Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

Fórum

A fórum használatához jelentkezz be!

 

Álmos Király Televízió

Műsorainkkal kapcsolatos véleményt előfizetőinktől szívesen fogadunk itt.

 

Terez
2018-06-27 06:29:51
Topi
2018-06-25 17:06:59
Magyar őstörténet egy újabb előadásban http://slideplayer.hu/slide/1886706/
Topi
2018-06-24 09:45:06
Topi
2018-06-23 19:53:14
Géczy Gábor LONDON 2018 Gyermekeinkről https://www.youtube.com/watch?v=xqOZyai5-IU
egymagyarember
2018-06-23 07:39:19
https:/www.youtube.com/watch?v=grJ2xtuJOQM szörnyű magyar valóság és Erdélyben is nagy gondok lehetnek a fejekbe
Kocsis Lászlóné
2018-06-22 21:34:05
018.06.21 - Szemléletváltás - Turáni átok - Pap Gábor

https://www.youtube.com/watch?v=YfvADsjcVvc
Peter123
2018-06-22 10:14:03
Terez
2018-06-21 18:16:31
A magyarellenes Dan Tanasa botranyt csinalt Erdelyben a balvanyosi ET forumon. http://www.youtube.com/watch?v=JlmUtKtB574
Topi
2018-06-19 23:20:09
kurucPista
2018-06-14 11:18:23
Jó kis filmecske Észak-Koreáról - Ikarusz buszokkal ... https://www.youtube.com/watch?v=cmAEZkpluKo
Terez
2018-06-10 15:32:20
Stoffan Gyorgy: Egy barazdat sem http://www.youtube.com/watch?v=ADZ5ihPkcsY
Terez
2018-06-08 17:01:07
"Eros igazsaggal az eroszak ellen!" http://www.youtube.com/watch?v=2DULZSmiKsY
Terez
2018-06-08 02:53:04
kovattila
2018-06-07 14:44:08
TEGNAPI TÖRTÉNELEM / 2018.06.04.

https://www.echotv.hu/adasok/2018/06/04/tegnapi-tortenelem/12306

TEGNAPI TÖRTÉNELEM / 2018.06.04.
98 éve, 1920. június 4-én írták alá a békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. Trianon velünk élő trauma, egy évszázad alatt sem tudtuk feldolgozni pedig az újabb létünket veszélyeztető kihívások már itt kopogtatnak küszöbünkön. Napjainkban a második Trianon ellen kell védekeznie a kormánynak, ami azonban nemcsak hazánk, de Európa közös fehér népessége elleni felszámolási kísérletnek is tűnik. A Tegnapi történelemben rendhagyóan emlékeztünk történész vendégeinkkel, Szakály Sándorral és Békés Mártonnal.
MŰSORVEZETŐ
Ferkó Dániel
kovattila
2018-06-07 11:46:44
Horváth Jenő (1881-1940)

A magyar kérdés a XX. Században 1. Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért. Bp. 1937.

http://mtdaportal.extra.hu/books/horvath_jeno_a_magyar_kerdes_a_xx_szazadban_1_Optimized.pdf

A magyar kérdés a XX. Században 2. A trianoni békeszerződésért megalkotása és a revízó útja. Bp. 1939.

http://mtdaportal.extra.hu/books/horvath_jeno_a_magyar_kerdes_a_xx_szazadban_2_Optimized.pdf
kovattila
2018-06-06 23:24:36
kovattila
2018-06-06 23:22:09
Az mtd@ olyan, magánkezdeményezés alapján működő projekt, amelynek célja a magyarországi társadalomtudományi és történeti szociológia irodalom klasszikusainak, valamint az adott, hozzávetőleg 1945-ig terjedő időszak szellemi irányzatainak feltárása.


Újdonságok böngészése itt...
...mottónk
Az archívum célja

A felhasználás feltételei

Használati útmutató

Technikai segédletek



Az archívum célja
Az mtd@ olyan, magánkezdeményezés alapján működő projekt, amelynek célja a magyarországi társadalomtudományi és történeti szociológia irodalom klasszikusainak, valamint az adott, hozzávetőleg 1945-ig terjedő időszak szellemi irányzatainak feltárása.

Abból indul ki, hogy a hagyományos, papír-közvetítette kultúra és könyvtár szerepét át kell értékelni. Az emberek gondolkodása bibliográfia- és könyvtár-központúság helyett információ-centrikussá vált: előnyben részesítik a kevéssé időigényes megoldásokat. A 21. században elfogadhatatlan, a keresett információ megszerzése olykor több időt vesz igénybe, mint elolvasása. Ennek kiváltására szolgál az e-könyv és az azokat szolgáltató internetes e-könyvtár. Ebből következik, hogy a könyv számunkra az információk, gondolatok tárolásának eszköze csupán, mégpedig ma már kevéssé hatékony, elavult eszköze. Az mtd@ koncepciója tehát egyértelműen tartalomcentrikus.
A hagyományos könyvtár az olvasók esélyegyenlőségét nem tudja – nem is tudhatja – biztosítani, erre csak a virtuális környezetben van lehetőség. Csak a kibertér számolhatja fel a társadalmi, gazdasági és területi különbségeket, tehát a jövő a virtuális központoké, ahol a polgároknak alanyi jogon biztosítani kell, hogy a társadalom által – földrajzi és időbeli korlátoktól függetlenül — létrehozott információs vagyont, filmet, zenét, szöveget saját használatra ingyenesen, korlátozások nélkül érhessék el.

