SZÖLLŐSI ILDIKÓ TANÁRNŐNEK a legjobb szándékommal ajánlom FELTÉTLENÜL OLVASSA VÉGIG a következő Toroczkai Lászlóról megjelent cikket! Hát igen! Lenne még itt miért kiállni Toroczkainak az emberek elé (és nem másokat küldözgetni maga helyett) nyílt őszinte tekintettel tisztázni azon-bizonyos pénzízű dolgait, mert az ilyesfajta tények előbb vagy utóbb, de az ellenségnek is támadási felületet nyújthatnak, és a dolgok tisztázatlanságai előbb vagy utóbb elgennyesedéshez vezethetnek!

Tessék :

"Skanzent épített KÖZPÉNZ-TÍZMILLIÓKBÓL, a hozzá közel álló jegyző pozíciófoglalásával - a régi jegyzőt kirúgta és helyére a saját emberét ültette - ilyenképpen pedig szintet lépett az önkormányzat maga alá gyűrésében. Nemcsak menekültekre vadászik, birodalmat is épít Toroczkai László polgármester. Megnéztük, hogyan.

Frissen borotválva, ingben száll ki a terepjárójából Toroczkai László, majd mosolyogva indul felénk, akik épp az ő birodalmát jöttünk feltérképezni. Toroczkai 2013 decembere óta vezeti Ásotthalmot, ezt a tanyákkal körbevett, 4 ezer lakosú csongrádi községet. A csaknem négy év alatt brit, német, francia vagy japán médiumok legsűrűbben interjúvolt magyar polgármesterévé vált. És emel­lett – mint azt mi is megtapasztaltuk – a hazai szélsőjobb szalonképtelen figurájából mára tudatosan alakította ki saját „cukibb” arcát. Mindeközben ugyanilyen tudatossággal építi ki saját hatalmát és kultuszát a környéken.


Süt a szeptemberi nap, a határátkelő alig kétszáz méterre fekszik, azon túl már Szerbia. Jobbra és balra is kerítés fut, ameddig a szem ellát. Nemcsak a Délvidéki Emlékpark van itt, de mögötte terül el a polgármester tanyája is, ahol a családjával él. Toroczkai itteni jelenlétének szimbolikus helyszíne is ez, mivel itt kezdődött minden: területfoglalás, mítoszépítés, a leegyszerűsítő történelmi emlékezés helyszíneinek közpénzből finanszírozott kiépítése (amiben végig segítette a JOBBIK a PÁRTALAPÍTVÁNYTÓL több mint 40 azaz NEGYVEN MILLIÓ FORINT érkezett ennek a megvalósítására – lásd erről táblázatunkat). Így hát mi is itt kezdünk körbenézni; miután az emlékparkba a polgármester kis hezitálás után beenged, ő maga elhajt a hivatalához.

Strómangyanús feleség

Toroczkai első vállalkozását, a Fulgatore Bt.-t 2009-ben adta el adótartozással együtt. (A vevő később felszívódott, a levelekre nem válaszolt, a céget felszámolták.) Amíg Toroczkaié volt a cég, az APEH végrehajtást rendelt el rajta. Ezután Toroczkai a feleségével közösen vállalkozott. Bár Toroczkai többször elmondta, hogy a felesége alapvetően a gyermekeiket neveli, ő volt a Balkan Bt. ügyvezetője és beltagja a kényszertörlésig – Toroczkai feleségét el is tiltották öt évre a cégvezetéstől. Az általunk megismert adatok szerint a cégnek mínusz 5 millió (2011), mínusz 1,5 millió (2006) és mínusz 400 ezer forint volt az üzemi eredménye. A sikeresnek nem mondható vállalkozásnak Toroczkai csak a kültagja volt, igaz, egy feljegyzés szerint neki volt valódi befolyása. Miért nem Toroczkai volt a Balkan Bt. formális vezetője is? Egy adószakértő erre azt mondta: az adótartozással terhelt cég eladása az „ötödosztályú adócsalók trükkje. Ha pedig Toroczkai valóban összehozott tartozást az első cégével, akkor a cégalapításnál visszadobták volna a kérelmét, ezért lehetett szükség mást ebbe bevonni. Összességében az rajzolódik ki ezekből a papírokból, ahogy a 90-es évek óta csinálják ebben az országban sokan: eladni a céget másnak, saját néven semmilyen tulajdont nem tartani, ha mégis cégezünk, más (feleség) a képviselő, de a döntési jog (szavazateltérítéssel) az övé”. Toroczkai a Balkan Bt.-vel kapcsolatos érdeklődésünkre így reagált: az „csak az Ön feltételezése, hogy az irányítást én végeztem”. A cég szerinte törvényesen működött.

