Horthy Miklos http://www.youtube.com/watch?v=pB3bPw0ZdgM
Erdelyorszag Tunderorszag http://www.youtube.com/watch?v=nh2jFf_zUMw

Magyar őstörténet egy újabb előadásban http://slideplayer.hu/slide/1886706/

Géczy Gábor LONDON 2018 Gyermekeinkről https://www.youtube.com/watch?v=xqOZyai5-IU

https:/www.youtube.com/watch?v=grJ2xtuJOQM szörnyű magyar valóság és Erdélyben is nagy gondok lehetnek a fejekbe

018.06.21 - Szemléletváltás - Turáni átok - Pap Gábor

https://www.youtube.com/watch?v=YfvADsjcVvc

http://uzenet.blogger.hu/2018/06/20/ekozben-a-f%C3%A0tima-egyhazmegye-a-kegyelem-temploma-egy-templom-templom-igaz-de-ami-belul-tortenik

Ez már a vég, Istennek kemény válasza lesz erre.

A magyarellenes Dan Tanasa botranyt csinalt Erdelyben a balvanyosi ET forumon. http://www.youtube.com/watch?v=JlmUtKtB574

Jó kis filmecske Észak-Koreáról - Ikarusz buszokkal ... https://www.youtube.com/watch?v=cmAEZkpluKo

Stoffan Gyorgy: Egy barazdat sem http://www.youtube.com/watch?v=ADZ5ihPkcsY

"Eros igazsaggal az eroszak ellen!" http://www.youtube.com/watch?v=2DULZSmiKsY

Ki , mit tud Trianonrol? http://www.youtube.com/watch?v=_KZgP7IQuVw

TEGNAPI TÖRTÉNELEM / 2018.06.04.

https://www.echotv.hu/adasok/2018/06/04/tegnapi-tortenelem/12306

TEGNAPI TÖRTÉNELEM / 2018.06.04.
98 éve, 1920. június 4-én írták alá a békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. Trianon velünk élő trauma, egy évszázad alatt sem tudtuk feldolgozni pedig az újabb létünket veszélyeztető kihívások már itt kopogtatnak küszöbünkön. Napjainkban a második Trianon ellen kell védekeznie a kormánynak, ami azonban nemcsak hazánk, de Európa közös fehér népessége elleni felszámolási kísérletnek is tűnik. A Tegnapi történelemben rendhagyóan emlékeztünk történész vendégeinkkel, Szakály Sándorral és Békés Mártonnal.
MŰSORVEZETŐ
Ferkó Dániel

Horváth Jenő (1881-1940)

A magyar kérdés a XX. Században 1. Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért. Bp. 1937.

http://mtdaportal.extra.hu/books/horvath_jeno_a_magyar_kerdes_a_xx_szazadban_1_Optimized.pdf

A magyar kérdés a XX. Században 2. A trianoni békeszerződésért megalkotása és a revízó útja. Bp. 1939.

http://mtdaportal.extra.hu/books/horvath_jeno_a_magyar_kerdes_a_xx_szazadban_2_Optimized.pdf

Az mtd@


http://mtdaportal.extra.hu/index.html

Az mtd@ olyan, magánkezdeményezés alapján működő projekt, amelynek célja a magyarországi társadalomtudományi és történeti szociológia irodalom klasszikusainak, valamint az adott, hozzávetőleg 1945-ig terjedő időszak szellemi irányzatainak feltárása.


Újdonságok böngészése itt...
...mottónk
Az archívum célja

A felhasználás feltételei

Használati útmutató

Technikai segédletek



Az archívum célja
Az mtd@ olyan, magánkezdeményezés alapján működő projekt, amelynek célja a magyarországi társadalomtudományi és történeti szociológia irodalom klasszikusainak, valamint az adott, hozzávetőleg 1945-ig terjedő időszak szellemi irányzatainak feltárása.

Abból indul ki, hogy a hagyományos, papír-közvetítette kultúra és könyvtár szerepét át kell értékelni. Az emberek gondolkodása bibliográfia- és könyvtár-központúság helyett információ-centrikussá vált: előnyben részesítik a kevéssé időigényes megoldásokat. A 21. században elfogadhatatlan, a keresett információ megszerzése olykor több időt vesz igénybe, mint elolvasása. Ennek kiváltására szolgál az e-könyv és az azokat szolgáltató internetes e-könyvtár. Ebből következik, hogy a könyv számunkra az információk, gondolatok tárolásának eszköze csupán, mégpedig ma már kevéssé hatékony, elavult eszköze. Az mtd@ koncepciója tehát egyértelműen tartalomcentrikus.
A hagyományos könyvtár az olvasók esélyegyenlőségét nem tudja – nem is tudhatja – biztosítani, erre csak a virtuális környezetben van lehetőség. Csak a kibertér számolhatja fel a társadalmi, gazdasági és területi különbségeket, tehát a jövő a virtuális központoké, ahol a polgároknak alanyi jogon biztosítani kell, hogy a társadalom által – földrajzi és időbeli korlátoktól függetlenül — létrehozott információs vagyont, filmet, zenét, szöveget saját használatra ingyenesen, korlátozások nélkül érhessék el.

