"A Váralja Szövetség végleg megszűnik", "indul a 2014-es választásokon", "más pártokkal választási szövetséget köt", "párttá alakul" stb. Ezeket a pletykákat is eloszlatja mai közleményünk, amely a Váralja Szövetség jövőjéről szól.

Közlemény

Mivel a 2011-es új egyesülési törvény értelmében egyesületet szövetség néven nem lehet bejegyezni, és ezért a Váralja Szövetség nem nyert bírósági nyilvántartásba vételt, világossá vált számunkra, hogy új néven kell tovább működnünk. Elnökségünk döntött egy új, a Váralja Szövetség szellemiségét és elkötelezettségét hűen tükröző egyesület megalapításáról.

Az új szervezet megalakulásáról, nevéről és programjáról a megalakítást követően adunk tájékoztatást.

Arról is döntés született, hogy a Váralja Szövetség nem szűnik meg, hanem mozgalom formájában tovább él.

Közösségünk továbbra is civil szervezetként folytatja a megkezdett utat. Ez azt is jelenti, hogy a Váralja Szövetség mint mozgalom, illetve az utódszervezet egyesületként semmilyen formában nem vesz részt a 2014-es választásokon, pártokat és jelölteket nem támogat.

Budapest, 2013. november 16.

Váralja Szövetség





http://mno.hu/paholyblog/vidnyanszky-a-tomeggyilkos-1206669

A Váralja Szövetség egy bejáratott név, nem tudom, hogy a patrióták közössége mennyire lesz az, és mi áll a névváltozás mögött, miként viszonyulnak Ángyán professzorhoz és a választáshoz. A mai műsorból azt szűrtem ki, hogy a pártpolitika és a nemzetben gondolkodás átfedi egymást, de a nemzet az sokkal nagyobb ügy, amit semmilyen célból nem szabad beáldozni. Köszönet azoknak, akik megértik, és nem adják fel.

Kedves Támogatónk!

A Váralja Szövetség tagjai 2014. január 22-én – a magyar kultúra napján, Buda várában – megalapították egyesületüket, mostantól a Magyar Patrióták Közössége színeiben tevékenykedünk tovább. Értékrendünk és elkötelezettségünk változatlan: A hagyományos értékrendet valló Magyar Patrióták Közössége a magyarság megmaradása, közös értékeink megóvása érdekében jött létre. Egyesületünk új jelvénye a magyar népművészetből jól ismert tulipán motívum lett, ami a hazai értékek védelmére, a hazai ipar pártolására utal.

A Magyar Patrióták Közössége megalakulását az alapító tagok szimbolikusan a budavári Szentháromság téren, a koronázó (Mátyás-) templom és a Halászbástya között, Szent István király lovas szobránál mondták ki. A megjelentek ezt követően elmondtak egy Miatyánkot a Pátriáért, Magyarországért. A tagok innen átsétáltak az Országház utcába, ahol a régi budavári Országház épületében jogi értelemben is megalapították az egyesületet. A Magyar Patrióták Közösségének megalakulása nemzeti emlékhelyeink egyikén történt, hiszen ebben az épületben három rendi országgyűlést is tartottak, 1790-ben, 1792-ben és 1807-ben.

A bírósági bejegyeztetést már a napokban megkezdjük. (Hamarosan elkészül honlapunk is, ahol közzétesszük alakuló ülésünkről készült beszámolónkat Izing Máté tagunk képeivel.)

Facebook oldalunk már elkészült:

https://www.facebook.com/magyarpatriotak

(Itt megtekintheti logónkat - hamarosan pedig az alapításról készült képeket is!)

Támogatására, bizalmára az új egyesületben is számítunk!