Idén év elején már ajándékozással kapott egy árverésen szerzett fél tanyát a gazdasági tevékenységtől eltiltott feleségétől. Ez épp szemben van azzal a tanyával, ahol jelenleg lakik: ez utóbbi ingatlant az édesapja vette az említett H. Gézától 2012-ben, és Toroczkai gyermekeinek a nevére van íratva, ám egy általunk megtekintett tulajdoni lap szerint a polgármesternek haszonélvezeti joga van rajta 2036-ig.
Volt már korábban is tanyája Toroczkainak, igaz, azt elárverezték tartozás miatt 2008-ban. A Ruzsa külterületén található, 2000-ben vásárolt tanya tulajdoni lapja szerint előbb az Inform Média kért rá közel 2 millió forintért végrehajtást 2007-ben, a média­cég ezt – ahogy erről lapunkat tájékoztatták – a „vállalkozói díj megfizetése” (azaz a nyomdai munka kifizetésének) hiányában kezdeményezte. Az élet furcsasága, hogy aki megvásárolta a melegek ellen hol a Pride-on, hol a kuruc.infón, hol Ásotthalmon fellépő Toroczkai tanyáját, az éppen az Első Magyar Meleg és Leszbikus Egyesület alapítója volt. A környék egykor szintén „Rózsa Sándor búvóhelye” volt – nyilván ez is vonzotta a Délvidék elszakításáról akkoriban letevő Toroczkait. A ruzsai tanya különben ma is megvan, mint megtudtuk, éppen eladó.

A délvidéki mítosz

Toroczkait már akkor foglalkoztatta a Délvidék „problémájának orvosolása”, amikor közel húsz éve, 1998-ban előbb MIÉP-jelölt, majd MIÉP-sajtós lett. A délszláv háború alatt – erről önéletrajzi könyvében írt – úgy látta, Koszovóhoz hasonlóan a „megszállt” Délvidék is kiszakítható lenne Szerbiából. „1999 februárjában, amikor hazatértem Koszovóból, kezdtem gerillacsapatokat szervezni, természetesen a legnagyobb titokban, miután egy veterán egy hatástalanított AK47-es típusú gépkarabélyt adott a kezembe. (…) Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy megfogtam azt a kalasnyikovot, egy olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban nem is feltételeztem, hogy létezik” – írja a könyvében. A szabadcsapatot barátja, Rózsa-Flores Eduardo képezte ki, ám Toroczkai 2000 táján ráébred, hogy „sem a magyar nemzetben, sem a világot irányító hatalmakban nincs meg a kellő akarat ahhoz, hogy Trianont ily módon (fegyveres beavatkozással – N. G. M.) orvosolni lehessen”. Miután feloszlott a Korona Fiai Különleges Alakulat, Toroczkai vett egy tanyát a közeli Ruzsán, ahol tár­sai­val megalapította a soviniszta Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A Délvidék-témát nem engedte el, de finomított a retorikán: megkérdőjelezve a szerb jelenlét jogosultságát, és a kuruc.info előfutáraként Toroczkaiék a szerb–magyar határt következetesen gúnyhatárnak kezdték nevezni – térképünkön látszik, ennek közelében áll ma a családi tanyája is.


A Jobbik a vármegyés alapítványon (HVA) keresztül finanszírozta a 2010-es években, hogy előbb felvásárolják a környék földjeit, körbekerítsék azokat, majd jött a turulszobor, a tanösvény, az elszakított városokról szóló általános ismertető kialakítása – közel 15 millió azaz TIZENÖTMILLIÓ FORINTBÓL. A 2012-ben felavatott park többfunkciójú: a szélsőjobb idejár trianonozni, Toroczkai pedig százfős iskolás csoportokat szervez ide a határ mindkét oldaláról, előttük terjeszti nézeteit, és építi imázsát. A valóság távolról köszön: a szerb partizánok délvidéki magyar áldozatainak állított emlékmű 2012-es felavatásán Toroczkai 40 ezer halottról beszélt, holott a történészek szerint ez erős túlzás, a reális szám 5-7 ezer körüli. Továbbá nem esik szó a magyar hadsereg délvidéki mészárlásairól, a „hideg napokról”, az emlékmű megelégszik az áldozatszerep felmutatásával; a tágabb tanulságokkal, előzményekkel meg sem próbál foglalkozni. Tavaly általános iskolások előtt azzal zárta az előadását Toroczkai, hogy arra jó az emlékpark, hogy a „fejekben lévő határokat bontsák le”.


