Topi
2019-11-29 23:11:30
alex
2019-11-28 03:23:58
Megosztok egy különös történetet, ami Jeruzsálemmel és Dáviddal összefügg. Ismeretes, hogy a zsidó honfoglalás Jeruzsálem elfoglalásával vált csak teljessé. Ez azonban nem sikerült a jebuziták ellenállása miatt. Ekkor támadt Sámuel főpap ötlete, hogy cselhez folyamodik. Felkereste Dávid családját, mert tudta, hogy Dávid kusita származású. Anyja nevét nem lehet megtalálni az ó-szöviben, és máshol sem. No, szerződést ajánlottak a Jebuzitáknak a békés zsidó beköltözésről, azzal, hogy a vallásukat szabadon gyakorolhatják a Gecsemáné kert végén lévő Astarte-Boldogasszony-Milkom templomukban. Ezt a helyet a farizeusok a "korrupció helyének" nevezték, ide nyilván nem hozhatták a frigyládát, és olvashatunk is erről, hogy sátorban kellett tartani a frigyládát a városon kívül. És ugye, csak Salamon építhetett templomot a farizeusoknak. Megjegyzem, a frigyláda eltűnése a mózesi kőtáblákkal, ugyancsak furcsa történet, mert szőrén-szálán eltűnt, és még az sem ismert, hogy mikor? Csupa furcsaság! Kérdés, kérdés hátán, de nincsenek megnyugtató válaszok. Dávidnak Hitteus felesége volt Beet-sabé, akitől Salamon született. Salamon királyi felkenetésekor a kusáj főpapot megbízta, ha Dávidnak baja esnék, vezesse el Salamont az "Ő népéhez" és mutassa be a Kaukázus melléki kusitáknak, mint királyukat. A régi bibliában mindez még megtalálható, de azóta az interneten lévő biblia már nem tartalmazza ezeket, és egyéb kusita kapcsolatait is törölték Dávidnak. Dávid még messiásként szerepelt, ám később törölték ezt a szentírásból. Dávid ingatag helyzetét magyarázza a kettősség Jeruzsálem viszonylatában. A farizeusok lassan de biztosan szorították ki a jebuzeusokat. .Ez volt a párhuzamos társadalom mintája, - ez történik mindenhol, ahová folyamatosan települnek be zsidók - így palesztínában is és nálunk is...elfoglalják a legfontosabb pozíciókat, azután kizárólagos hatalomra törekednek. És még egy érdekesség, a zsidók Sádok főpapot mondanak, ami egybevág azzal, hogy a qumráni fehérruhás szerzetesek Cadoq fiainak mondták magukat, ami az életfa vallásra utal, ugyanis a székelyek még ma is "zádokfának" szentfának mondják a hársat, ahogyan olvashatunk erről a Magyar Mythológia c. könyvben is Ipolyi Arnoldnak köszönhetően.. A qumráni Mahgarya barlanglakó szerzetesek a napvallás hívői voltak, bor és kenyér ritust tartottak, és az őslakók maradékaként éltek a zsidó honfoglalás után. A Holt-tengeri, qumráni tekercsek olyan fontosak voltak, hogy Izrael katonai úton rabolta el, és ma is zár alatt tartja, nehogy kiderüljön az igazság a szentföldi ősnépről. A "takarítás" azonban nem tudja eltüntetni a nyomokat, mert a Csaba név hagyománya ma is jelen van, Sába királyság nevében, Beer-sabe település nevében, Betsabé Dávid felesége nevében. A régi Károly bibliában mindez még megtalálható, meg lehet győződni fentiekről, és érdemes is, mert a New-York-i Biblia Múzeum kizárólagosságra tör, és a Jézus kihagyása már mutatja a szándékot, amely egybevág Ferenc pápa jézussal szembeni averziójával: Jézussal vigyázni kell, Jézus veszélyes...
alex
2019-11-28 02:06:36
Az olvasó figyelmébe ajánlom Sebestyén István FB profilján megjelent cikkeket, amelyek feltárják, hogy Putyin is, és Erdogán is zsidó származék, az utóbbi cionista is. E körülmények a Közel.keleti és a Kárpát-medencei tervezett zsidó betelepítésekkel is összefügg.
Topi
2019-11-27 22:25:09
Csak pár napig látható az Emmy díjas Örök tél című film!
