mindszentiocsi
2017-12-29 11:47:53
De Skiita Yani
2017-12-29 09:03:07
Olvasó
2017-12-28 01:35:37
Döbbenetes előadás...https://www.youtube.com/watch?v=cKSfWvb2Gjg&feature=share
A társadalmi parazitizmus veszélyei cimmel...
Topi
2017-12-27 18:13:19
Boldogasszony Földje
2017-12-27 16:02:58
Topi
2017-12-25 22:55:23
Topi
2017-12-25 22:13:56
Lacikiss
2017-12-25 20:39:28
Aki folyamatosan mocskolódik a Fidesz és Orbán ellen, megérdemelné, hogy ismét egy Gyurcsány-MSZP-ballib kormány országában éljen, ahol megállt az idő és az élet, a külmagyarok ellen agitálnak, és az EU+ IMF disznai szabadon garázdálkodhatnak...
A régi Jobbik eltűnt, Vona (Zázrivecz????) Gáborról pedig lehullt az álarc...
Némelyeknek nem ártana gondolkodni.
Topi
2017-12-24 17:57:17
Topi
2017-12-24 17:55:40
G.Róbert
2017-12-24 08:11:32
Kubinyi úrnak és az összes ÁKTV nézőnek ajánlom a következő videót a Délszláv háborúról. A BBC Jugoszlávia halála című Magyar nyelvű dokumentum filmjét az MTV sugározta még a 90-es évek közepén. Akkor sikerült rögzítenem VHS kazettára és most hogy előkerült digitalizáltam és a Youtubon megosztottam. 5 Részes a sorozat csak a 3. résztől sikerült felvennem de így is nagyon érdekes és tanulságos. A leírásnál megtalálható a következő rész linkje!
A 3. rész itt található:
https://www.youtube.com/watch?v=LN8rzg3Qb4o&t=15s
Áldott, Boldog, Békés Karácsonyt kívánok mindenkinek!
G. Róbert
mindszentiocsi
2017-12-23 17:52:46
ÖRÖK - ÚJJÁSZÜLETÉS! Régi fotó, középen az édesanya, két oldalról gyermekei. Mosolyognak. Rám. A múltból. különös egy álom volt. Sejtelmes árnyak és fények összjátéka, s oly' erők kerítettek hatalmukba melyeknek következtében úgy éreztem, ott és akkor - miszerint én nem is álmodom. Úgy éreztem valójában én ébren vagyok. Akkoriban néha még összejárogattak az emberek, minden érdek és haszonelvű szándék nélkül, a legapróbb településeken is.Egyáltalán azért, hogy emberi mivoltuk igaz-méltósága ne érezze magát oly' magányosan elárvulva. Talán egy Szilveszter lehetett, és pont őnáluk - a képen szereplőknél - találkoztak az egykori baráti társaság tagjai. Minket a gyermekeket is, vittek magukkal szüleink, s mi megszeppenve ültünk a szőnyegen, ahonnan bár ünnepélyesen, de elnézegethettük a szilveszteri bolondozást a kádár-tévében. Vacsora után a felnőttek vidám kártyázásba fogtak. Suhogtak a lapok csilingeltek a poharak, és üveggyöngyökként gurult, sorjázott a kacagás. Azon-időtájt szállóige volt köztük - van nekem egy tercem de nincs egy nyugodt percem - és sokatmondóan egymásra néztek, majd utána ezen a bemondáson sejtelmesen nevettek. Lám még mai is - immáron több mint ötven év távlatával - úgy zenél ez fülemben, mintha ezt az egészet egy óriási üres de sok-sok ablakos folyosó végéből hallanám. És ez, ez a lárma mintha egy becsukott ajtó félhomályba burkolózó körvonalainak réseiből fényesen szivárogna elő. A hangok sziporkázó fényükkel szanaszét szóródnak a térben és egyre felerősödve, gyorsulva gurulnának át az ásítva ébredező folyosó visz-hangosan neszező néma térerején. Újra és megint újra, fel - felharsanva ide-oda pattognának a hűs mozaiklapokon. Vidáman visszhangot csiholva-csattogva tükrös üvegbuborékokként záporoznak az ablaksoron beáradó fényözöncsóvák kötegein át, és közelítenek kápráztatóan énfelém. Egymagamban jól megbújva egy sötét zugban fürkészően rejtőzködöm én. Íme most már mindenkit látok, viszont engemet mégsem fedezhet fel ezután soha többé senki, hiszen én láthatatlan vagyok. Pontosan ugyanúgy mint a Jó Isten népének összes magyar gyermeke, akik boldog varázserővel vannak megáldva és Ily módon a felnőttek zajosan sürögve forogva ténykedő világa, még oly' imbolygóan távolinak tűnik, mint egy