Az archívumban elsődlegesen azok munkái szerepelnek akik

az adott korszak (társadalomtudományi) gondolkodásának neves képviselői
az adott korszak valamely szellemi irányzatát markánsan képviselik
Noha az mtd@ az információs javak szabad áramlásának híve, törekszik a hatályos (szerzői) jogi szabályozásnak való megfelelésre, ezért az archívum lehetőség szerint a 70 évnél régebben meghalt személyek publikációit tartalmazza. A feldolgozás során az "alsó" időhatár kezelése meglehetősen flexibilissé vált, elsődleges prioritása a „jogtiszta” műveknek van. A közzétett munkák oktatás, egyéni ismeretszerzés célját szolgálják, így kivétel nélkül ingyen tölthetők le. A projekt anyagi haszonszerzésre közvetetten sem törekszik, így portálja reklámokat sem tartalmaz. Munkánk felhasználásakor alapvetően egyéni ismeretszerzésre, oktatásra, kutatásra gondolunk.
Az mtd@ mind a korszak folyóirat-, mind pedig könyvanyagának feltárására törekszik. Előbbi tekintetében egyedülálló módon teljeskörűen elérhetővé tette az 1900-1919 között megjelent Huszadik Század teljes, csaknem 22 000 oldal terjedelmű állományát.

Az mtd@ működése három megkérdőjelezhetetlen alapelv köré épül:

függetlenség

politikamentesség

ingyenesség

Az archívum működése naprakész portálstatisztika segítségével követhető nyomon, amely egyúttal részletes retrospektív információkat is tartalmaz. A portál népszerűségét jelzi, hogy eddigi adataink szerint 110 országból böngészték rendszeresen, éves látogatottsága mintegy 130 000-150 000 fő.

A forgalomról részletes, naponta frissülő statisztikánkból lehet tájékozódni:

"http://mtdaportal.extra.hu/STATISZTIKA/statisztika.html"

A projekt 2003-ban indult. Könyveit 2007 végéig a FSZEK honlapjáról keresztül érhették el, ez azonban sem szakmailag, sem technikailag nem bizonyult megfelelőnek, így 2008 elején önálló portállá alakult, felszámolva a korábban jelentkező kapacitás- és informatikai problémákat, egyértelművé téve a projekt jogi helyzetét. Megújult, folymatosan bővülő felülete szebb, informatívabb és emeltebb szintű szolgáltatást biztosít használóinak. Évente 250-300 könyvvel gyarapszik, mintegy 50 000 oldal terjedelemben.

A portál elérhető:

"http://mtdaportal.extra.hu"

A projekt önálló domain-nel is rendelkezik:

" MTDA.HU"

Több újítást is bevezetett:
1. az egyes fokozottabb érdeklődésre számot tartó témák esetében az ezek körébe tartozó műveket egyszerre, tematikus blokkokban publikálta; (pl. gyermekszegénység, kivándorlás, öngyilkosság, prostitúció, kriminológia, bűn- és bűnüldözés a 19. században stb.) Hasonló elvek alapján rendszeresen un. "személyi blokkok" is jelentkeznek melyekben egy-egy szerző több munkája - olykor 8-10 mű is - elérhetővé válik.
2. némely könyv esetében szakított az eredeti formátum követésének gyakorlatával, s azokat formátum- illetőleg hordozó-függetlenül is elérhetővé tette. Bár a pdf az mtd@ meghatározó formátuma, e könyvek html-formátumban is elérhetőek, ebből tetszőleges felhasználási területre, olvasótípusra konvertálhatók.
3. alkalmanként, mondhatni kísérletképpen „csak képként” az eredetivel egyező formátumú "elektronikus másolatok" is készültek, elsősorban igen régi, bár könyvészetileg, tartalmilag értékes művekről.

2009-ben az MTDA elindította története legnagyobbszabású vállalkozását, a "CikkaTár"-at. (CIKKTÁR) A könyvek publikálása mellett, s egyre nagyobb mértékben erőinket arra koncentráljuk, hogy a projekt számára releváns folyóiratcikkek feltárását biztosítsuk, kiváltva ill. részben pótolva ezzel egy történeti-szociológiai bibliográfiát. Az archívum jelenleg 443 szerző több mint 1000 cikkét tartalmazza, melyek a szerzők betűrendjében műveik teljesszöveges változatának csatolásával olvashatók.

2017-ben a Cikktar anyagát sikeresen integrálta a projekt könyvállományába is, aminek eredményeképpen valamely szerzőre keresés esetén az illető könyv-publikációi mellett cikkei, tanulmányai is elérhetőek. A további fejlesztések már ebben az integrált környezetben mennek végre.

