbuborékokként záporoznak az ablaksoron beáradó fényözöncsóvák kötegein át, és közelítenek kápráztatóan énfelém. Egymagamban jól megbújva egy sötét zugban fürkészően rejtőzködöm én. Íme most már mindenkit látok, viszont engemet mégsem fedezhet fel ezután soha többé senki, hiszen én láthatatlan vagyok. Pontosan ugyanúgy mint a Jó Isten népének összes magyar gyermeke, akik boldog varázserővel vannak megáldva és Ily módon a felnőttek zajosan sürögve forogva ténykedő világa, még oly' imbolygóan távolinak tűnik, mint egy nádkeresztre kifeszített újságpapír-sárkány, mely egyszerre, lám, nézd csak, elszabadul, majd lüktető szabálytalan hullámokat leíró, rezgően kereplő kecses mozdulataival húzza maga után a soha véget nem érő, és kígyózó örök DNS láncot, és mindent elsöprő erővel, egyre határozottabban közelít a tündöklő Naphoz. Éppen úgy és pontosan akként, amiképpen az őt követő konokul büszke egyenes gyermeki tekintet, amely hirtelen támadt vakmerőséggel - bár még hunyorogva - de már kitartó bátorsággal egyenesen bele a Napba néz, és annak is pontosa a vakító szeme közé. Ettől az emberfeletti hatalmas erejű fényenergiától pupilláiban összegyűlnek évezredes könnyei, s ezen káprázat gyöngyfüzérén át álomszerűen hirtelen egy pillanat alatt megsokszorozza a fényforrását, és mindazonáltal csillaggyöngysorral koronázva ékesíti fel Őt, az Ég-királynőjét. Így az örökkévaló Boldogasszony-anya lángolóan magához vonja, és végleg és mindörökre be is fogadja, új pilleszárnyú gyermekét. Haza az ő égi tündérországába. - Odakint akkor már hatvanhatban is sűrűn kavarogva hullott a hó, és az utcai lámpák halványsárga fényénél ez nagyon tisztán kivehető volt. Látom önmagamat ahogyan bámulok ki az ablakon, ám ami az imént még nagy pelyhekben hullott, az most - láss csodát - azonmód úgy ahogy földet ér, mindjárt el is olvad. Ó hát az-az egykori hatvanas-évekbeli hó, hja' kérem szépen hol van az már? Bizony az réges-régen elolvadt, s ugyan már, és különben is? Kit érdekel az? Jó-jó mondhatja ezt bárki. Ám az emlékek és a tovatűnt emberek lényei gesztusai mind-mind megmaradtak, és örökké élni fognak itt bennem, bennünk mindazonáltal és következményeként, hogy mi egy és azonos-fajta vérből és ugyanazon egy érből fakadtunk. Mi magyarok mindahányan. Mi akik itt vagyunk voltunk és leszünk mindörökké! Megmaradunk, megmaradtunk és fennmaradunk minden iszonyat és leigázás ellenére, de még akként is, mint a fotón szereplők egy régi képen, valamint azon formán is, ahogyan immár olvashatóak lettek a betűk, itt és most ezen az előttem heverő hófehérből megsárgulttá átváltozott és vessző-kerítésszerűen teleírt, valamint az elmúlt idők által megkeményedett, régi tíz filléres rajzlapokon. Bizonyosságnak azért hogy ez mindörökké így marad, és befejeztetett oly módon, hogy ezután már nem is változhat meg soha többé! Nem is lehet ez másként, hiszen mindig is így volt, és így is lesz, mivel a dolog elrendeltetett! Végérvényesen.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=oqj8rJaQtuc
kurucPista
2017-12-23 11:37:17
Topi
2017-12-21 22:15:10