nádkeresztre kifeszített újságpapír-sárkány, mely egyszerre, lám, nézd csak, elszabadul, majd lüktető szabálytalan hullámokat leíró, rezgően kereplő kecses mozdulataival húzza maga után a soha véget nem érő, és kígyózó örök DNS láncot, és mindent elsöprő erővel, egyre határozottabban közelít a tündöklő Naphoz. Éppen úgy és pontosan akként, amiképpen az őt követő konokul büszke egyenes gyermeki tekintet, amely hirtelen támadt vakmerőséggel - bár még hunyorogva - de már kitartó bátorsággal egyenesen bele a Napba néz, és annak is pontosa a vakító szeme közé. Ettől az emberfeletti hatalmas erejű fényenergiától pupilláiban összegyűlnek évezredes könnyei, s ezen káprázat gyöngyfüzérén át álomszerűen hirtelen egy pillanat alatt megsokszorozza a fényforrását, és mindazonáltal csillaggyöngysorral koronázva ékesíti fel Őt, az Ég-királynőjét. Így az örökkévaló Boldogasszony-anya lángolóan magához vonja, és végleg és mindörökre be is fogadja, új pilleszárnyú gyermekét. Haza az ő égi tündérországába. - Odakint akkor már hatvanhatban is sűrűn kavarogva hullott a hó, és az utcai lámpák halványsárga fényénél ez nagyon tisztán kivehető volt. Látom önmagamat ahogyan bámulok ki az ablakon, ám ami az imént még nagy pelyhekben hullott, az most - láss csodát - azonmód úgy ahogy földet ér, mindjárt el is olvad. Ó hát az-az egykori hatvanas-évekbeli hó, hja' kérem szépen hol van az már? Bizony az réges-régen elolvadt, s ugyan már, és különben is? Kit érdekel az? Jó-jó mondhatja ezt bárki. Ám az emlékek és a tovatűnt emberek lényei gesztusai mind-mind megmaradtak, és örökké élni fognak itt bennem, bennünk mindazonáltal és következményeként, hogy mi egy és azonos-fajta vérből és ugyanazon egy érből fakadtunk. Mi magyarok mindahányan. Mi akik itt vagyunk voltunk és leszünk mindörökké! Megmaradunk, megmaradtunk és fennmaradunk minden iszonyat és leigázás ellenére, de még akként is, mint a fotón szereplők egy régi képen, valamint azon formán is, ahogyan immár olvashatóak lettek a betűk, itt és most ezen az előttem heverő hófehérből megsárgulttá átváltozott és vessző-kerítésszerűen teleírt, valamint az elmúlt idők által megkeményedett, régi tíz filléres rajzlapokon. Bizonyosságnak azért hogy ez mindörökké így marad, és befejeztetett oly módon, hogy ezután már nem is változhat meg soha többé! Nem is lehet ez másként, hiszen mindig is így volt, és így is lesz, mivel a dolog elrendeltetett! Végérvényesen.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=oqj8rJaQtuckurucPista
2017-12-23 11:37:17
Topi
2017-12-21 22:15:10
Terez
2017-12-16 09:08:36
Jovon Antal
2017-12-15 13:44:14
Topi
2017-12-13 12:11:34
LENDVAY UTCA
Hétfőn az azonnali kérdések órájában Vona Gábor Budapestre hívta az ellenzéket békés, fáklyás felvonulásra. Valamivel később jelent meg az a hír, hogy a parlament elé tervezik a felvonulást. Akkor ezt a hírt posztolotam is, majd a meghirdetett helyszín változása után ezt töröltem.
Tegnap már az jelent meg a sajtorgánumokban, hogy a fidesz székháza elé vonulnak a Lendvay utcába. Kész csapda, két végéről lezárják és annyi, míg a Kossuth téren szabadabb a helyzet. Netán hathatósan súgtak a Jobbiknak, hogy jobban teszik, ha csendben maradnak?
Ha emlékszünk rá, Orbán állítólag szemtől szemben megmondta Vonának, hogy tönkre fogja tenni őt és a pártját. Ha ez igaz, akkor a meghirdetett tüntetési helyszín változásának indoklása is igaz lehet?
Most akkor Piros László bemondatja a Kossuth Rádióban, hogy mit és hogyan engedélyeznek? A köztudottan rongy vermelre hallgató, és egyébként disznóérdekelt dehogy változott a politika nevű formáció is heveny módon igyekszik fáklyát vinni.
„Ha nem tudod legyőzni, állj az élére, és térítsd el a céljától!"