Köszönjük figyelmét!
Magyar Patrióták Közössége

Drábik János az idei tavaszról https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=7PZB4h9oXD0

Kedves Barátaim ! Megtaláltam a tegnapi adásban említett " online Oltári Szentség " honlapot ahol találtam egy írást amit az erdélyi hűséges katólikusok - és nmásoknak is - figyelmébe ajánl. Érdemes elolvasni.
http://www.masodikeljovetel.hu/amit-az-erdely-i-huseges-katolikusoknak-figyelmebe-ajanlok-nem-csak-erdelyieknek/

http://uzenete.blogspot.hu/2014/01/a-lelkiismeretevel-viaskodott.html Kalasnyikov

Sziasztok! http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/352158_mese_a_penzrol?fb_action_ids=3843889631708&fb_action_types=og.likes&fb_source=other_multiline&action_object_map=%5B1451935555019908%5D&action_type_map=%5B%22og.likes%22%5D&action_ref_map=%5B%5D

http://internetfigyelo.wordpress.com/2014/01/21/egy-fontos-uzenet-a-magyaroknak-a-vilag-penzugyi-aranyfedezeterol-magyar-felirattal/
http://www.youtube.com/watch?v=OwPGLxc-iws

zsidó zsidó hátán ájvékol a Szakály-kijelentés kapcsán ... ( http://www.youtube.com/watch?v=BtCurO1FcGM )

Váradira
Pontosan ezért tartom fontosnak, hogy a magyarok és a labancok elkülönüljenek. Nyilván Kubinyi úr is ezért tartott előadást a Habsburgokról még a Jobbik botrány kipattanása előtt, mert érezte a folyamatot, ahogyan én is éreztem, hogy itt vmi nem stimmel. Itt az előadása: http://youtu.be/8AkBmyKCAgk

"Még -- ugyan nem -- kér a nép!" -- de most adjatok neki! IGAZ SZÓT, BEVÁLTHATÓ ÍGÉRETEKET! A lenti Szent Korona anyagot Közöljétek a többi -- emberi -- párttal is. Jön a választás! http://prohungarianemzetiportal.ning.com/forum/attachment/download?id=6573332%3AUploadedFile%3A43070

Na akkor már értjük, hogy az ötvenes években miért nem lehetett semmit kapni: másra kellett a pénz!
Tudtunk róla, csak azt nem, hogy hol van. Mindenfélét beszéltek az emberek. Na, most itt van!
http://epiteszforum.hu/legendak-helyett-tenyek-az-f4-rol-rakosi-bunkererol

"A cél az volt, hogy a pártvezetésnek - köztük Rákosi Mátyásnak is - háborús helyzetben védelmet nyújtson, és menekülési utat biztosítson."

Előbeszéd
A magyar nemzet életrendjét a Kozmikus Rend ismerete adja, amely bennfoglalja a nemzet és annak teljes életterének töretlen fenntartásához szükséges természeti-, emberi- és szakrális kötelmeket, valamint a cselekvési szabadságokat. Mindezeket a Magyar Nemzet Létrendje foglalja össze. A Magyar Nemzet Létrendjét a nemzet tagjai génjeikben hordozzák, ezért annak leirata nem tartalmazza a teljességet. Az írott szó mindeneknek azt jelenti, amit a tanítók a szóhoz rendeltek, mint annak képe. Ennek okán, minden cselekvési szabályt megadó rendszer hiányos, pontatlan és önérdekű.

Az ember önmagát a Teremtőtől származtatja, még akkor is, ha az evolucionista elméletre hivatkozik. Mert, bár az anyag felépítését magyarázni tudja, a még ismert legapróbb összetevő, a színtöltés viselkedését és az összetartó erőket is ismerni véli, a kiindulási pont eredetét értelmével felfogni képtelen. Mert mi volt a "nagy bumm" előtt?

Fentiek okán, az ember magának jogokat önnön erejéből csak olyan forrásból tud meríteni, amelynek tartalmát ismeri, és hatását uralni képes. A Teremtő, aki az ember által belátható világot megtervezte és hatásait vezérli, az ember megteremtése után hagyta, hogy teremtménye a Kozmikus Rend szabályait megismerve, életterének rendezését, és közösségeinek irányítását önmaga végezze. A bölcsek azt mondják, hogy a Teremtő, a döntési szabadság fejében, egyetlen kötelmet rakott az ember vállára:
A Kozmikus Rend sérthetetlen!

A jog tehát döntési szabadság, ugyanakkor attól elválaszthatatlan a kötelem, aminek folyománya, hogy a kötelem nem teljesítése azonnali jogvesztéssel jár.