Az alábbi linken megnézheted:
Örök Tél
https://mediaklikk.hu/video/orok-tel/#
Örök Tél (2018)
https://videa.hu/videok/film-animacio/orok-tel-2018-drama-magyar-film-9eMHWPryCJaCQRBx
1944 decemberében orosz katonák nőket gyűjtenek be egy dél-dunántúli kis faluban. Azt mondják, dolgozni viszik őket három hétre. Irén, a sváb fiatalasszony - akinek férje a fronton harcol - kislányát és szüleit hátrahagyva sorstársaival nekiindul az ismeretlennek. Bevagonírozzák őket és egy hosszú és keserves vonatút után a Donyec-medence egyik táborában találják magukat. A svábokat, mint háborús bűnösöket kezelik, és felelőssé teszik őket a német katonák által elkövetett borzalmakért. A táborban, a bányában embertelen körülmények vannak, keveset ér az emberi élet. A lelkileg és fizikailag is összetört Irén megtetszik, egy fogolytársának - a maga szabályai szerint túlélni igyekvő Rajmundnak - akinek az életét is köszönheti. A férfi és a nő között különös kapcsolat szövődik, melynek épp úgy szabályai vannak, mint a túlélésnek. Vajon sikerül-e hazajutniuk? Milyen áron élheti túl az ember a poklot? Beteljesülhet-e egy lágerben született szerelem, ha mindkettőjüket család várja otthon?
A Félvilág és A berni követ alkotóinak, Szász Attila rendezőnek és Köbli Norbert forgatókönyvírónak új filmje a 250 ezer Szovjetunióba deportált magyar állampolgárnak állít emléket, akik közül 100 ezren soha nem tértek haza.
Terez
2019-11-27 06:29:31
Topi
2019-11-24 19:26:04
Topi
2019-11-23 17:26:29
Topi
2019-11-23 09:04:09
Barteli2
2019-11-22 08:40:32
A.
Ha van egy boltod vagy egy éttermed és jelentkezik valaki, hogy megvédene egy x összegért... Ezen "védelmi pénz" beszedőit maffiózóknak nevezik, hiszen (hasonló) bűnbandától "védene meg". Gyakorlatilag adóznod kell, hogy ne raboljon ki, ami már komolyabb bűncselekmény és mindenki a rövidebbet húzhatja...
B. Van egy katonailag erős ország és védelmi pénzt kér Japántól , Koreától,... Németországtól, Lengyelországtól, Magyaroszágtól.
Védelmi pénzt fizetünk, hogy megvédjen .. Öööö kiktől is?
Mindkét esetben védelmi pénzt fizetünk, hogy ne fosszanak ki teljesen, így hosszú távon békén hagynak a pénzünkért cserébe.
És aki azt hiszi, hogy a maffiának időnként nincsenek túlkapásai az nagyon téved.. csak az van!
A. a maffiózók sokszor ál ellenbandákat csinálnak a nem fizető ügyfeleknek, amitől aztán könnyen megvéd.
B. a hadiipar gyakorlatilag mindkét oldalnak fegyvert ad el és a "smart" fegyverek megvédenek, vagy
Ha nincs fizetőképes kereslet, akkor jön a hamis zászlós hadművelet: Boston maraton, kilenc per tizenegy vagy még nagyobban az isis.
Topi
2019-11-21 22:59:29
A románok megvették Erdélyt – Erdély aranyán!
Megvették Erdélyt, méghozzá Erdély aranyán!
A románok mesterterve a nemzet ellen, amiről nem beszélnek
Erdély, egy francia lovagrend, a románok és egy elrejtett aranykincsekből álló vagyon története, amit sehol máshol nem fogsz ebben a formában hallani! Ez talán felnyitja a szemeket!
Most egy olyan érdekes, történelmileg is nagyon fontos információt osztunk meg veletek, ami alapjaiban fogja átalakítani bizonyos dolgokról a nézőpontotok és hozzáállásotok.
Különösen Erdéllyel és a románokkal kapcsolatosan.
Az egész elsőre túl misztikusan hangozhat, de érdemes végigolvasni, hogy elénk táruljon a végére a teljes igazság.
Az 1118-as években alapított Hugo Payens és és Saintomeri Gottfried francia lovagok egy titkos lovagrendet.
Itt vesszük fel a történelem fonalát…
Eredetileg Palesztinában alapították meg magát a rendet, azért, hogy megvédjék a szent földet és az oda betolakodókat.