Az archívumban elsődlegesen azok munkái szerepelnek akik

az adott korszak (társadalomtudományi) gondolkodásának neves képviselői
az adott korszak valamely szellemi irányzatát markánsan képviselik
Noha az mtd@ az információs javak szabad áramlásának híve, törekszik a hatályos (szerzői) jogi szabályozásnak való megfelelésre, ezért az archívum lehetőség szerint a 70 évnél régebben meghalt személyek publikációit tartalmazza. A feldolgozás során az "alsó" időhatár kezelése meglehetősen flexibilissé vált, elsődleges prioritása a „jogtiszta” műveknek van. A közzétett munkák oktatás, egyéni ismeretszerzés célját szolgálják, így kivétel nélkül ingyen tölthetők le. A projekt anyagi haszonszerzésre közvetetten sem törekszik, így portálja reklámokat sem tartalmaz. Munkánk felhasználásakor alapvetően egyéni ismeretszerzésre, oktatásra, kutatásra gondolunk.
Az mtd@ mind a korszak folyóirat-, mind pedig könyvanyagának feltárására törekszik. Előbbi tekintetében egyedülálló módon teljeskörűen elérhetővé tette az 1900-1919 között megjelent Huszadik Század teljes, csaknem 22 000 oldal terjedelmű állományát.

Az mtd@ működése három megkérdőjelezhetetlen alapelv köré épül:

függetlenség

politikamentesség

ingyenesség

Az archívum működése naprakész portálstatisztika segítségével követhető nyomon, amely egyúttal részletes retrospektív információkat is tartalmaz. A portál népszerűségét jelzi, hogy eddigi adataink szerint 110 országból böngészték rendszeresen, éves látogatottsága mintegy 130 000-150 000 fő.

A forgalomról részletes, naponta frissülő statisztikánkból lehet tájékozódni:

"http://mtdaportal.extra.hu/STATISZTIKA/statisztika.html"

A projekt 2003-ban indult. Könyveit 2007 végéig a FSZEK honlapjáról keresztül érhették el, ez azonban sem szakmailag, sem technikailag nem bizonyult megfelelőnek, így 2008 elején önálló portállá alakult, felszámolva a korábban jelentkező kapacitás- és informatikai problémákat, egyértelművé téve a projekt jogi helyzetét. Megújult, folymatosan bővülő felülete szebb, informatívabb és emeltebb szintű szolgáltatást biztosít használóinak. Évente 250-300 könyvvel gyarapszik, mintegy 50 000 oldal terjedelemben.

A portál elérhető:

"http://mtdaportal.extra.hu"

A projekt önálló domain-nel is rendelkezik:

" MTDA.HU"

Több újítást is bevezetett:
1. az egyes fokozottabb érdeklődésre számot tartó témák esetében az ezek körébe tartozó műveket egyszerre, tematikus blokkokban publikálta; (pl. gyermekszegénység, kivándorlás, öngyilkosság, prostitúció, kriminológia, bűn- és bűnüldözés a 19. században stb.) Hasonló elvek alapján rendszeresen un. "személyi blokkok" is jelentkeznek melyekben egy-egy szerző több munkája - olykor 8-10 mű is - elérhetővé válik.
2. némely könyv esetében szakított az eredeti formátum követésének gyakorlatával, s azokat formátum- illetőleg hordozó-függetlenül is elérhetővé tette. Bár a pdf az mtd@ meghatározó formátuma, e könyvek html-formátumban is elérhetőek, ebből tetszőleges felhasználási területre, olvasótípusra konvertálhatók.
3. alkalmanként, mondhatni kísérletképpen „csak képként” az eredetivel egyező formátumú "elektronikus másolatok" is készültek, elsősorban igen régi, bár könyvészetileg, tartalmilag értékes művekről.

2009-ben az MTDA elindította története legnagyobbszabású vállalkozását, a "CikkaTár"-at. (CIKKTÁR) A könyvek publikálása mellett, s egyre nagyobb mértékben erőinket arra koncentráljuk, hogy a projekt számára releváns folyóiratcikkek feltárását biztosítsuk, kiváltva ill. részben pótolva ezzel egy történeti-szociológiai bibliográfiát. Az archívum jelenleg 443 szerző több mint 1000 cikkét tartalmazza, melyek a szerzők betűrendjében műveik teljesszöveges változatának csatolásával olvashatók.

2017-ben a Cikktar anyagát sikeresen integrálta a projekt könyvállományába is, aminek eredményeképpen valamely szerzőre keresés esetén az illető könyv-publikációi mellett cikkei, tanulmányai is elérhetőek. A további fejlesztések már ebben az integrált környezetben mennek végre.