E posztulátumból kiindulva minden emberi közösség szabadon megválaszthatja a saját életvitelét szabályozó Rendet. Azonban, az emberi faj fennmaradását csak az a szabályrend biztosítja, amelynek forrása a Kozmikus Rend. Minden más forrás olyan hatásokat működtet és enged működni, amik sértik a Kozmikus Rendet, következményként pedig az emberi faj pusztulását idézik meg.

Az ember evilági leszületésekor tanulatlan – nem tudatlan (!), hanem képzetlen. Felnőtté akkor válik, amikor szüleitől, tanítóitól elsajátítja saját evilági léte fenntartásához szükséges ismereteket. Miután az ember ikerlény, önnön döntési szabadságát saját korlátai közé szoríthatja, amely korlátokat törvénynek mondanak. Ezek a törvények a Kozmikus Rend szabályait magukban kell, hogy hordozzák és a közösség fennmaradását, gyarapodását kell, hogy szolgálják. Az írott történelem ezt a szabályozást szokásjogként tartja nyilván. Amelyik emberi közösség másként rendezi önnön létét, annak evilági fennmaradása véges.

A feledékenység és a tudatlanság számolatlan közösséget emésztett már fel. Az elmúlás veszélyét elkerülni csak a Kozmikus Rend állandó tanulmányozásával lehet, ugyanakkor a megismert törvények írásba foglalása az utókor biztos támasza lehet (lásd az ókori törvényoszlopokat, az őskori ménhíreket).

Az írott törvényeket a szokásjog kodifikációjának (írott törvénybe foglalásának) mondják. A jog alapítása, mint az ember szabad döntésének megnevezése, csak jogforrásból meríthető azzal, hogy csak, és csakis a joggal járó kötelem teljesülése esetén leend hatálya. Mindezekből következik, hogy minden emberi közösség saját jogrendet alkot, amit Alkotmánynak neveznek. Országnak tehát alkotmánya nincs, csupán közösségbe szerveződött emberek egyező elhatározásából születetten létező alkotmány lehet. Úgy nevezik, hogy Társadalmi Szerződés, amely létrejött egyrészről a közösség minden tagja, másrészről a Kozmikus Rend között, és nem a maguknak előjogokat teremtő vezetők által megkonstruált és a vezetettek korlátozását szolgáló viszonyrend szerződése. Az emberi közösség magára veszi a szabad döntését korlátozó szabályokat, a Teremtő pedig biztosítja a közösség evilági fennmaradását. Ha a Kozmikus Rend szabálya módosul, a közösség beavatottjai arról tudomást szereznek, és a közösség felkészülten kezelheti a változást. Ha közösség szabályai sértik a Kozmikus Rendet, a Teremtő regula a be nem tartott szabály következményét mérlegelés nélkül érvényre juttatja, helyreállítja a Rendet.

Az itt elmondott minden kijelentésre hivatkozva és annak minden állítását igaznak elfogadva, a Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje az alábbiak szerint közzé teend, és minden ember, ’ki e rendet meg akarja tartani, törvényeként magára vegye:

A Magyar Nemzet kodifikálásra javasolt szokásjogrendje
A múlt tapasztalatai és a mindenkori jelen rendezetlen állapota, valamint a jövő iránti felelősség időtlen parancsa, hogy a Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje a jogfolytonosság kinyilvánításával, összefoglalt állapotában közzé tétessék.
Mert a Magyar Jogrend kialakulásához közös akarat, a magyar közösség fennmaradását megőrző rend megalkotásához társadalmi és logikai szükségszerűsége vezetett. A Magyar Jogrend a Magyar Nemzet fennmaradását szolgáló három szuverén számára előírt kötelem rendje, a magyar emberek evilági létének és töretlen fejlődésének védelmére.
I. cikk – a Magyar Nemzet jogrendjének alapvetései
1.§ Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendjének
(1) jogforrása: a Kozmikus Rend, mint a legfőbb szuverén.
(2) Jogállása: minden magyar emberre és jószágra kiterjedő, teljes körű hatóság.
(3) Jogalanya: minden létező, akit, vagy amit jogviszony szereplőjeként jogok illethetnek és kötelmek terhelhetnek.
(4) Joghatása: minden magyar emberre és jószágra, aki és ami magára vette a törvény hatályát, köteles erejű, tartózkodjék a jogalany az ismert világ bármely helyén.
(5) Feladata: Minden magyar ember és döntésképes jószág jog szerinti szabad döntésének érvényesülését védelmezni, a magyar nemzet érdekeit szolgálni, és a kiterjesztett jogokat veszélyeztető megnyilvánulásokat meggátolni.