2010-ben a projekt megkezdte a klasszikus külföldi társadalomtudománnyal foglalkozó kutatók magyar nyelvű műveinek elérhetővé tételét, felszámolva ezzel a projekt bővülése során jelentkező ellentmondást: a magyar szerzők mellett egyre inkább hiányoztak azok a külföldi klasszikusok, amelyek igen gyakran közvetlen ihletői voltak előbbieknek.

A hatékonyabb kereshetőség érdekében számos tematikus csoport kialakítására került sor: agrárkérdés, államelmélet, börtönügy, egészségügy, fajelmélet, filozófia/etika, gazdaságpolitika, gyermekvédelem, háború/hadviselés, jog, kivándorlás, könyv- könyvtár, kultúra, külföldi szociológusok, magyar nemzeti gondolkodók, média, nemzetiségi kérdés, népesedéspolitika, néprajz, népmese, nőmozgalom, őstörténet, pedagógia, prostitúció, pszichológia, publicisztika, szabadkőművesség, színháztörténet, szocializmus, szociálpolitika, szociográfia, szociológia, társadalomtudományi könyvtár, településföldrajz, történelem, vallás, zsidókérdés. E csoportokban az állomány egészéből - magyar és külföldi könyvekből - szerepelnek a művek szerzők ill. cím szerinti betűrendben. Jelen vagyunk a Wikipédián, a You Tube-on és a Facebook-on is.



Az mtd@ jogi helyzete, a felhasználás feltételei
Az adatgazda
Az archívum nonprofit alapú, független magánkezdeményezés.

Létrehozója és vezetője: dr. Reisz László.
Nyilvánvaló, hogy a jog jelen formája elsősorban gazdasági érdekeket, ill. a különféle lobbycsoportok politikai érdekérvényesítőképességét tükrözik: a közérdek, illetve megvalósíthatóság kevéssé játszik szerepet. Nem feladatunk a magyarországi szerzői jogi szabályozás kritikája, így jobb híján tudomásul vesszük azt, s az ésszerűség határain belül törekszünk arra, hogy csak a hatályos szerzői jognak megfelelő, „jogtiszta” állomány kerüljön feltöltésre. Azonosíthatatlan szerzők esetén a mű kiadási dátuma alapján "vélelmezzük" annak jogtisztaságát.

Tekintve, hogy a projekt nem üzleti vállalkozás, munkánk egyetlen profitot termel: olvasóink elégedettségét. Anyagi haszonszerzésre közvetett formában sem törekszünk - épp ezért hirdetés, reklám nem található a portálon. Célunk az oktatás, kutatás egyéni érdeklődés segítése. Aligha valószínű, tevékenységünk üzleti érdekeket sértene. Ugyanakkor vállaljuk, hogy amennyiben jogos kifogás érkezik; bármely dokumentummal kapcsolatosan biztosítjuk, hogy a jogtulajdonos személyének és igényének nyilvános dokumentálásával a lehető legrövidebb időn belül megszüntetjük annak elérhetőségét – a projekt oldaláról.

A felhasználó
Célunk a "digitális olvasás", az e-könyvek elterjesztése, megkedveltetése. Mivel az archívum saját erőből, külső támogatás nélkül épül, úgy gondoljuk, s ezt a feltöltött könyvek száma is bizonyítja, hogy a digitális kultúra terjesztése nem szükségképpen nagy „központi” projektek és egyéb, pénzfaló intézmények kérdése. A digitalizálás számunkra nem pozíciók vagy központi források allokálásának ürügye: hanem munkánk célja: az e-könyv és e-kultúra terjesztésének munkása, nem zsoldosa kívánunk lenni.
Az archívum tartalma jórészt nehezen hozzáférhető ritkaság; ezek hozzáférhetővé tétele nagyban elősegítheti a digitális esélyegyenlőség megvalósulását. Bármely jószándékú egyéni felhasználót szívesen látunk: könyveink egyéni kutatási, oktatási céllal, vagy ismeretszerzésre a – forrás megjelölésével – szabadon és ingyenesen használhatóak.
Nem támogatjuk az intézményi használatot, ha célja közvetve vagy közvetlenül – pályázatok útján – történő haszonszerzés. Őszintén örülünk, ha valamely intézmény ezt hivatalos tevékenységeként űzi, űzheti. Kívánatosnak tartanánk, hogy munkájuk, esetleges pályázataik célja további könyvek/folyóiratok digitalizálása legyen, s ne pusztán a mások – így projektünk – által feldolgozott művek másodlagos felhasználása, akár állományvédelemről, akár adatbázisokba szervezésről legyen szó.

Tekintve, hogy a projekt létrehozásának, működtetésének és finanszírozásának feladataival sikerül egyedül is megbirkóznunk, valószínűsíthető, hogy az általunk létrehozott értéket a magunk erejéből is az érdeklődők minél szélesebb köréhez el tudjuk juttatni. Állományunk biztonságáról, megőrzéséről képesek vagyunk önállóan is gondoskodni. Munkánk révén tehát senki ne próbáljon - helyettünk - anyagi erőforrásokra, vagy intézményi, pozicionális előnyökre szerte tenni.