2010-ben a projekt megkezdte a klasszikus külföldi társadalomtudománnyal foglalkozó kutatók magyar nyelvű műveinek elérhetővé tételét, felszámolva ezzel a projekt bővülése során jelentkező ellentmondást: a magyar szerzők mellett egyre inkább hiányoztak azok a külföldi klasszikusok, amelyek igen gyakran közvetlen ihletői voltak előbbieknek.

A hatékonyabb kereshetőség érdekében számos tematikus csoport kialakítására került sor: agrárkérdés, államelmélet, börtönügy, egészségügy, fajelmélet, filozófia/etika, gazdaságpolitika, gyermekvédelem, háború/hadviselés, jog, kivándorlás, könyv- könyvtár, kultúra, külföldi szociológusok, magyar nemzeti gondolkodók, média, nemzetiségi kérdés, népesedéspolitika, néprajz, népmese, nőmozgalom, őstörténet, pedagógia, prostitúció, pszichológia, publicisztika, szabadkőművesség, színháztörténet, szocializmus, szociálpolitika, szociográfia, szociológia, társadalomtudományi könyvtár, településföldrajz, történelem, vallás, zsidókérdés. E csoportokban az állomány egészéből - magyar és külföldi könyvekből - szerepelnek a művek szerzők ill. cím szerinti betűrendben. Jelen vagyunk a Wikipédián, a You Tube-on és a Facebook-on is.



Az mtd@ jogi helyzete, a felhasználás feltételei
Az adatgazda
Az archívum nonprofit alapú, független magánkezdeményezés.

Létrehozója és vezetője: dr. Reisz László.
Nyilvánvaló, hogy a jog jelen formája elsősorban gazdasági érdekeket, ill. a különféle lobbycsoportok politikai érdekérvényesítőképességét tükrözik: a közérdek, illetve megvalósíthatóság kevéssé játszik szerepet. Nem feladatunk a magyarországi szerzői jogi szabályozás kritikája, így jobb híján tudomásul vesszük azt, s az ésszerűség határain belül törekszünk arra, hogy csak a hatályos szerzői jognak megfelelő, „jogtiszta” állomány kerüljön feltöltésre. Azonosíthatatlan szerzők esetén a mű kiadási dátuma alapján "vélelmezzük" annak jogtisztaságát.

Tekintve, hogy a projekt nem üzleti vállalkozás, munkánk egyetlen profitot termel: olvasóink elégedettségét. Anyagi haszonszerzésre közvetett formában sem törekszünk - épp ezért hirdetés, reklám nem található a portálon. Célunk az oktatás, kutatás egyéni érdeklődés segítése. Aligha valószínű, tevékenységünk üzleti érdekeket sértene. Ugyanakkor vállaljuk, hogy amennyiben jogos kifogás érkezik; bármely dokumentummal kapcsolatosan biztosítjuk, hogy a jogtulajdonos személyének és igényének nyilvános dokumentálásával a lehető legrövidebb időn belül megszüntetjük annak elérhetőségét – a projekt oldaláról.

A felhasználó
Célunk a "digitális olvasás", az e-könyvek elterjesztése, megkedveltetése. Mivel az archívum saját erőből, külső támogatás nélkül épül, úgy gondoljuk, s ezt a feltöltött könyvek száma is bizonyítja, hogy a digitális kultúra terjesztése nem szükségképpen nagy „központi” projektek és egyéb, pénzfaló intézmények kérdése. A digitalizálás számunkra nem pozíciók vagy központi források allokálásának ürügye: hanem munkánk célja: az e-könyv és e-kultúra terjesztésének munkása, nem zsoldosa kívánunk lenni.
Az archívum tartalma jórészt nehezen hozzáférhető ritkaság; ezek hozzáférhetővé tétele nagyban elősegítheti a digitális esélyegyenlőség megvalósulását. Bármely jószándékú egyéni felhasználót szívesen látunk: könyveink egyéni kutatási, oktatási céllal, vagy ismeretszerzésre a – forrás megjelölésével – szabadon és ingyenesen használhatóak.
Nem támogatjuk az intézményi használatot, ha célja közvetve vagy közvetlenül – pályázatok útján – történő haszonszerzés. Őszintén örülünk, ha valamely intézmény ezt hivatalos tevékenységeként űzi, űzheti. Kívánatosnak tartanánk, hogy munkájuk, esetleges pályázataik célja további könyvek/folyóiratok digitalizálása legyen, s ne pusztán a mások – így projektünk – által feldolgozott művek másodlagos felhasználása, akár állományvédelemről, akár adatbázisokba szervezésről legyen szó.

Tekintve, hogy a projekt létrehozásának, működtetésének és finanszírozásának feladataival sikerül egyedül is megbirkóznunk, valószínűsíthető, hogy az általunk létrehozott értéket a magunk erejéből is az érdeklődők minél szélesebb köréhez el tudjuk juttatni. Állományunk biztonságáról, megőrzéséről képesek vagyunk önállóan is gondoskodni. Munkánk révén tehát senki ne próbáljon - helyettünk - anyagi erőforrásokra, vagy intézményi, pozicionális előnyökre szerte tenni.