2.§ A magyar jogrend „jog” fogalma: A jog, a jogalany cselekvési szabadságának meghatározott mértéke, amelyben a jogalany cselekvési szabadságának mértékét a birtokolt jogok összessége szabja meg. A jog tulajdonságai:

A jog = döntési szabadság,
a jog egy és oszthatatlan,
a jog át nem ruházható,
joggal szemben csak kötelem állítható.

3.§ Magyar Nemzet
(1) alkotmányjogi berendezkedése: kodifikált szokásjogrend,
(2) államformája: királyság,
(3) államszervezete: osztott hierarchikus rendszer, amelyben a három szuverén: a Magyar Korona, az Első Jogkiterjesztett és a Magyar Nemzet egyetértő döntése kormányoz.

4.§ A Magyar Nemzet tagja minden ember, akinek közvetlen felmenője (tehát anyja és apja) magyar, és aki felnőtté válásakor, 21. életévében, Magyar Nemzeti Esküt tett. Az eskü szövege:

Magyar Nemzeti Eskü:
Én, …, a Magyarok Istenére esküszöm, hogy a Magyar Nemzet törvényes rendjét elfogadom és betartom, szolgálatomat a Magyar Nemzetnek szentelem. Esküszöm, hogy Nemzetemet el nem hagyom, idegennek szolgálatomat nem ajánlom és nem is teszem. Úgy legyen.
II. cikk – a Magyar Nemzet törvényalkotási rendje
5.§ Törvényt csak jogalapító hatalmasság alkothat. Jogalapító hatalmasság a három szuverén együttese, a Magyar Korona, az Első Jogkiterjesztett és a Magyar Nemzet. Bármelyik hiánya esetén a másik kettő köteles pótolni a hiányzó szuverént.
6.§ Törvénynek kötelem keletkeztető joghatása csak akkor és csakis akkor van, ha a három szuverén a Magyar Korona, az Első Jogkiterjesztett és a Magyar Nemzet egyetértő jóváhagyása, egyazon időben megtörtént.
7.§ Minden törvény köteles hatályú a Magyar Nemzet minden tagjára. Mentelmi- és menedékjog nincs.
8.§ Bizonyított törvényszegésért kiszabott büntetés végrehajtása alól az elítélt kegyelemmel mentesülhet.

1.) A kegyelem jogfosztással, a megkegyelmezettnek a Magyar Nemzet közösségéből való kizárásával jár.
2.) A megkegyelmezett a Magyar Nemzet vendégeként élhet a Magyar Nemzet birtokain.
3.) A megkegyelmezett élő leszármazottait a jogfosztás nem sújtja.
9.§ Kegyelmet a három szuverén külön-külön is gyakorolhat, a hármas egyetértés a kegyelemhez nem szükséges.
10.§ Törvényt a Magyar Nemzet Országgyűlése, a három szuverén együttes jelenlétében alkot, és a három szuverén egyetértő jóváhagyása léptet hatályba. Bármelyik szuverén egymagában hozott döntésének joghatása nincs.
11.§ Rendkívüli helyzetben két szuverén, a Magyar Korona és az Első jogkiterjesztett egyike rendelettel kormányozhat. A kihirdetett rendelet hatálya a kihirdetést követő első törvényesen összeülő Magyar Nemzet Országgyűlése kezdési időpontjáig tart, és ekkor a rendelet joghatását elveszti.
III. cikk – a Magyar Nemzet jogrendjének intézményei
12.§ A Magyar Korona és jogai:

A Magyar Korona a legfelső szuverén, képviselője a Magyar Királyi Koronatanács.
Minden jog forrása a Magyar Korona.
A Magyar Korona jogaiból a három szuverén, mint jogalapítók egyhangú egyetértésével és kiterjesztéssel rendelhet jogot vagy jogokat, csak és kizárólag magyar ember birtokába, amely vagy amelyek a jogokhoz elválaszthatatlanul tartozó kötelemmel járnak.
A hatalom egyenlő a joghatással, de csakis a kötelem teljesülésekor.
Bármely kötelem teljesítésének elmaradása egyenlő minden, a jogkiterjesztéssel átadott jog maradéktalan elvesztésével. Minden elveszett jog visszaháramlik a Magyar Koronára.
A Magyar Korona minden kiterjeszthető jogát egyetlen, csakis és kizárólag az arra mindenben felkészített magyar ember, jogkiterjesztő beavatással kaphatja meg.
A Magyar Korona jogainak kiterjesztésére érdemes embert a Magyar Nemzet jelöli ki és készíti fel.

13.§ Az Első Jogkiterjesztett kötelmei és jogai:

Az Első Jogkiterjesztett lehet a Magyar Nemzet bármelyik tagja, aki bizonyította felkészültségét, és akit a Magyar Nemzet egyszeri, nyílt szavazással a nemzet pajzsára emel.
Az Első Jogkiterjesztett a végrehajtó hatalom minden részletének egyszemélyi felelőse.
Az Első Jogkiterjesztett, a Magyar Korona által neki rendelt kötelmek teljesítéséhez a Magyar Korona képviselőjét köteles meghallgatni.
A Magyar Korona képviseletét a Magyar Királyi Koronatanács látja el.
A Magyar Királyi Koronatanács feloldhatatlan akadályoztatása esetén rendkívüli helyzet áll elő. Ekkor, az első jogkiterjesztett, a másik szuverénnel, a néppel egyetértésben köteles a hiányzó szuverén pótlásáról gondoskodni, aminek érdekében, de csakis a pótlás haladéktalan végrehajtása érdekében, rendelet kiadására jogosult.
Az Első Jogkiterjesztett

a.) rendkívüli helyzetben rendelettel kormányozhat,
b.) törvényjavaslatokat emelhet törvényerőre vagy vétózhat
c.) jogkiterjesztéssel jogot adományozhat
d.) a Magyar Nemzet és a Nemzet élettere védelmére hadat vezethet,
e.) egyházat alapíthat.

Az Első Jogkiterjesztett csakis olyan

a.) rendeletet adhat ki,
b.) törvényjavaslatot emelhet törvényerőre,
c.) adományozhat jogot,
d.) vezethet hadat,
e.) alapíthat egyházat,
amelyek bírják a Magyar Korona és a Magyar Nemzet együttes belegyezését. Az adományozott joghoz tartozó kötelem nem teljesülése esetén a kiterjesztett jog a Magyar Koronára visszaháramlik.

Az Első Jogkiterjesztett a Magyar Nemzet közössége közvetlenül választhat, és hívhat vissza.
Az Első Jogkiterjesztett minden joga visszahívásáig, önön lemondásáig, ezek hiányában élete fogytáig kizárólag őt illeti. Minden, az Első Jogkiterjesztettet illető jog az Első Jogkiterjesztett visszahívásakor, lemondásakor vagy életfogyta esetén maradéktalanul a Magyar Koronára visszaháramlik.

14.§ A Magyar Nemzet kötelmei és jogai

A Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje jogkiterjesztésre épülő természet alapú jogrend, és a Magyar Nemzet minden tagjára köteles hatályú.
A Magyar Nemzet minden tagja szolgálatát csakis, és kizárólag a Magyar Nemzet érdekében köteles kifejteni, és a Magyar Nemzet minden értékét, birtokát és jószágát köteles megóvni, és idegenekkel szemben azokat megvédeni.
A Magyar Nemzet fennmaradásához szükséges szolgálatok irányítását a Magyar Nemzet tagjai közül, nyílt szavazással megválasztott küldöttek, miniszterek és azok segítői (királyi titkárok) végzik. Miniszteri jogkiterjesztést az Első Jogkiterjesztett kinevezéssel ad, a jogokhoz rendelt kötelmek leírásával.
A közösség fennmaradását szolgáló jogokhoz rendelt kötelmek nem teljesülése a jog elvonásával jár, amely jog az adományozóra visszaháramlik.
A Magyar Nemzet közösségirányítási jogai az alábbi területekre vonatkoznak:

a.) közösségi jogok – igazságszolgáltatás, pénzügy
b.) hadszolgálati jogok – hadsereg, csendőrség
c.) ellátási jogok – mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, vízügy
d.) iparszervezési jogok – ipar, közlekedés, bányászat
e.) lét jogok – egészségügy
f.) kulturális jogok – oktatás, művészet, vallás
g.) tudományos jogok – Magyar Tudományos Akadémia, kutatás
A területek teendőinek összehangolását a főminiszter végzi és felügyeli, az adományozott jogokhoz rendelt kötelmek teljesülésének vizsgálatával.

A Magyar Nemzet bármely tagja javaslattal, tervezettel, panasszal fordulhat minden miniszterhez.
Minden miniszterhez benyújtott javaslatot, tervezetet, panaszt a megkeresett miniszter köteles elbírálni és arra érdemben válaszolni.

IIII. cikk – A Magyar Nemzet közösségi fóruma az Magyar Nemzet Országgyűlése
15.§ A Magyar Nemzet közösségének közösségirányító szervezete a Magyar Nemzet Országgyűlése.
16.§ A Magyar Nemzet Országgyűlését (a továbbiakban Országgyűlés) minden évben legalább egyszer, vagy a Magyar Nemzet tagjai egytizedének igazolt aláírásával, az Első Jogkiterjesztetthez benyújtott kérelem alapján bármikor, az Első Jogkiterjesztett hívja össze.
(1) Az Első Jogkiterjesztett feloldhatatlan akadályoztatása esetén a Magyar Nemzet Országgyűlését a Magyar Királyi Koronatanács hívja össze.
(2) A Magyar Királyi Koronatanács feloldhatatlan akadályoztatása esetén a Magyar Nemzet Országgyűlését a legutolsó, törvényesen megválasztott Országgyűlés főminisztere, annak hiányában a főminiszter helyettese, annak hiányában az Országgyűlés főjegyzője hívja össze.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltak mindegyikének feloldhatatlan akadályoztatása esetén a Magyar Nemzet bármely tagja kezdeményezheti a Magyar Nemzet Országgyűlésének összehívását.
17.§ Az Országgyűlés tagjai:
(1) alsóházának küldötteit 2 évre, a Magyar Nemzet minden 50.000 tagú közössége nyílt, többségi döntése alapján választja, és ugyanazon 50.000 tagú közösség többségi döntésével hívhatja vissza. Visszahívás esetén a küldött minden szavazata érvénytelen az aktuálisan teljes országgyűlési időtartamra vonatkozóan.
(2) Az Országgyűlés levezetőjét 2 évre, az összehívott Országgyűlés küldöttei többségi döntés alapján választják meg, és emelik hivatalába.
(3) Az Országgyűlés felsőházának 50 tagját 3 évre, az alsóház nyílt szavazással, többségi döntés alapján jelöli, és az Országgyűlés levezetője nevezi ki.
(3) A minisztereket 5 évre, az Országgyűlés alsóháza javaslatára és a felsőház egyetértő beleegyezésével, nyílt szavazással jelölik, és az Első Jogkiterjesztett nevezi ki.
(4) Az Országgyűlés állandó tagjai:
a.) az Első Jogkiterjesztett
b.) a Koronatanács
c.) kettő országgyűlési titkár
d.) három jegyző
e.) 22 tagú vének tanácsa
(5) A küldöttségi megbízatás visszahívásig, vagy a küldöttségi szakasz lejártáig él.
18.§ Az Országgyűlésén megjelenni, annak munkájában részt venni, a Magyar Nemzet minden, a 21. életévét betöltött tagja jogosult.
19.§ Az összehívott Országgyűlés minden tagja az összehívás napján a törvényalkotói jogkiterjesztésért esküt tesz. Az eskü szövege:
Magyar Nemzet Országgyűlése küldötteinek esküje:
Én, …, a Magyarok Istenére esküszöm, hogy a Magyar Nemzet Országgyűlésén szolgálatomat a Nemzetemnek szentelem, csakis erkölcsében tiszta törvényeket fogadok el, és küldöttként a küldők érdekeiért szállok vitába. Úgy legyen.
20.§ Az Országgyűlés nyílt, hallgatóként a Magyar Nemzet bármely tagja részt vehet, de szavazati joga csakis a küldötteknek van. Az ülést az első jogkiterjesztett nyitja meg, és az Országgyűlés levezetője vezeti. Az ülésvezető nem szavaz.