Használati útmutató
A projekt anyaga zömmel kereshető pdf-állományként kerül feltöltésre. Ennek köszönhetően a kedvező méret mellett az eredeti dokumentum tördelése megmarad, így az egészében kiváltható. Nem vállalhatunk felelősséget az általunk közzétett anyagokért sem azok tartalmát, sem technikai megjelenésüket illetően: ingyenes projekt lévén ezt a mindenkori felhasználónak tudomásul kell vennie.



Az mtd@ – kevés kivételtől eltekintve – a kötetek feldolgozásakor optikai karakterfelismerést (OCR) alkalmaz, amely teljeskörű keresést tesz lehetővé a dokumentumokban. Az eredeti kötetek formátuma, azaz tördelésük, sor-, ábra-, és hivatkozásszerkezetük változatlanul marad, ami elengedhetetlen ha célunk az eredeti könyv kiváltása, mert így oldalszámozás, hivatkozásaik az e-könyvben is az eredetivel megegyezőek maradnak. A bevett "kétoldalas pdf" gyakorlatát lehetőség szerint mellőzzük: anyagainkon a felismertetés után ICR-t alkalmazunk (intelligens karakter felismerés), amivel jelentősen javítjuk a közölt anyagok minőségét. A hibák kijavítására folyamatosan törekszünk, de e téren még komoly tenniválók várnak ránk — ezzel tisztában is vagyunk, mindazonaltál a projekt anyagait mindenki saját felelősségére használja.
A nyitólapról egyszerűen elérhetőek a portál egyes területei, s az azzal kapcsolatos legfontosabb információk. A projekt nyitó oldalán a feltöltés időrendjében találhatóak a legfrissebben feltöltött művek.

A betűsor tetszőleges betűjére kattintva érhető el


a kívánt szerzőjű vagy – annak hiányában – című mű. Ugyaninnen érhetőek el az mtd@ egyéb szolgáltatásai.

A "CikkTár" menüpontból érhetők el a projektben, szerzőik betűrendjében feldolgozott folyóiratok cikkgyűjteménye.

A következő periodikák érhetőek el teljes szöveggel:

12 röpirat
A nő és a társadalom
A nő
Huszadik Század
Ipari Jogvédelem
Magyar Társadalomtudományi Szemle
Szabadgondolat
Szegényügy
Szociális Szemle
Szociálpolitikai Szemle
Az "Adatbázisok" menüpont alatt olyan, 19. századi történeti szociológiai adatbázisok érhetőek el mint Fényes Elek 6 kötetet felölelő klasszikus leíró-statisztikai országleírásának felekezeti és etnikai adatai, valamint az 1881-es, az első teljeskörű, községsoros hivatalos népszámlálás infrastrukturális és az 1878-as Vargha Gyula-féle országos egyletstatisztikai adataival kibővített anyaga. Ugyanitt érhetőek el a "feminista képtár" és a "Szociofotók" linkjei.

Az archívum bármely pontjáról az logora kattintva visszatérhetünk a projekt nyitóoldalára

Technikai segédletek, programok
Az mtda alapformátuma a pdf.
Számos pdf-olvasó program áll felhasználóink rendelkezésére. Tapasztalataink szerint – főleg, ha a letöltött dokumentumaink szövegében keresni szándékoznak – célszerű az olyan pdf-olvasó használata. mely az – interfész nyelvétől függetlenül – korrektül képes kezelni a keresésekben a magyar ékezetes szavakat, s akár az elválasztásokat is. Ha ez nem szempont, számos ingyenes, akár hordozható változatban is működő pdf-olvasó van, olvasóink könnyen kiválaszthatják a tetszésüknek leginkább megfelelőt.
Némely esetben "formátumsemleges" változatok előállítására is sor került. Itt az eredeti formátum elvész, a kapott dokumentum önálló e-könyv lesz, amely az előbbihez képest szélesebb körben használható, s tetszés szerinti olvasóeszközben olvasható. Erre többnyire a „nem kimondottan tudományos”, azaz inkább esszé-jellegű, lábjegyzeteket, stb.-t kevéssé vagy egyáltalán nem tartalmazó művek esetében kerül sor.
Mint az archívum minden kötete, ezek is pdf-formában kerülnek elmentésre, de esetükben az anyag html-formátumban is elérhető. E formátumok mindegyikéből a felhasználó által kívánt formátumra konvertálható e-könyv nyerhető.

Esetleges problémáikkal, vagy az archívummal, illetőleg digitalizálással kapcsolatos egyéb kérdéseikkel ide fordulhatnak:
dr. Reisz László

projektvezető

Jó böngészést kíván az mtd@ portál!