Betyármosdatás

A kettes számú kultusz színtere Ásotthalom központjában van, itt áll a Rózsa Sándor-ház a Rózsa Sándor közben. A TÍZMILLIÓS NAGYSÁGRENDŰ KÖZPÉNZEKBŐL pörgetett Rózsa-sztori (szobrok, múzeum, újság, fesztivál stb.) legalább annyira féloldalasan emlékezik a múltra, mint az előbb említett emlékpark. Egyúttal aggasztóbb is, mivel egy rasszista, paramilitáris csoport, a Betyársereg elfogadtatását segítheti, mely alakulatot éppen Toroczkai alapította.
Betyárbőrben


A Rózsa Sándor-házban tárlatvezetést kapunk. A belépésünkkor leszögezik, hogy amit látunk, az jórészt a polgármester gyűjtése, „Toroczkai László kutatta is Rózsa Sándor életét”. A házban egy sor tárgy, festmény, ilyen-olyan dokumentum, egy dohányzacskó, könyvek, ruhák stb. vannak egymás mellé rakva, szak­mai­lag igényes narráció nélkül. A hölgy, aki feltehetően önkormányzati dolgozó, a tárlatvezetés közben olyanokat mond, hogy Rózsa Sándor „jó embert nem bántott”, és „azért került börtönbe, mert a szabadságharcot szervezte”, mindig „jó útra akart térni”, de nem engedték a körülmények. Mindez Toroczkai idealizált Rózsa Sándor-képének a közvetítése; a polgármester ugyanis meg van győződve arról, és be is akarja bizonyítani, hogy Rózsa Sándor nem volt bűnöző, a magyar ellenállás – jelentsen ez ebben az összefüggésben bármit is – és szabadságszeretet nagy alakjai közé tartozik. Pedig, már ha a történészek véleménye számít, ma inkább az a konszenzus a meghatározó, hogy a 19. századi betyárok fosztogató életmódot folytattak, így Rózsa Sándor is, aki többször ölt embert, rabolt vonatot, és bár igaz, hogy az 1848/1849-es szabadságharcban részt vett, ám csapatával etnikai tisztogatásokat végzett román falvakban, „egységét” emiatt oszlatták fel. Életéből lehetne érdekes kiállítást rendezni, de Ásotthalmon csak a betyárromantika a fontos. Nemrég – dicsekszik a tárlatvezető – egy 50 fős iskolás csoport hallhatta, milyen nagyszerű jellem volt Rózsa Sándor.


Toroczkai a később Ásotthalmon kiteljesedő betyármániáját már a 2010-es évek elején Budapesten, az ún. Klub64-ben is igyekezett népszerűsíteni. Ez volt a „nemzeti radikálisok” fővárosi zenés találkozóhelye, tele Rózsa Sándor-portréval. Végül be kellett zárni a klubot, állítólag hiába „volt ingyenes a koncert, a sarki éjjel-nappaliból hozták be pofátlan módon a sört, a vécét szétverték, a gipszkarton falat bezúzták”, és egyszer egy meleg férfit bántalmaztak a helyiség előtt.


Toroczkai „betyárügye” nem érthető meg teljesen a tágabb hazai szélsőjobbos kontextus nélkül. Toroczkai a 2000-es években megalapította a Betyársereget, amely előbb azzal tűnt fel, hogy betyárjelmezbe bújt radikálisok vonulgattak ide-oda, majd egy extremista, rasszista, rendre romaellenes akciókat vezető félmilitáns csoporttá vált, amelynek vezetője többször is nácinak nevezte magát. Toroczkai, mint korábban nyilatkozta, belső rokonságot érez a betyársággal, maga is „szívesen lett volna főbetyár”. (Mindenesetre, ahogyan a betyárok, úgy ő is rendre összetűzésbe került a törvényekkel: a 2006-os zavargások és melegellenes ügyei miatt évekig járt bíróságokra a Jobbik mostani alelnöke, továbbá korábban már több országból – Szerbia, Románia, Szlovákia – is kitiltották.) Toroczkai néhány éve betyárgúnyában, a Betyársereggel koszorúzta meg Rózsa Sándor sírját a szamosújvári börtöntemetőben, ahol többek között elhangzott, hogy „nagy példaképünk, Rózsa Sándor” „az egyik legnagyobb magyar harcos” volt. A Betyársereg vezetője a Narancsnak Rózsa Sándor név alatt küldött e-mailt, miközben a sereg tagjai szívesen jelennek meg Ásotthalmon a közpénzből finanszírozott Rózsa Sándor Fesztiválon – mindez jelzi, hogy a romák elleni „igazságosztást” hirdető, több büntetett elő­életű tagot is a soraiban tudó csoportnak milyen fontos a „jó embert sosem bántó” Rózsa Sándor, és miként talál önigazolást általa a saját tetteire. A Betyársereg egy baráti interjút is készített Toroczkaival, amelyben szóba kerül „Rózsa Sándor halhatatlan seregének feltámasztása” – ami, ugye, maga a Betyársereg.


A fesztiválon és a helyi lapon kívül még egy fa is Rózsa Sándor emlékét őrzi Ásotthalom közelében, ahová állítólag egyszer felmászott a jeles betyár. A tervek szerint a Rózsa-ház mögött jövőre felhúzzák a Tömörkény-házat is a Toroczkai-skanzen újabb elemeként. A polgármester Tömörkény István iránt is élénken érdeklődik, mi több, önkormányzati pénzen meg is vette az író nemrég felfedezett balástyai házát. Bár az épületet fölkutató helybéli nem szerette volna, ha az elkerül eredeti helyéről, Toroczkai mégis lebontatta, a téglákat Ásotthalomra szállíttatta, a MAGYAR ÁLLAM PEDIG nemrég – UNIÓS - TOP - os forrásból – adott is 83 azaz NYOLCVANHÁROM MILLIÓ FORINTOT arra, hogy Tömörkény-házat építsenek a Rózsa Sándoré mellé. (Eszem megáll!)