Használati útmutató
A projekt anyaga zömmel kereshető pdf-állományként kerül feltöltésre. Ennek köszönhetően a kedvező méret mellett az eredeti dokumentum tördelése megmarad, így az egészében kiváltható. Nem vállalhatunk felelősséget az általunk közzétett anyagokért sem azok tartalmát, sem technikai megjelenésüket illetően: ingyenes projekt lévén ezt a mindenkori felhasználónak tudomásul kell vennie.



Az mtd@ – kevés kivételtől eltekintve – a kötetek feldolgozásakor optikai karakterfelismerést (OCR) alkalmaz, amely teljeskörű keresést tesz lehetővé a dokumentumokban. Az eredeti kötetek formátuma, azaz tördelésük, sor-, ábra-, és hivatkozásszerkezetük változatlanul marad, ami elengedhetetlen ha célunk az eredeti könyv kiváltása, mert így oldalszámozás, hivatkozásaik az e-könyvben is az eredetivel megegyezőek maradnak. A bevett "kétoldalas pdf" gyakorlatát lehetőség szerint mellőzzük: anyagainkon a felismertetés után ICR-t alkalmazunk (intelligens karakter felismerés), amivel jelentősen javítjuk a közölt anyagok minőségét. A hibák kijavítására folyamatosan törekszünk, de e téren még komoly tenniválók várnak ránk — ezzel tisztában is vagyunk, mindazonaltál a projekt anyagait mindenki saját felelősségére használja.
A nyitólapról egyszerűen elérhetőek a portál egyes területei, s az azzal kapcsolatos legfontosabb információk. A projekt nyitó oldalán a feltöltés időrendjében találhatóak a legfrissebben feltöltött művek.

A betűsor tetszőleges betűjére kattintva érhető el


a kívánt szerzőjű vagy – annak hiányában – című mű. Ugyaninnen érhetőek el az mtd@ egyéb szolgáltatásai.

A "CikkTár" menüpontból érhetők el a projektben, szerzőik betűrendjében feldolgozott folyóiratok cikkgyűjteménye.

A következő periodikák érhetőek el teljes szöveggel:

12 röpirat
A nő és a társadalom
A nő
Huszadik Század
Ipari Jogvédelem
Magyar Társadalomtudományi Szemle
Szabadgondolat
Szegényügy
Szociális Szemle
Szociálpolitikai Szemle
Az "Adatbázisok" menüpont alatt olyan, 19. századi történeti szociológiai adatbázisok érhetőek el mint Fényes Elek 6 kötetet felölelő klasszikus leíró-statisztikai országleírásának felekezeti és etnikai adatai, valamint az 1881-es, az első teljeskörű, községsoros hivatalos népszámlálás infrastrukturális és az 1878-as Vargha Gyula-féle országos egyletstatisztikai adataival kibővített anyaga. Ugyanitt érhetőek el a "feminista képtár" és a "Szociofotók" linkjei.

Az archívum bármely pontjáról az logora kattintva visszatérhetünk a projekt nyitóoldalára

Technikai segédletek, programok
Az mtda alapformátuma a pdf.
Számos pdf-olvasó program áll felhasználóink rendelkezésére. Tapasztalataink szerint – főleg, ha a letöltött dokumentumaink szövegében keresni szándékoznak – célszerű az olyan pdf-olvasó használata. mely az – interfész nyelvétől függetlenül – korrektül képes kezelni a keresésekben a magyar ékezetes szavakat, s akár az elválasztásokat is. Ha ez nem szempont, számos ingyenes, akár hordozható változatban is működő pdf-olvasó van, olvasóink könnyen kiválaszthatják a tetszésüknek leginkább megfelelőt.
Némely esetben "formátumsemleges" változatok előállítására is sor került. Itt az eredeti formátum elvész, a kapott dokumentum önálló e-könyv lesz, amely az előbbihez képest szélesebb körben használható, s tetszés szerinti olvasóeszközben olvasható. Erre többnyire a „nem kimondottan tudományos”, azaz inkább esszé-jellegű, lábjegyzeteket, stb.-t kevéssé vagy egyáltalán nem tartalmazó művek esetében kerül sor.
Mint az archívum minden kötete, ezek is pdf-formában kerülnek elmentésre, de esetükben az anyag html-formátumban is elérhető. E formátumok mindegyikéből a felhasználó által kívánt formátumra konvertálható e-könyv nyerhető.

Esetleges problémáikkal, vagy az archívummal, illetőleg digitalizálással kapcsolatos egyéb kérdéseikkel ide fordulhatnak:
dr. Reisz László

projektvezető

Jó böngészést kíván az mtd@ portál!