StatisztikA

2januárfebruármárcius
0áprilismájusjúnius
1júliusaugusztusszeptember
8októbernovemberdecember
CIKKTÁR
TÉMACSOPORTOK
Adattárak, lexikonok
Agrárkérdés
Államelmélet
Börtönügy, kriminológia
Egészségügy
Emlékiratok, emlékezések
Életrajzok
Fajelmélet
Filozófia, etika
Gazdaságpolitika
Gyermekvédelem
Háborúk, hadtörténet
A "Nagy Háború"
Ezredtörténetek
Irodalomtörténet
Jog
Kivándorlás
Könyv, könyvtár
Kultúrtörténet
Külföldi gondolkodók
Magyar Nemzeti Gondolkodók
Média
Nemzeti radikalizmus
Nemzetiségi, kisebbségi kérdés
Népesedés, demográfia
Népmese
Néprajz
Nőmozgalom
Őstörténet, turánizmus
Pedagógia, oktatás
Pesti Napló könyvek
Prostitúció
Pszichológia
Publicisztika
Sport
Szabadkőművesség
Szex, nemi élet
Szépirodalom
Színháztörténet
Szocializmus
Szociálpolitika
Szociográfia, útleírás
Szociológia
Társadalomtudományi kvtár.
Településföldrajz
Történelem
Útleírás
Vallás
Iszlám
Zene
Zsidókérdés

FOLYÓIRATOK

12 röpirat (1880-1887)
A nő és a társadalom
A nő
Huszadik Század
Ipar és Jogvédelem
Magyar Társadalomtud. Szemle
Szabadgondolat
Szegényügy
Szociális Szemle
Szociálpolitikai Szemle

EGYÉB

Adatbázisok
Feminista képtár
Nő(kép)kert
Szociofotók

A PROJEKTRŐL

Mottó
Unortodox projekttörténet...
Kapcsolat
Statisztika

*

Facebook
Wikipedia
YouTube

KITEKINTÉS

Könyvtáros Etikai Kódex

Könyvtár(K)arcok
*

Magyar vagyok Aldott e fold es aldott e szo Edes Hazam! http://www.youtube.com/watch?v=kE-qxA-GAJI