II. Balduin jeruzsálemi király palotájának egy részét ajándékozta a rendnek mely Salamon egykori temploma közelében volt. Innen kapta nevét a rend:
Annak rendje és módja szerint letették a szegénység, szüzesség és engedelmesség fogadalmát a jeruzsálemi pátriárka kezébe.
A rendet aztán 1127-ben II. Honorius pápa megerősítette, az 1128-i troyesi zsinat pedig Bernát rendszabályait tette reájuk nézve kötelezővé.
A rend kezdetben igen szegény volt, annyira, hogy két lovag volt kénytelen egy lovon ülni – ami a rend címere is lett. Nem telt még rendi ruhára sem, hanem alkalmi ruháikon fehér vászonból készült köpönyeget viseltek vörös kereszttel elől és hátul.
Az idők folyamán szolgálataikért gazdag ajándékok, nagy örökségek ütötték markukat, s csakhamar a rend igen gazdag lett. Ezzel aztán tagjaik száma és hatalmuk is nőtt s főleg keleten a rend igazi hatalommá fejlődött.
Európa több országában alapítottak rendházakat, köztük Magyarországon is a XII. században.
Első rendházuk Székesfehérváron volt, ahonnan aztán kirajzottak.
Szaladin szultán 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet, s katonái a keresztyén lakosságát kardélre hányták.
A szent sír elvesztése után a Templomosok Ciprusra húzódtak, bár legtöbbje Franciaországba tért vissza, ahol a rendnek hatalmas gazdasága és birtokai voltak. A rend kincseire azonban IX. (Szép) Fülöp francia király szemet vetett, s ezt megkaparintandó elhatározta, hogy a rendet egyszerűen megsemmisíti.
1310. október 13-án a rend tagjait s a nagymestert is letartóztatta és Sátánimádattal, herezissel és erkölcstelenséggel vádolta őket.
Hatalmas vagyonukat, kincseiket a francia király elkobozta, s embertelen kínzásokkal akarta rábírni a lovagokat, hogy bűnüket bevallják.
Egy sem tört meg, így 1310. május 12-edikén 54 templomos lovagot máglyán égetettek el, 80 azonban elmenekült.
A király azt is elérte, hogy a pápa 1312. április 3-án kiadott bullájával a Templomos Lovagrendet egész Európában feloszlatta.
Külföldi birtokaik a testvér Johannita rend tulajdonába kerültek.
Évszázadok hányattatása után a rend csak lassan tért magához.
Az Úr 1916-odik esztendejében, az első világháború kellős közepén, még semmi sem dőlt el a harctereken, különösen nem a nyugati fronton. Franciaország is az állóháborúban már kezdett kivérezni és legyengülni.
Hogy helyzetükön könnyítsenek a franciák augusztus 17-edikén a Bukarestben titkos szerződést kötöttek a románokkal, hogy támadják meg a Monarchiát.
Ez nem volt nehéz, mert a románok már ezt fontolgatták bizonyos jutalom fejében.
E szerződésnek egy titkos története került nemrég napvilágra Ilie Moldován akkori román külügyminiszter Caucescu börtönében halála előtt elmondott vallomása szerint:
„A franciákkal amúgy is jó viszonyt ápoló román kormány Párizshoz fordult azzal a kívánsággal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia leverése után csatolják Bukaresthez Erdélyt, illetve Kelet-Magyarországot a Tiszáig.
A román külügyminiszter tárgyalásai alkalmával az új szövetség kilenc legfontosabb politikusának és katonai vezetőjének 25 dkg-os színarany cigarettatárcát és feleségeiknek kisujjnyi vastag aranyláncot adományozott.
Ezen kívül Franciaországnak 20 évre átadta az erdélyi “arany háromszög” évi termelését, amit a franciák örömmel vettek igénybe. Tudni kell ugyanis, hogy a világ aranytermeléséből a legtisztább és legmagasabb értékű az úgynevezett ’román aranyháromszög’ volt”.
Pontosan ez történt a Trianon-i békediktátumban 1920. június 4-edikén, amikor is George Clemenceau francia elnök a wilsoni 14 pontos béketerv félredobásával kierőszakolta – többek között – Erdélynek Romániához való csatolását.
A fő cél nem is annyira a Kis Entente létrehozása volt erős új államokkal Németország keletről való bekerítésére, hanem az erdélyi aranybányáknak a kiürült francia kincstárba folyó jövedelme.