Benzinpénz és fizetésemelés

A Betyárseregből olykor munkatársak is kerülnek Toroczkai László mellé. Ez úgy derült ki, hogy szerettük volna megkapni a testületi jegyzőkönyveket. Bár Toroczkai László a polgármesterré választásakor jelezte, hogy átlátható önkormányzatot szeretne, ám a honlapon e dokumentumoknak nincs nyoma. Jeleztük, hogy szeretnénk átolvasni ezeket, de a megbeszélt időpont előtt nem sokkal Toroczkai ezt mondta egy interjúban: „Amikor a Magyar Narancs újságírója idejön a hivatalba, akkor odaültetem mellé a legnagyobb munkatársamat, akit a Betyársereg-vonalról ismerek még régről. Ő fog vigyázni a Magyar Narancs újságírójára.” Ez a hatalmas korábbi betyár valójában Tari, akiről korábban a Die Weltből szerezhetett tudomást a magyar nyilvánosság: a németek riportjából kiderült, hogy Tari – aki mezőőrként a határon átjutott menekültekre vadászik –, korábban kidobó volt, sokat „rágózik, soha nem nevet és komoran néz”, amúgy „terepszínű nadrágot visel, fegyvere van, megjelenése félelmetes, karja lócomb vastagságú”. Mivel nem szerettem volna órákon át úgy dolgozni, hogy közben egy ilyen legény liheg a nyakamba, inkább kifizettük az önkormányzat által kért 40 ezer forintot, hogy elküldjék az egyébként törvényi kötelesség szerint elkészítendő és nyilvános jegyzőkönyveket. Megérte: enélkül nem tudnánk, hogyan emelkedik Toroczkai díjazása, aki azzal az ígérettel lett Ásotthalom polgármestere, hogy csak a minimálbérnek megfelelő összeget veszi fel, a többit egy alapítványnak utalja. A jegyzőkönyvek szerint azonban előbb bruttó 400 ezer forint fölé emelték a díjazását, majd az idén 548 azaz - HAVI ÖTSZÁZNEGYVENNYOLCEZER FORINTRA EMELTÉK HAVI DÍJAZÁSÁT. Toroczkai ezen felül 2015 óta KÖLTSÉGTÉRÍTÉST KAP (kezdetben havi 67 ezer forintot), és a benzinköltségeit is az önkormányzat állja – ebből aztán lett egy kisebb balhé is az ezekről döntő testületi ülésen. Egy képviselő szerint „a költségtérítést és az autóhasználatot együtt nem tudja felvállalni a lakosság felé”, míg egy másik képviselő egy nyílt ülésen, a lakosság bevonásával szerette volna mindezt megvitatni. Erre nem került sor, sőt 2017. év elején nemcsak Toroczkai díjazását, hanem a KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉT IS MEGEMELTÉK HAVI, utóbbit 82 ezer azaz NYOLCVANKETTŐEZER forintra. Cikkünk megjelenéséig közel 2,3 millió azaz összesen KETTŐMILLIÓ HÁROMSZÁZEZER forint KÖLTSÉGTÉRÍTÉST kaphatott a polgármester, az ezen felüli benzinköltséget azonban már nem árulták el. Illetve, ezt is csak pénzért tennék meg, mert az adatok összesítése az önkormányzat 20 munkaóráját emésztené föl, ami újabb 25 ezer forintunkba fájt volna. Toroczkai nem válaszolt azon kérdésünkre, hogy miért nem publikusak a jegyzőkönyvek, és – talán ironizáló szándékkal – ezt írta: „Testületi üléseink nyilvánosak, bármikor, bárki betekinthet a munkánkba. Kevés önkormányzat van, ami annyira átlátható, mint az ásotthalomi.”


Jobbikosított önkormányzat

Az önkormányzatnál mégsem ez a legfontosabb változás, hanem az, hogy a korábban független testületből többen elindultak a Jobbik irányába, sőt, ma már a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző is a polgármester kapcsolatrendszeréből került ki. (Toroczkai kulcsembereiről lásd keretes írásunkat.) A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy kialakult egy a polgármesterrel soha szembe nem menő többségi csoport, még leg­inkább Nyerges Zsolt az, aki a legtöbbször felemeli valami ellen a szavát. Érdeklődésünkre a helyi vállalkozó elmondta: súlyos problémának tartja, hogy a testületi anyagok előzetes kiküldése sokszor csak előző este történik meg, így a munka és a család mellett nem mindig megoldható ezek áttanulmányozása – nem csoda, hogy többször is felkészületlenül kell szavazniuk. Ez állítólag mást nemigen zavar Nyergesen kívül, a többség a polgármester szándékának megfelelően voksol. „Többször jeleztem ezt a problémát Toroczkai Lászlónak, de nincs változás.” Szerinte a helyi rendezvények költségvetése sem eléggé átgondolt, ezt legutóbb is „jeleztem a polgármesternek, remélem, hogy itt lesz változás”.