https://magyaridok.hu/belfold/raffay-erno-erdely-nincs-elveszve-3158857/

Magyar Idők 2018. JÚNIUS 4. HÉTFŐ 05:55

RAFFAY ERNŐ: ERDÉLY NINCS ELVESZVE

A TÖRTÉNÉSZ SZERINT VANNAK AKADÉMIKUSOK, AKIK REMÉNYTELENSÉGET TÁPLÁLNÁNAK A MAGYARSÁGBA

Pataki Tamás
Ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll – nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő történész, akinek 30 évvel ezelőtti Trianon-feldolgozása úttörő volt a magyar történettudományban.
– 1989-ben a Trianon titkai című kötete volt az első olyan munka, amely a diktátumot tabuk nélkül dolgozta fel a második világháborút követő hallgatás után. Közismert, hogy a könyv rövid idő alatt több százezer példányban kelt el, de milyen volt a fogadtatása a szakmában?
– A történet 1987-ben kezdődik, akkor jelent meg az 1982-ben (!) leadott Erdély 1918–1919-ben című könyvem. Ez a kandidátusi disszertációm volt, aminek megvédése az ELTE BTK dísztermében azzal kezdődött, hogy fölállt az egyetem ismert marxista professzora, Siklós András, és azt követelte: a bizottság tagadja meg a vitára bocsátást, mert ez egy irredenta-soviniszta, Horthy-fasiszta mű.
Amikor az Erdély története című háromkötetes könyvről 1987 októberében szakmai vitát rendezett a debreceni egyetem, Pach Zsigmond Pál akadémikus megtámadta könyvemet, mondván, hogy az nacionalista, és megzavarja a román–magyar együttélést. Udvariasan válaszoltam, de előtte Köpeczi Béla művelődési miniszter megkért, hogy ne feszítsem túl a húrt. Tehát: a marxista–leninista kollégák egyáltalán nem fogadták el sem a témát, sem a tények szakszerű föltárását.
Amikor a szegedi szakmai vitája volt e disszertációmnak, Csatári Dániel tanszékvezetőm, majd Ormos Mária azt kérték, hogy a 7 fejezetből kettőt vegyek ki. Ezt nem tettem meg, aminek az lett a következménye, hogy Ormos 10 hónapig nem terjesztette elő a munkámat. A múltbeli támadásokkal párhuzamosan – s ez a legfontosabb – a fiatal tanítványaim közül többen Erdély-kutatók lettek, a nemzeti érdeket szem előtt tartva, a tények tiszteletben tartásával.
– Harminc év távlatában hogyan látja a könyvet, és miként alakult Trianon kutatása azóta? Megdőltek a régi marxista–leninista paradigmák, hogy a magyar királyság a népek börtöne volt, és megérdemeltük, amit kaptunk?
– Ebben a szakmában is történésziskolák léteznek, egyes professzorok körül fiatal kollégák dolgoznak. Napjainkban Magyarországon háromféle világlátás létezik: marxista, liberális és konzervatív. A baloldal két nagy irányzatához – liberalizmus, marxizmus – tartozó személyek ott vannak az állami egyetemeken, s mérgezik a leendő középiskolai történelemtanárokat, valamint csak belőlük lesz akadémikus.
Ez a tudománypolitika diktatúrája, miközben az autonómiájuk égisze alatt hadat viselnek a magyarság ellen. Ez csak részben szól a pénzről, hiszen nem közismert, de az akadémikusok havi nettó félmilliós tiszteletdíjban részesülnek. Ideológiai monopóliumról is szó van. 1989 előtt kockázatos volt Trianonról beszélni; emlékirataimban meg fogom írni ennek rendőri-titkosszolgálati összefüggéseit.
Az említettek azt az álláspontot képviselték, hogy a diktátumot el kellene hallgatni, nehogy a szomszédos népek érzékenységét sértsük. 1990 után pedig a baloldal liberális része kialakította a maga Trianon-képét, ami ennek a folytatását jelentette, sőt, ma is ez az uralkodó álláspont az akadémiai világban. Ha az Akadémia valamit nem helyesel, ahhoz úgy fognak viszonyulni a többiek is.
Az utóbbi években érdekes jelenségre lehettünk figyelmesek: a liberális kollégák és tanítványaik elkezdtek Trianonról publikálni. Könyveikben „semlegesek maradnak”. A megszálló román, cseh és szerb kormányok tevékenységét csak mint értékítélet nélküli tényt írják le. Ez azt jelenti, hogy például Károlyi Mihályról vagy Kun Béláról ugyanolyan semlegesen írnak, mint bárki másról.
– Trianon külső okai egyértelműek: elveszítettük a világháborút a nagyhatalmi érdekek miatt. De melyek voltak azok a belső okok, amelyek miatt ilyen kedvezőtlenül alakultak 1918 után az események? Az akkori politikai elit mit nem vett észre a háború előtti folyamatokból?
– Trianonnak egyik fő oka a belső meggyengülés. Ide sorolom az 1914 előtti, több évtizedes képviselőházi obstrukciót. Például közvetlenül a háború előtt alig lehetett megszavazni a haderő gyorsabb fejlesztését. Ha egy országban a parlament nem gyorsan és határozottan működik, hanem zavarok vannak, annak belpolitikai válsághelyzet a következménye.
De a zavarok legnagyobb részét a hazai kultúrharc okozta: ez nem más, mint a baloldal két ágának – liberálisok és szocialisták – harca a főhatalomért a keresztény magyar nemzetállam ellen. A hazai baloldal leghatékonyabb szervezete a szabadkőművesség volt, nem véletlen, hogy tevékenységükről eddig hat monográfiám jelent meg.
– Romsics Ignác akadémikus múlt héten egy lapinterjúban azt mondta, hogy Erdélyt örökre elvesztette a magyar állam, és a legjobb, ha beletörődünk ebbe a helyzetbe; egy távlati, európai konföderáció terve megoldja Erdély helyzetét. Egyetért a felvetéssel?
– Ezzel a szellemi hozzáállással kérdés, lesznek-e akkor még magyarok Erdélyben, ha rajtuk múlik. Ez egy elvtelen mondat, amely csak a reménytelenséget táplálja a magyarokba. Romsics egyes régi marxista és liberális történészek szellemi örököse, akinek elvei, eszményei nincsenek.
Az említett interjúban először kritizálja a baloldalt, ami most nem vall túl nagy bátorságra, hiszen ez a politikai világ lényegében megsemmisült. Fontosabb ennél azonban, hogy Erdély nincs elveszve. Romsicsnak csak el kellene mennie a székelyekhez, a Hunyad megyei vagy a mezőségi magyar szórványfalvakba, esetleg a csángók szegény falvaiba, hogy meglássa azt a magyar erőt, amely – hála a végre anyaországként működő magyarországi jogi, anyagi és erkölcsi segítségnek is – nem engedi Erdély elveszítését.
Tehát aki ezt mondja, az hazudik, ráadásul dez¬informálja az erdélyi magyarságot. A pártatlanság álarcában tetszelgő, Romsics-féle destrukció és gyávaság engem a vörös gróf, Károlyi Mihály hazaáruló tevékenységére emlékeztet.