StatisztikA

2januárfebruármárcius
0áprilismájusjúnius
1júliusaugusztusszeptember
8októbernovemberdecember
CIKKTÁR
TÉMACSOPORTOK
Adattárak, lexikonok
Agrárkérdés
Államelmélet
Börtönügy, kriminológia
Egészségügy
Emlékiratok, emlékezések
Életrajzok
Fajelmélet
Filozófia, etika
Gazdaságpolitika
Gyermekvédelem
Háborúk, hadtörténet
A "Nagy Háború"
Ezredtörténetek
Irodalomtörténet
Jog
Kivándorlás
Könyv, könyvtár
Kultúrtörténet
Külföldi gondolkodók
Magyar Nemzeti Gondolkodók
Média
Nemzeti radikalizmus
Nemzetiségi, kisebbségi kérdés
Népesedés, demográfia
Népmese
Néprajz
Nőmozgalom
Őstörténet, turánizmus
Pedagógia, oktatás
Pesti Napló könyvek
Prostitúció
Pszichológia
Publicisztika
Sport
Szabadkőművesség
Szex, nemi élet
Szépirodalom
Színháztörténet
Szocializmus
Szociálpolitika
Szociográfia, útleírás
Szociológia
Társadalomtudományi kvtár.
Településföldrajz
Történelem
Útleírás
Vallás
Iszlám
Zene
Zsidókérdés

FOLYÓIRATOK

12 röpirat (1880-1887)
A nő és a társadalom
A nő
Huszadik Század
Ipar és Jogvédelem
Magyar Társadalomtud. Szemle
Szabadgondolat
Szegényügy
Szociális Szemle
Szociálpolitikai Szemle

EGYÉB

Adatbázisok
Feminista képtár
Nő(kép)kert
Szociofotók

A PROJEKTRŐL

Mottó
Unortodox projekttörténet...
Kapcsolat
Statisztika

*

Facebook
Wikipedia
YouTube

KITEKINTÉS

Könyvtáros Etikai Kódex

Könyvtár(K)arcok
*
Terez
2018-06-06 17:32:30
Magyar vagyok Aldott e fold es aldott e szo Edes Hazam! http://www.youtube.com/watch?v=kE-qxA-GAJI
kovattila
2018-06-06 10:15:16
https://magyaridok.hu/belfold/raffay-erno-erdely-nincs-elveszve-3158857/