Toroczkai csapata

Amióta Toroczkai László a polgármester Ásotthalmon, a Jobbik térnyerése figyelhető meg több szinten az amúgy kisméretű önkormányzatnál. A Jobbik jelöltje volt Derjanecz Vilmos Gyula a 2010-es önkormányzati választáson, de a testületbe nem jutott be. Miután Toroczkai polgármester lett, Derjanecz kapta meg a Várostanya nevű önkormányzati cég vezetését 2014 végétől 2017 elejéig.

Idén szeptembertől az a Hajnal Péter az új jegyző, aki egy szegedi hírportál szerint korábban feltűnt a HVIM-ben, illetve a 2012-ben alapított Innovatív Kommunikáció Alapítvány (IKA) képviselője volt, amely közpénzen szervezte a Rózsa Sándor-kultuszt Ásotthalmon (a helyi lap neve: Rózsa Sándor Népe). Az IKA a testületi jegyzőkönyv szerint egy ásotthalmi amfiteátrum tervezésére az önkormányzattól 600 ezer, majd további 200 ezer forintot kapott. Rákérdeztünk Toroczkainál, milyen amfiteátrumról lenne szó, de szerinte nem közvetlenül tervezési munkálatokra kapta a pénzt az alapítvány, hanem a megítélt összeget „működési költségekre, pályázati önerőre és a működésével összefüggésben kisebb értékű tárgyi eszközök vásárlására költötte”. Az alapítványt képviselő Hajnal és Toroczkai évekig együttműködött, ám a polgármester semmi kizáró okot nem lát abban, hogy régi ismerősét vette fel törvényességi ellenőrnek az önkormányzathoz. Toroczkai a helyi lapban jelentette be Hajnal érkezését: a „korábbi jegyzővel az útjaink egy hosszú beszélgetést követően elváltak. Azt a bizonyos beszélgetést én kezdeményeztem (…)” Hajnal Péter a hivatalba lépésekor IKA-beli posztjáról lemondott, helyére az a Dobó Veronika került, aki sokáig független képviselő volt, az idén azonban megalapította a Jobbik helyi szervezetét. Dobó a képviselőségen túl Toroczkai személyi asszisztense (!) is, derült ki egy nekünk elküldött leveléből. Nem csak ő közeledett a Jobbik felé a testületből: Fackelmann István alpolgármester is függetlenként dolgozott, de a múlt héten bejelentették, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon ő lesz a Jobbik egyik Csongrád megyei jelöltje. Fackelmann-nak az év elején emelték a díjazását 200 ezer forintra, és ő is kap már költségtérítést (30 ezer forint/hó).

Varga László a Hatvannégy Vármegye Alapítvány kurátoraként, másrészt vállalkozóként is feltűnik Ásotthalmon. Varga a HVA kuratóriumi elnökeként pályázott többször is a Délvidéki Emlékpark megvalósítására igényelt pénzekre, és nyert is. Varga volt ezenkívül a Toroczkaihoz köthető Balkan Bt.-nek az első ügyvezetője, majd kültagja (ez a cég is segített a Toroczkai főszerkesztésével működő Magyar Jelen kiadásában, amelyre – mint az táblázatunkból is kitűnik – a Jobbiktól mentek a közpénzmilliók). Ásotthalom szempontjából ennél érdekesebb a Dave-Safety Vagyonvédelmi Kft., amely az atlatszo.hucikke szerint segítette Toroczkai 2013-as kampányát; a cég üzemeltette az ásotthalmi strandot. „Toroczkai nyíltan kampányolt a strand segítségével. Az Ásotthalom Strandjának kedvelői nevezetű oldalon osztotta meg például a lakossági fórumairól szóló meghívót adminként. Rendezvényeket is szerveztek, ilyen volt például az I. Rózsa Sándor-fesztivál. Nyilván ez is sokat segített abban, hogy csont nélkül vitte a választást” – fogalmazott az Átlátszó egyik forrása. A később eladott, ma kényszertörlés alatt álló Dave-Safety másik tagja egy ásotthalmi gazdálkodó, H. Géza. Ő is akkor érkezett, majd távozott a cégből, mint Varga. A H.-tól vett tanyán lakik Toroczkai, ahogyan azt a földet is, amelyen a Délvidéki Emlékpark található, szintén H.-tól vette meg a Hatvannégy Vármegye. A Toroczkai vezette önkormányzat több földet is vett H.-tól, például az emlékpark mellettit is; a park arrafelé bővülne. H.-nak a lakásában volt az Azonosságtudat Alapítvány ásotthalmi székhelye („szívességi használat”), sőt a rokona is bekerült az alapítványba. (Az Azonosságtudat Alapítvány Toroczkai lapját, a Magyar Jelent finanszírozta 2010 után milliókkal jobbikos forrásból.) Érdekes szereplő Márki József fafaragó is, aki 2013-ban azzal hívta fel magára figyelmet, hogy DK-sként kijelentette, Toroczkaira fog szavazni. Hamarosan kapott is megbízást a polgármestertől, ő faraghatta ki Rózsa Sándor alakját. Erre is a HVA biztosított pénzt.