Ebből futotta az újjáépítésre, sőt a Maginot-vonal felépítésére.
A románok megvették Erdélyt – Erdély aranyán!
Szép Fülöp francia király a sötét középkorban ’koncepciós perben’ tette rá kezét a Templomos Lovagrend kincseire.
A köpcös Clemenceau és utódja pedig a ’felvilágosult’ 20-adik században bizonyára nagy elődjétől tanulta a mások kifosztásából való meggazdagodás leckéjét és módszerét.
Akkor a Templomos Lovagokat élve égették el máglyán, itt pedig a történelmi
Magyarországot élve négyelték fel.
Ha lett volna bennük valami emberiesség, megkímélték volna saját testvéreiket akkor – s itt a magyart.
De nem volt. Ha lett volna valami minimális erkölcsiségük nem diktálták volna Trianont.
De nem volt.
Ha lett volna bennünk egy kis becsület Erdélyt, Felvidéket és a Délvidéket megoszthatták volna a nemzetiségi arányok szerint.
De nem volt, s ezzel 3,5 millió magyart ítéltek rabszolgaságra.
Mindennek ellenére azért van egy „becsületrendjük” amit büszkén osztogatnak.
Ma vannak olyan erők melyek azt akarják elhitetni, hogy mindez már a múlthoz tartozik, következésképpen csendben el kell fogadni, mint változhatatlant.
Ezzel a logikával érvelnek a hírhedt rasszista Benes-dekrétum védelmezői is, mely miatt 3 millió németet és 100 ezer magyart üldöztek el Csehszlovákiából s 60 ezret vittek el rabszolgamunkára a II. világháborút követően.
Csak az a baj, hogy ezek a törvények még ma is élnek és hatnak.
Ha a fenti logika valóban érvényes, ezzel érvelhettek volna a II. világháború után nemzetközi törvényszék elé vitt náci háborús bűnösök, mondván:
„Uraim, ne tessenek erőlködni, mert ami történt az már a múlthoz tartozik, tehát fogadják szépen el, zokszó nélkül, végül is háború volt!”
Mint tudvalévő a náci törvényeket megsemmisítették, s a rendszert eltörölték, vezető személyeik legtöbbje a múltban történtekért az életével fizetett.
A felsorolt esetek azt mutatják, hogy vannak olyan rossz történelmi események, amelyek bár a múlthoz tartoznak, ám azokon változtatni nem lehetséges s nem is illik.
Viszont vannak olyan múltban történt döntések, események, amelyek rosszak voltak tehát szükséges eltörölni azokat, mert velejükig igazságtalanok és antidemokratikusak.
Ilyenek voltak a nácizmus törvényei s rendszere melyet radikálisan megsemmisítettek.
Ám ilyen Trianon is, mert kizsákmányolást, üldöztetést, tragédiákat s genocídiumokat okozott tisztán faji alapon, mégis ezt – teljesen érthetetlenül – megváltoztathatatlannak tartják nemcsak ellenségeink, nemcsak a modern nagy demokráciák, hanem már közülünk valók is.
A magyar történelemben sajnos mindig akadtak defetisták úgy a török világban, mint a német és a szovjet világban is, akik esküdtek a megváltozhatatlanra. Mégsem nekik lett igazuk.
Dr. Pungur József
magyartudat.com
Pungur József református és presbiteriánus lelkész, professzor, író, publicista, zeneszerző, orgonista.Wikipédia
Születési dátum: 1931. december 18. (életkor 87 év), Dunabogdány
Topi
2019-11-21 22:47:41
mindszentiocsi
2019-11-21 12:34:49
EGY NAGYON ÉRDEKES ÚJSÁGCIKK!!!
Ki Küldte Auschwitzbe A 460.000 Zsidót Magyarországról?
Ion Coja - írása!
Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat, a zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a témáról, az 1990 előtti hivatalos történelemtudomány nyomvonalát követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült, addig a magyarországiak egy durva megsemmisítésnek voltak alávetve.
Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar történelmi eseményről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról. Ez volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990 előtt íródott. Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve, hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek, mondhatnám!… Hanem a zsidók!
Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat. Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy magyarok és nem, Isten őrizz!, románok…
1990 után, mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a vádakra. Így kerültem, akarva, nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam, mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem: megalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is eltúlzottak.
Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb szintű zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságában!
Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere című munkájának adatait használtam (a romániai kiadás címe: Procesul sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség, demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól, többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond, antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan adatokat vettem át a témával kapcsolatban, amelyek mindenike zsidó szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról.
Roger Garaudytól megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az volt, hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal). Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elűzött zsidók problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe elsősorban a cionista doktrínából ered. A problémát nem a segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrínák szövegei sokkal kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.
Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van anélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni 10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó, aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg kell mentenünk azt a 10.000-et, a kívül maradt millió elkeseredett kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal).
Tehát a 10.000 hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem! Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeiket szolgálta!
A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat.
Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások szintjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek meghatározva százezrek életét vagy esetleg milliókét, ha a mediatizált holokausztot és a zsidó szenvedést sirató propagandisták adatait vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a szinten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan gyilkos, emberirtó szerepe van.
Hol van innen a híres zsidó szolidaritás? Miért nem működött? Az emberi szolidaritásról nem is merek beszélni!
Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantropikus mentése a németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kisebbek, minél nagyobb a katasztrófa. A németországi zsidók érdekében tudunk cselekedni, ha ezek Palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni. Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve, mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó, egy embertömeg, amelynek semmi köze a cionizmushoz és amelyikből teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal).
Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elítélek. Mi több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és álnokságát, akik ma siratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak megmenteni. (49.oldal).
Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik siratják azokat az áldozatokat, amelyeket nem akartak megmenteni!
Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert szegény zsidók voltak, üres kézzel…
Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak propagálva, illetve programba véve, azok minőségi zsidók kellett hogy legyenek: cionista eszmékkel, akik elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával, és amely nem mutatott tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat millió?…A híres hat millió?
Jegyzet: A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd, hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrína szövegeiből levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber!
Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később ellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak…
Milyen helyzetben voltak a magyarországi zsidók ebből a cionista szemszögből nézve? Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy más lojalitási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a komfortját, amiben itt élt, azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen elölről. A zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha… Csupán a cionista doktrína követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen…
Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak, hogy a Szentföldre lépjenek?
Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal. Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag, amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és nem kívánatos, az marad a nácik rendelkezésére. Ezt mondja a nagy cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a kisebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal).
Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú kisebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok gondjára. Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis (kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való kollaborálásért ítéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták, hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról. Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek (44.oldal).
Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a gyilkosságok… vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával vagy pontosabban hozzájárulásával történt.
Néhány tisztázó kérdés: Az Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába? Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel?
Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és meggyilkolásával 1944 tavaszán?
Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok voltak, hogy a Szentföldre lépjenek.
Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és tűrőképessége között. Úgy hiszem, vissza kell vonjam akkori megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük, hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom, csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a cionizmus!
A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért, akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával… Sőt a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston Churchilltől származik. Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg. Teljesen visszataszító. Nec plus ultra.
Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a népirtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően! Mert ez az igazság lényege.
És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?…
ION COJA
2011. december 22.
Eredeti : Cine i-a trimis la Auschwitz pe cei 460.000 de evrei din Ungaria?
NIF megjegyzés: A szövetséges hatalmak 1944-ben pontosan tudták, hogy emberek százezreit szállítják marhavagonokban Auschwitzba, ennek ellenére egyetlen bomba nem hullott a haláltábornak még a környékére sem, de ugyanúgy nem bombázták azokat a vasútvonalakat sem, amelyeken a deportálások zajlottak. Vajon miért? Talán csak nem azért, mert egy előre kitervelt aljas megegyezés áldozatainak szánták ezeket a szerencsétlen embereket, mert egy előre megtervelt forgatókönyv szerint kellett beáldozniuk őket a későbbi Izrael állam megalakításáért? Talán csak nem azért, mert meg volt a kvóta arra, hogy a Palesztinában létrehozandó zsidó államnak mennyi lehet a befogadó kapacitása?
Nemzeti Internet Figyelő
Topi
2019-11-17 19:01:45
Tragikomédia:
- Bocsánat, olyan furcsa az akcentusa. Ön milyen nemzetiségű?
- Magyar vagyok.
- Áááá… Magyarország! Balaton, gulyás, Bukarest.
- Budapest.
- Tessék?
- Budapest, nem Bukarest. Bukarest Románia fővárosa, Magyarországé Budapest.