Magyar Idők 2018. JÚNIUS 4. HÉTFŐ 05:55

RAFFAY ERNŐ: ERDÉLY NINCS ELVESZVE

A TÖRTÉNÉSZ SZERINT VANNAK AKADÉMIKUSOK, AKIK REMÉNYTELENSÉGET TÁPLÁLNÁNAK A MAGYARSÁGBA

Pataki Tamás
Ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll – nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő történész, akinek 30 évvel ezelőtti Trianon-feldolgozása úttörő volt a magyar történettudományban.
– 1989-ben a Trianon titkai című kötete volt az első olyan munka, amely a diktátumot tabuk nélkül dolgozta fel a második világháborút követő hallgatás után. Közismert, hogy a könyv rövid idő alatt több százezer példányban kelt el, de milyen volt a fogadtatása a szakmában?
– A történet 1987-ben kezdődik, akkor jelent meg az 1982-ben (!) leadott Erdély 1918–1919-ben című könyvem. Ez a kandidátusi disszertációm volt, aminek megvédése az ELTE BTK dísztermében azzal kezdődött, hogy fölállt az egyetem ismert marxista professzora, Siklós András, és azt követelte: a bizottság tagadja meg a vitára bocsátást, mert ez egy irredenta-soviniszta, Horthy-fasiszta mű.
Amikor az Erdély története című háromkötetes könyvről 1987 októberében szakmai vitát rendezett a debreceni egyetem, Pach Zsigmond Pál akadémikus megtámadta könyvemet, mondván, hogy az nacionalista, és megzavarja a román–magyar együttélést. Udvariasan válaszoltam, de előtte Köpeczi Béla művelődési miniszter megkért, hogy ne feszítsem túl a húrt. Tehát: a marxista–leninista kollégák egyáltalán nem fogadták el sem a témát, sem a tények szakszerű föltárását.
Amikor a szegedi szakmai vitája volt e disszertációmnak, Csatári Dániel tanszékvezetőm, majd Ormos Mária azt kérték, hogy a 7 fejezetből kettőt vegyek ki. Ezt nem tettem meg, aminek az lett a következménye, hogy Ormos 10 hónapig nem terjesztette elő a munkámat. A múltbeli támadásokkal párhuzamosan – s ez a legfontosabb – a fiatal tanítványaim közül többen Erdély-kutatók lettek, a nemzeti érdeket szem előtt tartva, a tények tiszteletben tartásával.
– Harminc év távlatában hogyan látja a könyvet, és miként alakult Trianon kutatása azóta? Megdőltek a régi marxista–leninista paradigmák, hogy a magyar királyság a népek börtöne volt, és megérdemeltük, amit kaptunk?
– Ebben a szakmában is történésziskolák léteznek, egyes professzorok körül fiatal kollégák dolgoznak. Napjainkban Magyarországon háromféle világlátás létezik: marxista, liberális és konzervatív. A baloldal két nagy irányzatához – liberalizmus, marxizmus – tartozó személyek ott vannak az állami egyetemeken, s mérgezik a leendő középiskolai történelemtanárokat, valamint csak belőlük lesz akadémikus.
Ez a tudománypolitika diktatúrája, miközben az autonómiájuk égisze alatt hadat viselnek a magyarság ellen. Ez csak részben szól a pénzről, hiszen nem közismert, de az akadémikusok havi nettó félmilliós tiszteletdíjban részesülnek. Ideológiai monopóliumról is szó van. 1989 előtt kockázatos volt Trianonról beszélni; emlékirataimban meg fogom írni ennek rendőri-titkosszolgálati összefüggéseit.
Az említettek azt az álláspontot képviselték, hogy a diktátumot el kellene hallgatni, nehogy a szomszédos népek érzékenységét sértsük. 1990 után pedig a baloldal liberális része kialakította a maga Trianon-képét, ami ennek a folytatását jelentette, sőt, ma is ez az uralkodó álláspont az akadémiai világban. Ha az Akadémia valamit nem helyesel, ahhoz úgy fognak viszonyulni a többiek is.
Az utóbbi években érdekes jelenségre lehettünk figyelmesek: a liberális kollégák és tanítványaik elkezdtek Trianonról publikálni. Könyveikben „semlegesek maradnak”. A megszálló román, cseh és szerb kormányok tevékenységét csak mint értékítélet nélküli tényt írják le. Ez azt jelenti, hogy például Károlyi Mihályról vagy Kun Béláról ugyanolyan semlegesen írnak, mint bárki másról.
– Trianon külső okai egyértelműek: elveszítettük a világháborút a nagyhatalmi érdekek miatt. De melyek voltak azok a belső okok, amelyek miatt ilyen kedvezőtlenül alakultak 1918 után az események? Az akkori politikai elit mit nem vett észre a háború előtti folyamatokból?
– Trianonnak egyik fő oka a belső meggyengülés. Ide sorolom az 1914 előtti, több évtizedes képviselőházi obstrukciót. Például közvetlenül a háború előtt alig lehetett megszavazni a haderő gyorsabb fejlesztését. Ha egy országban a parlament nem gyorsan és határozottan működik, hanem zavarok vannak, annak belpolitikai válsághelyzet a következménye.
De a zavarok legnagyobb részét a hazai kultúrharc okozta: ez nem más, mint a baloldal két ágának – liberálisok és szocialisták – harca a főhatalomért a keresztény magyar nemzetállam ellen. A hazai baloldal leghatékonyabb szervezete a szabadkőművesség volt, nem véletlen, hogy tevékenységükről eddig hat monográfiám jelent meg.
– Romsics Ignác akadémikus múlt héten egy lapinterjúban azt mondta, hogy Erdélyt örökre elvesztette a magyar állam, és a legjobb, ha beletörődünk ebbe a helyzetbe; egy távlati, európai konföderáció terve megoldja Erdély helyzetét. Egyetért a felvetéssel?
– Ezzel a szellemi hozzáállással kérdés, lesznek-e akkor még magyarok Erdélyben, ha rajtuk múlik. Ez egy elvtelen mondat, amely csak a reménytelenséget táplálja a magyarokba. Romsics egyes régi marxista és liberális történészek szellemi örököse, akinek elvei, eszményei nincsenek.
Az említett interjúban először kritizálja a baloldalt, ami most nem vall túl nagy bátorságra, hiszen ez a politikai világ lényegében megsemmisült. Fontosabb ennél azonban, hogy Erdély nincs elveszve. Romsicsnak csak el kellene mennie a székelyekhez, a Hunyad megyei vagy a mezőségi magyar szórványfalvakba, esetleg a csángók szegény falvaiba, hogy meglássa azt a magyar erőt, amely – hála a végre anyaországként működő magyarországi jogi, anyagi és erkölcsi segítségnek is – nem engedi Erdély elveszítését.
Tehát aki ezt mondja, az hazudik, ráadásul dez¬informálja az erdélyi magyarságot. A pártatlanság álarcában tetszelgő, Romsics-féle destrukció és gyávaság engem a vörös gróf, Károlyi Mihály hazaáruló tevékenységére emlékeztet.