Trianonról szóló műve a hallgatás falát törte át a rendszerváltás előtt, éles támadások érték miatta
Fotó: Kurucz Árpád
– Egy 2010-es interjúban a küszöbönálló harmadik Trianonról is beszélt, mondván, hogy kísértetiesen hasonlítanak az akkori hazai és európai állapotok az 1914-et megelőző évekre. Most miként látja a kérdést?
– Illyés Gyula írta, hogy a magyarok mindenben fölveszik a versenyt az utódállamok népeivel – csak a demográfiában maradunk alattuk. Ha ez így marad, végünk van. Az 1990-es évek legelején, az MDF egy elnökségi ülésén, ahol én képviselőként vettem részt, Fekete Gyula örömmel mondta: képzeljétek, a románok szaporodása megállt. Nos, az elmúlt 28 évben a kormányprogramokból két tényezőt hiányoltam: a demográfiai fordulat elindítását és a haderő komoly fejlesztését. E folyamatok most talán végre elkezdődnek, s eredményesek is lesznek.
– Milyen kilátásai vannak ön szerint a Kárpát-medencei magyarságnak?
– A magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadjuk véglegesnek a trianoni helyzetet, ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is. Ez végzetes következményekkel járhat. A második: egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. A székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben.
Ebből arra következtetek, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, el kell felejtenünk az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet. Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt.
Most is ez a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. Okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll.
CÍMKÉK: ERDÉLYINTERJÚJÚNIUS 4.NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSRAFFAY ERNŐTÖRTÉNELEMTÖRTÉNÉSZTRIANON

Kassai Lajos könyvbemutatója a kis puzsérral, avagy ,,temessük be a lövészárkokat" felkiáltással egy utolsó utáni mentő-öv dobása a fuldokló kis firkásznak! https://www.youtube.com/watch?v=Ylmwtzry7nU&t=61s Ez a dolog már egyszer megtörtént. A kígyó végig csak a fogást kereste a magyar emberen. Ráadásul nem talált, de sajnos nem ez a lényeg, hanem hogy még legitimitást is demonstrált a nyirkos csúszómászó, a magyarokhoz való viszonyában. Hát persze, hogy Ő szeretné megérteni a magyarokat, de hát azok mindig olyan ijesztő ruhákba öltöznek, amitől az amerikai magyar zsidók rettegnek. Nagyon szépen kéri a kígyó a magyarokat, hogy ne öltözzenek csúnya ruhákba. Ez a szakállas dagi naplopó ember egy hivatásos rettegő és ezen a direkt megosztó tevékenységén kívül még nem tett le semmit az asztalra, csak egyfolytában elvett onnan. Majd az ő haverjainak a haverjai fogják betiltani a hagyományőrzés, pontosan ugyanúgy ahogy azt 1945-ben tették az apáik és nagyapáik a hagyomány-őrző tanyasi paraszti Gazdakörökkel, amik egyre fejlődő, gyarapodó gazdasági és kulturális magyar körökké kezdték már kinőni magukat, az 1880-as évektől kezdve. Idézek egy általam jól ismert falubelim hiteles feljegyzéséből. - , , ,,SERES FERENC ÍRÁSAI-KÜLTERÜLETI ELSŐ GAZDAKÖR (Seres Ferencné tulajdona)