Az önkormányzatban komoly vita volt a nagy nyilvánosságot kapott ásotthalmi rendeletről is, amely mecsetépítési stopot vezetett be, és a muszlim vallás mellett a „homoszexualitás” gyakorlását is megtiltotta. A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelezte törvényességi aggályait, és februárban ennek a megtárgyalásakor alakult ki vita az ásotthalmi testületben. Az egyik képviselő szerint „átgondolatlan rendelet volt. A rendelet (…) ártott Ásotthalom hírnevének, a müezzin tiltása felesleges, a biztonságérzetet nem javítja a burka tiltása”. Nyerges Zsolt pedig azt mondta: „Provokatív döntés volt, nem volt indok rá. Toroczkai László képviselhet ilyen álláspontot, de javasolnám, hogy mint a Jobbik alelnöke, tegye ezt.” E két képviselő azt javasolta, hogy fogadják el a megyei kormányhivatal állásfoglalását, és töröljék el a rendeletet, de Toroczkai ezt személyes ügy­ként kezelte, és a támogatóival megszavazták a Kúria bevonását a vitába – de hamarosan az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet. (Emellett egy határozat született, ami Toroczkainak volt igazán fontos: csatlakoztak a kerepesi önkormányzat amnesztiakérelméhez, amely kegyelmet akart kijárni a terrorista vádak miatt első fokon 13 évre elítélt Budaházy Györgynek. Amúgy a Magyarok Nyilai is kapcsolódik Toroczkaihoz, amennyiben Budaházy vallomása szerint Toroczkai részt vett a szervezet toborzásain. Budaházy egy interjújában a Hunnia Mozgalom alapítójaként említi Toroczkait, aki polgármesterként ilyen ügyeket is felkarol.)

Végül egy beszédes adat a választásokról: Ásotthalmon 2002-ben és 2006-ban csaknem 1500-an szavaztak a polgármester-választásokon, míg 2010-ben alig valamivel többen, mint 1300-an, és ez így volt a 2013-as időközi választáson is; ez a választásra jogosultak 40-45 százaléka. Ezeken rendre két vagy három polgármesterjelölt indult, ám 2013-ban, amikor Toroczkai először nyert, az egyik független jelölt az utolsó pillanatban visszalépett. Amikor megkérdeztem ennek okáról, közel négy évvel az eset után is azt mondta, nem publikus az ügy, nem akar beszélni róla. Szűk egy évvel később, 2014 őszén Toroczkainak már nem volt egyetlen ellenfele sem. Ekkor a választók kicsivel több mint negyede szavazott rá (csaknem 850-en). Az egy évvel korábbi időközihez képest a szavazók egyharmada otthon maradt, negatív részvételi csúcsot állítva be ezzel. De Toroczkai győzelméhez akkor már ennyi is elég volt.

Mivel Toroczkai László az egyes felmérések szerinti legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, kíváncsi voltam, mit gondol néhány korábbi nyilatkozatáról. Arról például, amit a romákról mint „etnikai csoportról” mondott 2012-ben, amikor Devecserben vonult a Jobbik, a Betyársereg és a Toroczkai vezette HVIM a helyi romák ellen. Ahol „ők megjelennek (mármint a romák – a szerk.), ott a pusztítás, a pusztulás és a rombolás és a rettegés jelenik meg. És két lehetőség van, kedves testvéreim. Az egyik, hogy van olyan kormányzat (…), amelyik megfogja őket és kihajítja az országából. (…) Van még egy olyan lehetőség, amit az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben. Hát ott általában dögkutakban végzik. Vagy az akasztófán, mint Iránban” – mondta akkor Toroczkai. Egy évvel korábban, 2011-ben így beszélt Gyurcsányról a Magyar Szigeten: „Én is nagyon sokszor mondtam, hogy agyonlőném Gyurcsány Ferencet”, illetve „szívességet tettünk volna a magyarságnak, ha tizenéves korában, a KISZ-táborban lőttük volna agyon”. Könyvében pedig felidézte, hogy amikor a Parlamentben egyszer együtt vécézett Horn Gyulával, a piszoárnál állva „arra gondoltam, hogy bele is fojthatnám valamelyik vécé­kagylóba, a fél ország hálás lenne”. Amikor megkérdeztem Toroczkaitól, hogy ezeket ma, Jobbik-alelnökként is vállalhatónak tartja-e, kurtán csak annyit válaszolt: „Igen.”