Trianonról szóló műve a hallgatás falát törte át a rendszerváltás előtt, éles támadások érték miatta
Fotó: Kurucz Árpád
– Egy 2010-es interjúban a küszöbönálló harmadik Trianonról is beszélt, mondván, hogy kísértetiesen hasonlítanak az akkori hazai és európai állapotok az 1914-et megelőző évekre. Most miként látja a kérdést?
– Illyés Gyula írta, hogy a magyarok mindenben fölveszik a versenyt az utódállamok népeivel – csak a demográfiában maradunk alattuk. Ha ez így marad, végünk van. Az 1990-es évek legelején, az MDF egy elnökségi ülésén, ahol én képviselőként vettem részt, Fekete Gyula örömmel mondta: képzeljétek, a románok szaporodása megállt. Nos, az elmúlt 28 évben a kormányprogramokból két tényezőt hiányoltam: a demográfiai fordulat elindítását és a haderő komoly fejlesztését. E folyamatok most talán végre elkezdődnek, s eredményesek is lesznek.
– Milyen kilátásai vannak ön szerint a Kárpát-medencei magyarságnak?
– A magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadjuk véglegesnek a trianoni helyzetet, ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is. Ez végzetes következményekkel járhat. A második: egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. A székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben.
Ebből arra következtetek, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, el kell felejtenünk az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet. Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt.
Most is ez a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. Okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll.
CÍMKÉK: ERDÉLYINTERJÚJÚNIUS 4.NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSRAFFAY ERNŐTÖRTÉNELEMTÖRTÉNÉSZTRIANON
mindszentiocsi
2018-06-06 06:07:13
Kassai Lajos könyvbemutatója a kis puzsérral, avagy ,,temessük be a lövészárkokat" felkiáltással egy utolsó utáni mentő-öv dobása a fuldokló kis firkásznak! https://www.youtube.com/watch?v=Ylmwtzry7nU&t=61s Ez a dolog már egyszer megtörtént. A kígyó végig csak a fogást kereste a magyar emberen. Ráadásul nem talált, de sajnos nem ez a lényeg, hanem hogy még legitimitást is demonstrált a nyirkos csúszómászó, a magyarokhoz való viszonyában. Hát persze, hogy Ő szeretné megérteni a magyarokat, de hát azok mindig olyan ijesztő ruhákba öltöznek, amitől az amerikai magyar zsidók rettegnek. Nagyon szépen kéri a kígyó a magyarokat, hogy ne öltözzenek csúnya ruhákba. Ez a szakállas dagi naplopó ember egy hivatásos rettegő és ezen a direkt megosztó tevékenységén kívül még nem tett le semmit az asztalra, csak egyfolytában elvett onnan. Majd az ő haverjainak a haverjai fogják betiltani a hagyományőrzés, pontosan ugyanúgy ahogy azt 1945-ben tették az apáik és nagyapáik a hagyomány-őrző tanyasi paraszti Gazdakörökkel, amik egyre fejlődő, gyarapodó gazdasági és kulturális magyar körökké kezdték már kinőni magukat, az 1880-as évektől kezdve. Idézek egy általam jól ismert falubelim hiteles feljegyzéséből. - , , ,,SERES FERENC ÍRÁSAI-KÜLTERÜLETI ELSŐ GAZDAKÖR (Seres Ferencné tulajdona)