KÜLTERÜLETI ELSŐ GAZDAKÖR
A tanyai gazdakörök, mint önkéntes társulások, az 1880-as évektől jelentek meg az Alföldön. Azzal a céllal, hogy a tanyai iskolák mellett a közművelődést és a mezőgazdasági szakértelem terjesztését szolgálják. Az első világháború után szerepük, jelentőségük, főként a Földmívelésügyi Minisztérium jóvoltából megnőtt. 1990-ben volt 65 éve az első külterületi kisgazda olvasókör megalakulásának. Birtokomban van egy könyv az olvasókör könyvei közül és ebben a következő bélyegzőlenyomat olvasható: MINDSZENTI KÜLTERÜLETI ELSŐ GAZDAKÖR 1925. Édesapám, aki az olvasókör választmányi tagja és pénztár ellenőre volt, többször elbeszélte, hogy két akkori tanyai tanító,Táborosi János hegyeshalmi és Neidembach Ferenc téglási tanítók voltak azok, akik segítettek az olvasókört megalapítani. Az első elnök Bozó Ferenc volt, és mivel saját helyiség nem állt rendelkezésre, a Miás út mellett Nagy Antal féle vendéglőben működött az olvasókör. 1928-ban a tanyán, talán először, itt volt bemutatva egy gyermek színdarab Kovalik D. Rozália tanítónő rendezésében,aminek ezen sorok írója is résztvevője volt. Sokáig őriztem a Mindszenti Hírlap azon számát, amely erről az eseményről számolt be.
Az olvasókör pár év elteltével a nem messze lévő Lantos féle vendéglőbe költözött át. A gazdakör igyekezett pótolni az iskolán kívüli népművelést, ami bizony ránk fért, mert abban az időben sokan még a hat elemit sem végezték el. A továbbtanulás nagyon körülményes volt. A gazdakör első kulturális tevékenysége az volt, hogy újságokat rendelt meg és kisebb könyvtárat állított be, ami az idők folyamán szépen gyarapodott, és a40-es évekre elérte a
400-500 darabot. 10 éves lehettem, amikor felkeltette az érdeklődésemet a kis könyvtár, és ha oda beszabadulhattam, én voltam a legboldogabb. Voltak mesekönyvek, ifjúsági könyvek, szépirodalmi és tudományos könyvek. Jókai, Mikszáth, Eötvös, Verne Gyula írásai, stb. Volt Műveltség útja sorozat, Tolnai Világlexikon, Orvos a családban című könyvek. Volt még 80 darab mezőgazdasági szakkönyv, amit a FM. Minisztérium adományozott a könyvtár részére.
A gazdakörök felettes szerve a Gazdasági Egyesület volt. Itt az elnök és a jegyző képviselte a gazdakört. Az olvasókör helyiségében volt egy faragott lábú asztal, amit Losonczi Pali bácsi ajándékozott az olvasókörnek. Ezen voltak az újságok, a Pesti Hírlap, a Vásárhelyi Reggeli Újság, a Mindszenti Hírlap, amelynek példányaiból a helybeli könyvtárban még található néhány darab. Nagyon népszerű volt a Tolnai Világlapja című képes újság. Ezek az újságok sokat jelentettek a tanyavilág lakinak, mivel a detektoros rádiók csak a 30-as években kezdtek elterjedni. Nálunk 1929-ben szerelték fel. A környék iskoláinak tanítói népművelő szerepkört is betöltöttek, ismeretterjesztő előadásokat szerveztek az olvasókörben és népszínműveket tanítottak be az ifjúsággal. Ezek közül kiemelkedőek voltak : Hej, Rákóczi,Bercsényi, A piros bugyelláris, Betyár Bandi, Sárgacsikó, Falurossza. Ezek betanulása és eljátszása bizonyos fokú intelligenciát adott, és jó megjelenést biztosított az abban az időben bizony lenézett paraszt fiatalságnak. Ezeket a színdarabokat a színjátszó csoport nem csak a saját helyiségében, hanem a környék gazdaköreiben is bemutatta. Előadások után mindig táncmulatság volt három óráig. Több féle táncot tanultunk. Főleg magyar csárdást, keringőt, foxot és tangót. A gazdakör ifjúsági csoportjának egy évben négy bálja volt: a farsangi, a húsvéti, az augusztus 20-i és a szüreti bál. Ilyenkor az ifjúsági kör tagjai fél jegyet fizettek. Ezen sorok írója, mint egykori ifjúsági kör alelnöke, sokszor voltam a bálakban rendező. A bál megkezdése előtt eligazítást tartottunk a betartandó rendről,és elsősorban az volt a feladatunk, hogy minden lány táncoljon,jól érezze magát, és máskor is eljöjjön. A gazdakörnek és az ifjúsági csoportnak minden hónapban volt gyűlése. Az évi tagdíj egy pengő volt, ami egy napi átlag napszámnak felelt meg. A kör helyiségében volt egy fekete tábla krétával, erre, akinek valami eladója volt, felírta. A gazdakör érdekképviseleti szerv is volt. Tagjai közt volt három aranykoszorús gazda, akik mezőgazdasági szakiskolát végeztek.
Ők, mint többlettermelési szaktanácsadók működtek. Ezek voltak: Lantos Ferenc, Korom Mihály, Apró Balázs, akik aktív szerepet töltöttek be a gazdakör életében. 1930-ban és 1936-ban mezőgazdasági tanfolyamokat szerveztek a gazdakörök, a jó eredményt elérők ezüstkoszorús gazdák lettek. Ezek a gazdasági tanfolyamok a négy téli hónapban kerültek megrendezésre és egész naposak voltak. A gazdakörök szellemi és kulturális központjai voltak az akkori tanyavilágnak. Ezek nélkül a tanyai emberek minden téren nagy hiányt szenvedtek volna. Már ebben az időben is tudták a parasztemberek, hogy szükség lesz a szövetkezésre, de persze csak olyanra, amit ők hívnak életre. Már akkor beszereztek olyan szerszámokat, gépeket, amit közösen használtak. A gazdaköröknek volt elárusító részlege is, ahol nagyker áron árusítottak petróleumot, kocsikenőcsöt, ami télen-nyáron mindennap kellett.
A gazdaköröket 1945-ben felsőbb rendelettel beszüntették,vagyonát elkobozták, széthordták. " - - Trójai Faló! Vigyázat! - Kassai Lajos ne dobjál több ,,mentő-övet" a bukásra álló újságíró kis-kazárnak, mert ha ő nem is, de a haverjai mind fel fogják számolni az álmaidat és az egész életednek a munkáját! Még ha te ezt már nem is éred meg, hát akkor majd utána! Értem én ,hogy égettetted saját önnönmagával a kis puzsért, de sajnos nagyon sokan vannak a kazár rokonok, és az emberi gyarlóságára építve a magyari népnek, el fogják majd lepni az anyagi részét a vállalkozásodnak, és ha ez nem megy, akkor majd erőszakkal teszik ezt meg a haverjai. - - Úgy Mint ahogyan azt megtették a hajdani - Magyar Élni Akaró és Művelődni Vágyó - őszinte hagyományőrzőkkel a ,,Tanyasi-Gazdakörökkel" !