Toroczkai ma az ötödik legnépszerűbb magyar politikus a Facebookon, bőven 100 ezer feletti követővel. A polgármester és Jobbik-alelnök legsikeresebb posztjai azok, amelyeken elfogott, földön ülő vagy fekvő menekülteket mutogat. Az ilyen fotókat ezrével lájkolják egyre gyarapodó támogatói."

Mindezt azért másoltam ide mert megígértük, hogy oda fogunk figyelni, ha tetszik ez valakiknek ha nem!

Mindszenti Öcsi -

https://badog.blogstar.hu/2019/02/16/uzenet-a-ketfarkuaknak/68972/
Micsoda jövőkép.

Az Észt Példa!

Hogyan lett világelső a kis Észtország?

Pozitív példaként Észtországot hozzák fel, amely, miután elszakadt a nagy Szovjetuniótól, tudatosította, hogy szegény és kevés erőforrással rendelkezik, ezért húsz éve nagy építkezésbe kezdett. Elkezdte az elektronikus kormányzásra való átállást, és mára meghétszerezte a GDP‑jét. Észtországban az internet alapvető emberi jognak számít. 2000 óta a kormány ülésein és a parlamentben nem használnak papírt, 2007‑ben bevezették az online szavazást. Mára mintegy háromezer szolgáltatást érhet el az észt polgár az e‑kormányzati portálon keresztül. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolását, az egészségügyi adataikat felhőben tárolják, az országból pedig 2022‑re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból.

Pedig Észtországban 1992‑ben csődközeli állapotok uralkodtak. A fiatal, energikus kormány azonban bevezette az egykulcsos adórendszert, és elindította a privatizációt. Konszenzus alakult ki arról, hogy az információtechnológia lehet a kitörési pont, amelynek első lépése az elektronikus közigazgatási rendszer lehet. Az alapoknál kezdték, úgy építve a rendszereiket, hogy azok mindig továbbfejleszthetőek legyenek.
Mindent interneten intéznek

1997‑re minden iskolai osztályt elláttak számítógéppel, ’98‑ban internettel. 2001‑ben elindult az ország első mobil adatforgalmi hálózata. 2002‑ben bevezették a chipkártyás személyi igazolványt, és erre alapították az egész rendszerüket. Nincs külön egészségbiztosító‑kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya, még tömegközlekedési bérletként is ez szolgál. Így a polgároknak egy adatot mindig csak egyszer kell megadniuk.

Teljesen digitalizáltak a pénzügyi tranzakciók, így az éves adóbevallásnál már mindenki kitöltve kapja meg a saját (elektronikus) bevallását, és ha rendben találja az adóívet, 5‑6 klikkeléssel le is adhatja az adóbevallását. Ez az észtek 95 százalékának átlagosan négy percébe kerül. Azzal, hogy az állam szolgáltatásainak 99 százaléka elérhető interneten, 12 Eiffel‑torony méretű papírhegyet takarítanak meg. Úgy becsülik, hogy az elektronikus aláírás használatával 500 millió dollárt, az észt GDP 2 százalékát spórolják meg.

Észtország hamar felismerte: a kulcskérdés az oktatás, a képzés, mert a digitális társadalom nem létezhet a di­gi­ta­lizáció megértésére és lehetőségeinek kihasználására képes emberek nélkül. Gyakorlatilag támogatnak mindent, ami innovációval kapcsolatos, például az iskolák mindegyikében már ötéves kortól tanulhatnak programozni a gyerekek.
Hátulütő: a kiszolgáltatottság

A fejlettségnek azonban van árnyoldala is. Észtország volt az első, amely elszenvedte a totális kibertámadást. 2007. április 27‑én zavargások törtek ki a tallinni szovjet emlékmű eltávolítása miatt, és az oroszok kereskedelmi bojkottal fenyegetőztek. A tüntetések után megindult az első túlterheléses (DDOS) támadássorozat az észt parlament, a kormányhivatalok, a minisztériumok, bankok, telefontársaságok és médiacégek szerverei ellen. A szakértők szerint a szervezettség, a célpontok kiválasztása és a gyakoriság arra utalt, hogy ezt nem egy egyszerű hackercsoport csinálta. A támadások az ország infrastruktúráját célozták, naponta omlottak össze az online adatforgalmát irányító szerverek. Több állami intézmény hálózatát kellett ideiglenesen leválasztani az internetről. Észtországot tulajdonképp visszaküldték a kőkorszakba. Oroszország a végletekig tagadta, hogy köze lenne az egészhez.