KÜLTERÜLETI ELSŐ GAZDAKÖR
A tanyai gazdakörök, mint önkéntes társulások, az 1880-as évektől jelentek meg az Alföldön. Azzal a céllal, hogy a tanyai iskolák mellett a közművelődést és a mezőgazdasági szakértelem terjesztését szolgálják. Az első világháború után szerepük, jelentőségük, főként a Földmívelésügyi Minisztérium jóvoltából megnőtt. 1990-ben volt 65 éve az első külterületi kisgazda olvasókör megalakulásának. Birtokomban van egy könyv az olvasókör könyvei közül és ebben a következő bélyegzőlenyomat olvasható: MINDSZENTI KÜLTERÜLETI ELSŐ GAZDAKÖR 1925. Édesapám, aki az olvasókör választmányi tagja és pénztár ellenőre volt, többször elbeszélte, hogy két akkori tanyai tanító,Táborosi János hegyeshalmi és Neidembach Ferenc téglási tanítók voltak azok, akik segítettek az olvasókört megalapítani. Az első elnök Bozó Ferenc volt, és mivel saját helyiség nem állt rendelkezésre, a Miás út mellett Nagy Antal féle vendéglőben működött az olvasókör. 1928-ban a tanyán, talán először, itt volt bemutatva egy gyermek színdarab Kovalik D. Rozália tanítónő rendezésében,aminek ezen sorok írója is résztvevője volt. Sokáig őriztem a Mindszenti Hírlap azon számát, amely erről az eseményről számolt be.
Az olvasókör pár év elteltével a nem messze lévő Lantos féle vendéglőbe költözött át. A gazdakör igyekezett pótolni az iskolán kívüli népművelést, ami bizony ránk fért, mert abban az időben sokan még a hat elemit sem végezték el. A továbbtanulás nagyon körülményes volt. A gazdakör első kulturális tevékenysége az volt, hogy újságokat rendelt meg és kisebb könyvtárat állított be, ami az idők folyamán szépen gyarapodott, és a40-es évekre elérte a
400-500 darabot. 10 éves lehettem, amikor felkeltette az érdeklődésemet a kis könyvtár, és ha oda beszabadulhattam, én voltam a legboldogabb. Voltak mesekönyvek, ifjúsági könyvek, szépirodalmi és tudományos könyvek. Jókai, Mikszáth, Eötvös, Verne Gyula írásai, stb. Volt Műveltség útja sorozat, Tolnai Világlexikon, Orvos a családban című könyvek. Volt még 80 darab mezőgazdasági szakkönyv, amit a FM. Minisztérium adományozott a könyvtár részére.
A gazdakörök felettes szerve a Gazdasági Egyesület volt. Itt az elnök és a jegyző képviselte a gazdakört. Az olvasókör helyiségében volt egy faragott lábú asztal, amit Losonczi Pali bácsi ajándékozott az olvasókörnek. Ezen voltak az újságok, a Pesti Hírlap, a Vásárhelyi Reggeli Újság, a Mindszenti Hírlap, amelynek példányaiból a helybeli könyvtárban még található néhány darab. Nagyon népszerű volt a Tolnai Világlapja című képes újság. Ezek az újságok sokat jelentettek a tanyavilág lakinak, mivel a detektoros rádiók csak a 30-as években kezdtek elterjedni. Nálunk 1929-ben szerelték fel. A környék iskoláinak tanítói népművelő szerepkört is betöltöttek, ismeretterjesztő előadásokat szerveztek az olvasókörben és népszínműveket tanítottak be az ifjúsággal. Ezek közül kiemelkedőek voltak : Hej, Rákóczi,Bercsényi, A piros bugyelláris, Betyár Bandi, Sárgacsikó, Falurossza. Ezek betanulása és eljátszása bizonyos fokú intelligenciát adott, és jó megjelenést biztosított az abban az időben bizony lenézett paraszt fiatalságnak. Ezeket a színdarabokat a színjátszó csoport nem csak a saját helyiségében, hanem a környék gazdaköreiben is bemutatta. Előadások után mindig táncmulatság volt három óráig. Több féle táncot tanultunk. Főleg magyar csárdást, keringőt, foxot és tangót. A gazdakör ifjúsági csoportjának egy évben négy bálja volt: a farsangi, a húsvéti, az augusztus 20-i és a szüreti bál. Ilyenkor az ifjúsági kör tagjai fél jegyet fizettek. Ezen sorok írója, mint egykori ifjúsági kör alelnöke, sokszor voltam a bálakban rendező. A bál megkezdése előtt eligazítást tartottunk a betartandó rendről,és elsősorban az volt a feladatunk, hogy minden lány táncoljon,jól érezze magát, és máskor is eljöjjön. A gazdakörnek és az ifjúsági csoportnak minden hónapban volt gyűlése. Az évi tagdíj egy pengő volt, ami egy napi átlag napszámnak felelt meg. A kör helyiségében volt egy fekete tábla krétával, erre, akinek valami eladója volt, felírta. A gazdakör érdekképviseleti szerv is volt. Tagjai közt volt három aranykoszorús gazda, akik mezőgazdasági szakiskolát végeztek.
Ők, mint többlettermelési szaktanácsadók működtek. Ezek voltak: Lantos Ferenc, Korom Mihály, Apró Balázs, akik aktív szerepet töltöttek be a gazdakör életében. 1930-ban és 1936-ban mezőgazdasági tanfolyamokat szerveztek a gazdakörök, a jó eredményt elérők ezüstkoszorús gazdák lettek. Ezek a gazdasági tanfolyamok a négy téli hónapban kerültek megrendezésre és egész naposak voltak. A gazdakörök szellemi és kulturális központjai voltak az akkori tanyavilágnak. Ezek nélkül a tanyai emberek minden téren nagy hiányt szenvedtek volna. Már ebben az időben is tudták a parasztemberek, hogy szükség lesz a szövetkezésre, de persze csak olyanra, amit ők hívnak életre. Már akkor beszereztek olyan szerszámokat, gépeket, amit közösen használtak. A gazdaköröknek volt elárusító részlege is, ahol nagyker áron árusítottak petróleumot, kocsikenőcsöt, ami télen-nyáron mindennap kellett.
A gazdaköröket 1945-ben felsőbb rendelettel beszüntették,vagyonát elkobozták, széthordták. " - - Trójai Faló! Vigyázat! - Kassai Lajos ne dobjál több ,,mentő-övet" a bukásra álló újságíró kis-kazárnak, mert ha ő nem is, de a haverjai mind fel fogják számolni az álmaidat és az egész életednek a munkáját! Még ha te ezt már nem is éred meg, hát akkor majd utána! Értem én ,hogy égettetted saját önnönmagával a kis puzsért, de sajnos nagyon sokan vannak a kazár rokonok, és az emberi gyarlóságára építve a magyari népnek, el fogják majd lepni az anyagi részét a vállalkozásodnak, és ha ez nem megy, akkor majd erőszakkal teszik ezt meg a haverjai. - - Úgy Mint ahogyan azt megtették a hajdani - Magyar Élni Akaró és Művelődni Vágyó - őszinte hagyományőrzőkkel a ,,Tanyasi-Gazdakörökkel" !
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802
© Kubínyi Tamás 2011-2015. Minden jog fenntartva.