Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

« Könyvek

Álmos hét könyve III. Bagdad


E-könyv! Újdonság! A világ bármely részén elérhető!

 

 

Álmos nagykirály azt üzente: lélekbátorság!

A magyar-zsidó konfliktus, a magyar-arab kérdés és a magyar-magyar meghasonlás évezredet meghaladóan ismétlődik. Az úttévesztés legfőbb oka a múltismeret hiánya és a kishitűség. A teremtett világ rendjének helyreálltával a magyar ismét a Jóisten népeként töltheti be küldetését. A napokban jelent meg Kubínyi Tamás: Álmos hét könyve - harmadik kötet. A szerzővel beszélget Marosics Tamás.

 

Karácsonyra jelent meg az első könyv, akkor azt mondta, húsvétra várható a második, ám még nincs március és itt a harmadik kötet, és ha jók az értesüléseim, hamarosan jön a negyedik. Minek köszönhető a felgyorsult tempó?

- A közönség szeretete és érdeklődése az, amiért mindenkinek hálával tartozom. Az egyik közszolgálati televízió 2006 októberében tiltotta be Közügyeink című műsoromat, miután történelmi perspektívában vizsgáltam a hazugságbeszéd múltját. Egy évre rá az őstörténeti kérdéseket napirendre vevő Agora is erre a sorsra jutott. A leradírozott adásokat az Interneten ma is cserélgetik a jó szemű nézők. Korábban főleg médiakutatással foglalkozó könyveket, tanulmányokat publikáltam, így az ott kialakult módszerekkel kezdtem vizsgálni a történelmi kérdéseket. A cáfolhatatlan bizonyítékok váltották ki a hatalmi arroganciát. Meggyőződésem szerint a magyarságnak joga van alapvető sorskérdéseinek megismeréséhez. Az első Álmosról szóló könyv ugrás volt a sötétbe, hiszen nem lehettem biztos a sikerében, mindössze annyit tudtam, hogy minden jó magyar emberhez el akarom juttatni az információkat. Most ott tartunk, hogy az első könyv fedezte a második kiadását, az a harmadikat, és ez így megy tovább. Ha minden jól megy, év végére akár a teljes sorozat összeállhat, hiszen már mindet megírtam.

Vizuális arzenált vonultat fel a könyv, aki nem olvassa, csak átlapozza, tapasztalja, milyen volt az élet Álmos idején. Honnan az igény az érzékek lebilincselésére?

- Biztos vagyok abban, hogy nem elég elmondani, meg is kell mutatni. Azt hinné az ember, hogy ami több mint ezer éve történt, nyomtalanul eltűnt, átalakult, megsemmisült, ám koránt sincs így. Amikor kutatótársaim, a Magyar Médiaszolgálat azt a feladatot kapta, hogy gyűjtse össze Álmos nagykirály korának írásos és tárgyi emlékeit, hamar túljutott a megszokott sémákon, néhány múzeumi lelet rideg bemutatásán. Kiderült, olyan mennyiségű tárgyi emlék maradt ránk, amelyből szinte megelevenedik a kor. Álmos hét könyvében nem használok grafikai illusztrációt abban az értelemben, ahogy más ismeretterjesztő munkánál szokás. Nincs szükség képmesteri fantáziára, a létező, vagy képzelt tárgyi világ festői transzponálására. Elsőbbséget élvez a dokumentum. Fegyverek, használati eszközök, emberi és földrajzi életterek bemutatásán kívül ezer év képzőművészete is a segítségemre van.

Fehérló áldozat. Ennyire egyértelműen eddig nem láttam ábrázolni a titkos szertartást, mint Álmos harmadik könyvének borítóján. A telivér minden izma feszül, a táltos révületben. Nem sajnálja?

- Dehogynem. A fehérló népünk lelkének közepe. A magyar azt áldozza a Jóistennek, amit legjobban szeret, megadva ezzel az áldozat valódi értelmét, túl a manapság szokásos jelképes hitgyakorlásnál. Logikai úton következtethetünk arra, hogy egy korszakkal korábban eleink még embert áldozhattak, mint ahogy a törzsi létben megrekedt népcsoportok között ez sokkal későbbi időben, esetenként napjainkban is előfordul. A lóáldozat az ember istenhasonlatosságának felismerését mutatja, külsőleg nem irányul a teremtett képmás ellen, még ha legbelül mély változásokat is okoz. A legmagasabb rendű emberi gondolkodás bizonyítéka. A tüzes jószág bizonyos szempontból emberfeletti, gyorsasága, veszélymegérző képessége, küzdeni tudása az emberi teljesítőképességet korábban nem tapasztalt mértékig tágította. Visszajelezték a kentaur mondák, a magyarság természetfeletti képességeire utaló feljegyzések.