Nem sokkal ezután a NATO felállított egy kibervédelmi központot Tallinban, és még abban az évben Észtország létrehozta a világ első információs követségét Luxemburgban. Ez gyakorlatilag egy hatalmas raktár, ahol Észtország összes információját tárolják, hogy egy újabb támadás során vissza tudják állítani a szervereket adatvesztés nélkül.
Csődülnek a befektetők

Miután digitális alapokra helyezték az ország működését, az észtek mások előtt is kitárták a kaput. Mindössze 100 eurós díj ellenében a virtuális letelepedés lehetőségét kínálják fel az idegen cégek számára, jöjjenek uniós tagállamokból vagy harmadik országból. Fizikailag nem is kell megjelenniük Észtországban, mégis beléphetnek európai cégként az európai piacra. Az e‑residency projektben több tízezer jelentkezés futott be 138 országból, és az ilyen engedéllyel rendelkezők száma 2025‑ig akár a 10 milliót is elérheti. Ebben nem a 100 eurós belépőjegy az üzlet, hanem a külföldi cégek által helyben igényelt szolgáltatások és munkahelyek, az Észtországba irányuló üzleti célú utak számának ugrásszerű növekedése és bizonyos esetekben az adóbevételek. Három évvel az e‑residency program bevezetése után Észtország lehet az első olyan ország a Földön, amely külföldiek számára lehetővé teszi, hogy digitális lakosok legyenek.

Az észt példából is látható, hogy ha komolyan akarjuk venni az e‑kormányzást, és ki akarjuk használni annak összes előnyét, akkor az alapoknál, a képzéseknél, a készségfejlesztésnél kell kezdeni, különben marad a fanyalgás és a géptől való idegenkedés.

Ezt meg kell tanulni kívülről! https://tinyurl.hu/dHwn/

Baranyi Tibor Imre: Európa végnapjai. Az Iszlám és a migránsválság
https://www.youtube.com/watch?v=IVc7Zt0Jzo8&t=1697s

Mit kezd a kultúra a kis denevérrel ? https://www.youtube.com/watch?v=SuaEaDQker8

https://www.facebook.com/262677640889971/videos/2191881834405713/?t=7
Az alább javasolt video talán erről a linkről elérhető azoknak, akik Facebook oldallal rendelkeznek.

Olah Zoltan Kanonok: Erdely keszul a papalatogatasra-A beszelgetesbol megtudjuk, ki vagy kik akadalyoztak meg 2. Janos Pal csiksomlyoi latogatasat.

Februar 10-én az Eloben című Facebook oLdalról osztotta meg a videofilmet egy ismerősöm. A linket bemásolni nem tudom, mert akkora terjedelmű, hogy elrettentett.
A FB keresőben az ELOBEN ami valószínű ÉLŐBEN értelmet takar, ékezetek nélkül, és a 10-i dátumig görgetve érdemes megtekinteni a videot, meghallgatni a Kanonok technikai tanácsait. Regisztrálást várnak, hogy a szektorokba be tudják osztani a jelentkezőket. Sok jelentkezőre számítanak, és mindent jól meg akarnak szervezni.

Uj VilagPanorama - A hatterhatalom es Davos http://www.youtube.com/watch?v=3QWHmR8ZzSc

Uj VilagPanorama - A hatterhatalom es Davos http://www.youtube.com/watch?v=5QWHmR8ZzSc

Buda, a sákják bölcse - A Magadha királyság és a páli nyelv (4. rész)
Ritulis fürdő és a védikus asztrológia

https://baalvany.blog.hu/2019/02/08/buda_a_sakjak_bolcse_a_magadha_kiralysag_es_a_pali_nyelv_4_resz

Tuntetes a MOGYE onallosagaert - Marosvasarhely (Prefektura elott) 2019. februar 5. http://www.youtube.com/watch?v=SRL13wr6MUA

Jézus pártus király - Szkíta hadvezér, az Istenanya fia (3. rész)
Ókeresztény gnosztikus legendák, kapcsolat a pálosokkal

https://baalvany.blog.hu/2019/02/06/jezus_partus_kiraly_szkita_hadvezer_az_istenanya_fia_3_resz

ELBORONÁLVA - rekontra - SÉTÁLÓ BUDAPEST - Puzsér - "úrnak" ajánlva !
https://www.youtube.com/watch?v=5a7F1JaQDHs

Megroppant rendszer

https://www.facebook.com/sevaster1/videos/vb.404252313047686/770337860033545/?type=2&theater

Szia.Kedves Tamás . A Mai adáshoz hozzászólva . A Búcsecs hegység alatt lévő barlang egy földönkívüli bázis! Az amerikaik is tudnak róla már csepegtetek nekünk morzsákat a Prométheusz filmben. Bővebben erről itt.https://www.youtube.com/watch?v=t8UDwzbz9uM Mostanában Szaniszló Ferenc azért vonult vissza a nyilvánosságtól mert megfenyegették! Én erre gondolok.

https://internetfigyelo.wordpress.com/2019/01/30/morvai-a-sokadik-magyarorszag-vita-helyett-a-francia-tomeges-rendori-brutalitas-napirendre-vetelet-kerte-a-brusszeli-plenaris-ules-megnyitasakor-%f0%9f%93%ba/#more-52318

Uj VilagPanorama ? http://www.youtube.com/watch?v=6WnW4JR_xkI