- Hm, tényleg? Akkor elnézést. Szóval, akkor az ön fővárosa – hogy mondta?... értem – Budapest.
- Nem. Az én fővárosom Bukarest.
- De, hát, most mondta, hogy magyar, a magyar főváros pedig – hogy is? ja, igen – Budapest.
- Valóban, de én Romániából származom, erdélyi magyar vagyok.
- Milyen?
- Erdélyi. Az egy terület, viszonylag sok magyar él ott. Trianon miatt van.
- Tirana, az nem albán?
- De Tirana albán, viszont én Trianont mondtam.
- Aha. És az illető magyar vagy román?
- Az egy kastély Franciaországban.
- És amiatt él sok magyar Romániában… Hát, érdekes, akkor mindegy is. Pedig szívesen politizáltam volna. Kevés európai politikust ismerek, de erről az Orbánról már hallottam. Tehát önnek nem Orbán a miniszterelnöke?
- De igen.
- Ne haragudjon, ne járassa a bolondját velem, az imént mondta, hogy ön romániai.
- Így is van.
- De akkor hogy lehet a miniszterelnöke Orbán? Orbán nem a magyar miniszterelnök?
- De igen, ám időközben a román miniszterelnököt is Orbannak hívják.
- Egyesítette a két országot?
- Nem. Ez egy másik Orban. Most választották meg.
- Kezdek összezavarodni. Orbán az a tömzsi, őszülő, de úgy általában a politikusokhoz képest fiatalember?
- Ahogy vesszük. 56 éves.
- Mármint a magyar Orbán?
- Igen. 1963. májusi.
- És a másik?
- 1963. májusi.
- 1963 májusában nem a magyar Orbán született?
- De.
- És mikor született a maga miniszterelnöke?
- Mondtam már: 1963. május. Mindkettő akkor született.
- És mindkettő Orbán?
- Igen.
- És mindkettő Bukarestben székel.
- Nem a magyar Budapesten.
- Igaz, megint elrontottam. Szóval Budapest, Bukarest. Orbán, Orbán. ’63. ’63. Nem lehet könnyű kiigazodni, de gondolom, ön mindkettőt jól ismeri.
- Csak az egyiket.
- A románt?
- Nem, a magyart. Kíváncsiságból el szoktam menni Tusnádfürdőre meghallgatni. Meg ne kérdezze, Tusnádfürdő egy helység.
- Magyarországon.
- Nem, Romániában. Itt szokta elmondani évente a legfontosabb politikai üzeneteit.
- Orbán?
- Igen.
- A magyar?
- Igen.
- Romániában?
- Igen.
- Már fáj a fejem. És miről szokott beszélni?
- Leginkább a nemzetállamokról.
- Az úgy nagyvonalakban mit jelent?
- Hát, hogy egy etnikum és egy állam határai egybeesnek. Egyszerűbben: minden népnek joga van saját államra, de az csak az övé, mások meg menjenek a saját népük államába.
- Ezt a magyar Orbán mondja?
- Igen.
- Romániában.
- Igen.
- De akkor a románoknak, ugye?
- Nem, magyarok előtt szokott beszélni.
- És azok mit csinálnak vele? Megkövezik?
- Nem. Meg szokták tapsolni.
- Na, jó. Ön hülyül. Én békés ember vagyok, de most azt mondom, hogy menjen a búsba! Felőlem románba, magyarba, abba az Orbánéba, amelyikbe óhajtja, és hogy melyik Bukarestben, azt majd eldönti.
Topi
2019-11-16 19:23:55
Topi
2019-11-16 18:54:58
Topi
2019-11-16 18:43:40
Terez
2019-11-16 17:30:06
Terez
2019-11-16 17:16:29
Topi
2019-11-14 19:10:19
Topi
2019-11-14 19:07:09
Transgender homo veszély v a társdalomnak ...... ördögi terv hogy ne szaporodjon a fehér keresztény Európa ....fantasztikus ügyes ötlet...tönkretevés alamuszi módon
Az új könyv alapgondolata az, hogy a szexualitás normáinak felrúgása a kultúra összeomlásához vezet,
https://www.magyarkurir.hu/hirek/europa-kasszandraja-globalis-szexualis-forradalomrol
A szexuális forradalom, a feminizmus és a genderideológia társadalmat fenyegető hatásairól írt könyvei magyarul is megjelentek és online is elérhetőek.