89-ben uggggyan ez történt!!! Majd a szadista disznó sz@rháziak megmondják, hogyan kell végrehajtani az egyébként agonizáló rendszer átnevezését. Mindössze ennek a rituális szemfényvesztően kivéreztetésnek volt köszönhető, amiért Antall később azt mondhatta a Rózsa dombi ország-újra-elosztás után, hogy „Ja, kérem, tetszettek volna forradalmat csinálni!".
A Lendvay utca egy vakvágány. Átvitt értelemben is, meg fizikailag is. Átvitt értelemben maga a fityesz A vakvágány. Fizikailag pedig az imént említettem, hogy kész csapda.
Zárásul egy villámkérdés: Miért fáklyát visznek, és miért nem zászlót? Válaszpróbálkozás: mert a zászlónak nemzetinek kellene lennie, a fáklya pedig a nemnemzetieket is elviseli. A fáklyát pedig ki emelte fel hétfőn? Na ugye!
És itt jön a valódi csapdahelyzet. Aki eddig meggondolja a dolgok menetét és miértjét, az némileg párás tekintettel, de összehajtogatja a zászlót, és elteszi. Majd erősen megragadja a fáklyát, mert megérti, hogy az „ők lopnak" nevezetű stadionokban szotyizgató, hazug férc-tákolmánnyal bebetonozott téboly semmilyen formában, semmilyen módon tovább nem fenntartható.
A kisiklás előtt figyelni kéne arra is, hogy a sorban következő megkellettszólalnom nehogy kijevi forgatókönyv alapján legyen képes az antalli cinizmust valóra váltani amúgy kisiklatásgyanúsan.
2017. december 13. Luca napján
Lengyel Károly
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=karcsi#cikkmindszentiocsi
2017-12-13 07:59:16
Úgy látszik,hogy mára már nem csak "parasztozni" lehet becsmérlőleg (amit főleg az etnikumok használnak előszeretettel), hanem "proli-kapszulázni" is szabad, ráadásul mindezt kormányzat-közeli körökből. Tessék mondani "cigányozni" "zsidózni" "buzizni" miért nem lehet? Mellesleg a hajdani nincstelen vidéki "paraszt" nagyon gyakran kényszerült rá, hogy kubikossá váljék, amiről tudjuk , hogy szintén "proletárnak" (kétkezi munkásnak) számít. Tessék mondani kedves Sz.Z. László hát, hogyan köpjük mi ki a "proli" kapszulát, ha egyben "parasztok" is vagyunk? Önnek elment az esze jó dolgában, vagy fél, hogy ellökik az állami emlőktől, ahogyan Ön írta?
mindszentiocsi
2017-12-13 06:47:02
Én is köszönöm ! Kedves Bence! Soha nem írtam volna ide a nevezett általam is, és Ön által is ismert ember nevét, ha a rokoni szálakkal kapcsolatban nem ebben a végzetes tévedésben leledzem, immáron közel negyven éve, de hát ez már megtörtént, elnézését kérem! Én is csak ember vagyok. Azt az embert - most még egyszer elmondom - én soha nem gyűlöltem, különösebben nem is haragudtam rá, konkrétan nem is volt miért, hiszen alig ismertem. Viszont, Isten bocsássa meg nekem ,de már negyven évvel ezelőtt sem szívlelhettem a felduzzasztott adminisztratív állományt, de hát most már legyen ez az én keresztem. Eszembe nem jutott volna őt megemlítenem ,ha a Topi nevű beíró nem teszi ide fel ezt a felháborítóan vérlázító Szentesi Zöldi László féle kioktató, ledorongoló, a kétkezi munkásságot (proletárságot) alpárian lebecsmérlő írását. Ami szinte sugárzik a felkapaszkodott másodgenerációs adminisztratív réteg ostoba és gyűlölködő beképzelt gőgjétől. Legyünk őszinték, ez a hereréteg újra reneszánszát éli és burjánzásnak indult. Tele van számítógépekkel az összes hivatal, így általuk az ügyintézések egyszerűbbé, hatékonyabbá és gyorsabbá válhatnának, mégis mindezeknek mindenhol az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A nomenklatúra és az adminisztratív személyi állomány viszont egyre csak nő, osztódással szaporodnak. A kormányhivatalok le egészen a járási szintű alosztályokkal bezárólag száma egyre csak nő, az elintézetlen ügyek és a lecsúszott becsapott semmibe vett magyarok száma viszont egyre szaporodik. Én nem gyűlölök senkit emberileg, aki az adminisztratív állományban "inproduktive" kívánja kibekkelni az egész életét, csak ezt rendkívül elszomorítónak és kártékonynak tartom. Mi erről az Ön véleménye?
kurucPista
2017-12-12 22:39:02
Én is köszönöm ! kedves Bence