Az arab világgal való hajdani kapcsolata a magyarságnak hiányzik történelemtudatunkból, pedig olyan jelentős volt, hogy Álmos harmadik könyvének a címe: Bagdad. Mára meglehetősen aktuálissá vált ez a kérdés, miután a jelenben folyó világháború, amelyet szavak szintjén a terrorizmus ellen hirdettek, pontosan az arab világot veszi célba. Miért volt fontos az arab kérdés Álmos korában?

- Minél többet vizsgáljuk a múltat, annál nyilvánvalóbb, hogy egy-két ezer év nem hoz nagy változást érdemi kérdésekben. Gondoljunk Jézus ókori és mai megítélésére, a kamat akkori és mai szerepére, vagy az őskereszténységgel szembeni indulatokra. A gyűlölködés alapja a körültekintő igazságosság hiánya, a sematikus ítélkezés. Így volt a múltban, és így van ma is. Teljesen nyilvánvaló, hogy nincs több terrorista az arab világban, mint az Egyesült Államokban, mégis ettől hangos a média. Ott tartunk, hogy az emberiség legnagyobb lélekszámú vallását középkori módon démonizálják, követőit megalázzák. Ha ezt szó nélkül tűrjük, ne legyenek kétségeink, valamennyien célponttá válunk. Az izmaelita, vagyis arab kapcsolat eleinknek természetes volt, mint ahogy napimádó ősvallásunk egyenes folytatása lett a jézusi kereszténység. Három világvallás, a nyugati judeo-keresztény, az iszlám és a zsidó hit szomszédsága adta azt a szellemi erőteret, melyből a megmaradás egyetlen lehetséges módját Álmos megtalálta.

A magyar kereszténység ma is más, mint a nyugati, vagy a keleti, még ha formailag a nyugathoz is köt bennünket látszólag minden…

- Helyes úton járunk, ha az apostoli kereszténységet követjük, mert az teszi lehetővé, hogy a magyar a saját útját járja. Úgynevezett pogány-kori kereszténységünkből átmentettük azokat a hitelemeket, amelyek a magyarságot a világon egyedülálló módon a romlatlan jézusi tanításokhoz kötik. Ennek bizonyítéka sok feldolgozott népi imádság, az egyik így szól: Én kimögyök én ajtómon, ott látok egy aranyos templomot. Kívű aranyos, belű kögyelmes, abban imádkoznak súlyos betegök testiké, lelkiké. Mönnyetök próféták, álmosi tátusok, fekete föld színére, hirdessétek én számbú származott drága imdáságot Bódokasszún Anyánknak.

Mi a külföldi források szerepe a történelmi kirakós játékban?

- A harmadik kötetnél hálásak lehetünk azoknak az arab utazóknak és történészeknek, akik feljegyezték eleinkkel kapcsolatos tapasztalataikat, mert bennünket igazolnak. Saját forrásaink a különböző korok viharai folytán megcsappantak, alkalmat adva a múlt ködébe utaló elbizonytalanító történészi magatartásra. Ugyanakkor az Álmos könyvekben vázolt források ismeretében már senki nem mondhatja, hogy nincs nyom, nem tudunk a kutatásokkal elindulni. Legfeljebb nem akarunk, és az egészen más. Az irodalmi rekonstrukcióra azért van szükség, hogy megelevenedjen a történelem. A szájhagyományon túl az írásos feljegyzések, irodalmi eposzok, vallásos iratok segítenek.

Ha már a vallásnál tartunk, beszélnünk kell a magyar-kazár, vagy ha úgy tetszik magyar-zsidó viszonyról, amely minden bizonnyal az Álmos sorozat legkényesebb kérdése. Megkockáztatom, sokan azért nem merték vizsgálni és publikálni ezt a területet, mert akárhonnan kezdték, tabukba ütköztek.

- A múlt vizsgálatának egyetlen valódi célja van, az igazság kiderítése. Tényekkel, tárgyi bizonyítékokkal, dokumentumokkal szemben csak hasonlókat lehet felvonultatni, akárcsak egy büntetőeljárásban. Az érzelmeknek, tiltásnak, véleménybefolyásolásnak máshol komoly szerepe lehet, de nem történelmi vizsgálódásban. Tudjuk, olyan kort élünk, amelyben minden relatív, így az igazságot is megpróbálják kiforgatni, viszonylagossá tenni, esetleg éppen az ellenkezőjére fordítani. Tudnunk kell, nincs azoknak igazuk, akik a rendet tagadják, mert végső soron a teremtéssel fordulnak szembe. A magyarság a zsidósággal és minden más néppel szemben az egyenjogúság elvét vallotta, és ma is ezt vallja. A magyar magát nem helyezi más fölé, de azt sem tűri, hogy bárki alávesse. Elegendő a szovjetre, a Habsburgra, a törökre, vagy a tatárra utalnom. És a sort most már a kazárra, a zsidó hitbe tértekre is kiterjeszthetjük.

A mai világban, ha valaki zsidók által elkövetett rituális gyilkosságról mer írni, azt mondják, fejjel megy a falnak. Az óvatosak tartanak az antiszemitizmus, a politikai korrektség szokásos vádjaitól, amely hivatali feddésként egy alkotói, vagy kutatói pálya végét jelentheti.

- Az ősi szkíta gondolkodásnak volt következménye a kabar törzsek Kazár Birodalomból való kiszakadása és hozzánk csatlakozása. A kivételes népmozgás számtalan bűncselekménnyel járt együtt, melyet különféle feljegyzések, így városi évkönyvek, királyi levelek, vagy a Talmud is megörökített. Kár lenne ezekről az igazságokról azért lemondanunk, hogy megfeleljünk olyan elvárásoknak, amelyek nem lelkiismereti, hanem hatalmi szempontok mentén születtek. A politikai korrektség mai értelmezése a legszélsőségesebb propaganda, azaz hamis és valótlan nézőpont tömeges erőltetése. Gondoljunk csak a gender-vitára, amikor az óvodában meg akarják tiltani a papás-mamás játékot. A politika – a heródesi gyermekgyilkosságot leszámítva – soha nem süllyedt ilyen mélyre, nevezetesen a homoszexuális lobby parancsát követő cseléddé kívánja zülleszteni a médiát és annak közönségét. Pedofília felé hajló szélsőségről van szó, a természet által meghatározott nemi identitást szubjektív döntésként kívánják beállítani és kényük-kedvük szerint váltogatni azoknál is, akik ép testben ép lélekkel születtek. Nos, egy ilyen diktatúra alatt nyögő korban meglehet, vitát fog kiváltani a kazár kérdés napirendre tűzése, ám igazítani valót nem a saját nézőpontomon látok.

Mit üzen olvasóinknak a hét kötet alapján?

- Nem üzenek, csak közvetítek. Álmos nagykirály szavait a magyar ősgeszta megőrizte, Anonymus a Gesta Hungarorumba feljegyezte. Ezek szerint a nemzet kiválóságát nem lélekszáma, hanem a lelkek bátorsága adja. Tehát egyetlen szóban: lélekbátorság! Amikor az ember bátran cselekszik, akkor az ésszerűséget bizonyos mértékig meghaladja, hiszen a rendelkezésére álló információk talán óvatosságot, belenyugvást követelnének. Tudnunk kell, a Világ koránt sem annyi, amennyit észlelünk, vagy tudatunkkal átfogunk. Amikor átlépjük önnön korlátainkat, merészebben, bátran cselekszünk, akkor nem a rend ellen, hanem a magasabb Rend mellett állunk ki. Mindig a bátorság vitte előre a világot. A kishitűséget le kell vetkőznünk, hogy ismét beleilleszkedjünk a teremtés egyetemes rendjébe.

 

Tartalom:

 

GNOMONOK: Háborúban hallgatnak a múzsák szólt a gnomon, nincs szükség filozófiára, ahol a betévő falat a gond...

A SZERÁJ: A turbános arab küldönc arcra borul Álmos előtt. Ki a gazdád? A szeráj ura, al-Abbász üzeni, hogy lakomára vár fenséges úr...

MÉNE, TEKEL, FÁRESZ: A bibliai Belsazár a királyi palota falán látta, hogy Méne, Tekel, Fáresz, azaz megmérettettél, könnyűnek találtattál, országod ellenség kezére jut...

PETRÓNIUSZ: De uram - próbálja szelídebbre fogni Petróniusz -, a kazárral most nem állsz hadban, azért jöttem Bagdadba, hogy tanúja legyek a felkenésednek...

A PÁRBAJ: Petróniusz nem hisz a szemének. Herceg! te itt? Megvívunk - szól közömbösen Álmos...

A SAKKJÁTSZMA: Elefántcsont sakk bábuk. Kezdjél Herceg janicsárral, szólt udvariasan Abbász. Gyalog az - tolja meg a király előtti figurát Álmos...

KALIFAVÁLASZTÁS: A legcsodálatosabb paradicsomi élmény, amit földi halandó Bagdadban megélhet, a kalifaválasztás...

DAMASZKUSZI PENGE: Mi köze a kardgyártásnak az írásokhoz? A kardnak lelke van. Ha ezt nem értitek, soha nem tudjátok megkovácsolni...

DAMASZK: A készülő kard hűtése során keletkezik a vas felszínén a Damaszk. Az anyag már szép, viszont nagyon rideg...

HÁRÁN: Az út Damaszkusztól Háránig viszontagságos, nappal hőség, éjjel hideg emészti a vándort...

ÁLRUHÁBAN KERSZÓN FELÉ: Sem te, sem a táltos nem mutatkozhatsz nyíltan, mert igen rossz viszonyban vagyunk a császárral...

 

 

Kubínyi Tamás könyvei megrendelhetőek telefonon: +3630 326 8826

e-mailben: almoshetkonyve@gmail.com

© Kubínyi Tamás 2011-2015. Minden jog fenntartva.