Az Országgyűlés felsőháza megvitatja a beterjesztett törvényjavaslatokat, azokat a törvényhozási alapelvek betartásával pontosítja, és az első jogkiterjesztett elé terjeszti szentesítésre.
A beterjesztett törvényeket törvényerőre a Koronatanács emeli és az Első Jogkiterjesztett szentesíti. az Első Jogkiterjesztett szentesítése nélkül egyetlen törvény sem joghatályos.
A nem szentesített, vagy törvényerőre nem emelt törvényjavaslatot a Koronatanács indokolással köteles visszaküldeni a felsőház üléséhez. A törvény további sorsáról a felsőház határoz. A felsőház 30 napos eredménytelen működése esetén a levezető javaslatot tesz annak berekesztésére, és az Első Jogkiterjesztett a felsőházat feloszlatja.
A felsőház feloszlatásával az alsóház 72 órán belül köteles felsőházi küldötteket választani.
Az összehívott Országgyűlés felsőházának harmadik feloszlatása az adott országgyűlési ciklus lezárását és feloszlatását is jelenti. Az Országgyűlés feloszlatását követő 30 napon belül az Első Jogkiterjesztett új Országgyűlést hív össze.
A Koronatanács működését a Koronatanács Rendtartása szabályozza.
A Vének Tanácsába tagokat a Magyar Nemzet javasol köztiszteletben álló, nagy tudású és tapasztalatú tagjaiból.

Ez a Magyar Nemzet kodifikálásra javasolt szokásjogon alapuló Igazságos Társadalmi Szerződése, Alkotmánya. A kodifikált szokásjog, mint a Magyar Nemzet írott alkotmánya csakis a törvényesen összehívott Magyar Nemzet Nemzetgyűlésének teljes egyetértésével alapítható vagy módosítható.
Magyar Nemzet kodifikált szokásjogon alapuló Igazságos Alkotmánya kihirdetésének napján lép hatályba.

Joe Wol

A Magyar a legönzetlenebb, és a legmegbocsájtóbb nép ! Mert amit az első világháború idején tettek a Magyarokkal a zsidók, más népek rég a pokolra küldték volna őket ír magostól ! Úgyhogy pofa be a hazug pereputtyának, tegyen mindegyik lakatot a szájára mert a zsidó a Magyarnak még a nyomába se léphet ! Itt az ideje, hogy az összes zsidó leboruljon a Magyar nép előtt, és esdekeljen a Magyar nép bocsánatáért, és visszafizesse a Magyar népnek mindazt, amit elrabolt Ábrahám atyától kezdve a mai napig, kamatos kamattal, és mivel mi Magyarok Melkisédek népe vagyunk és a Jó Istennek a népe, a tizedet is amit sok ezer éve elfelejtettek megfizetni, itt az ideje hogy megtegyék, és hagyják már abba a hülye rinyálásukat, mert már hányingerem van tőlük !!!!!!!!!!

Szia Tibor! A Bibliában nem a sorok között kell olvasni, hanem a sorokat, ahogy Tóth Ferenc is mondja. Ráadásul állítólag az kimaradt belőle, hogy a szó élő, az írás halott. Fura is lenne, ha ez benne lenne a könyvben.

Már annyi túlélőt hoztak elő, hogy már ők maguk tagadják a hollókosztot. Íme a legújabb "zsidómentő": http://www.kossuth.hu/image/orig/history-iv01.jpg

NOS, MI IS AZ IGAZSÁG:

KIVÁLÓ ÍRÁS, MELYET MINDEN MINDENEVŐ MAGYARNAK EL KELLENE OLVASNI ÉS MÉLYEN ELGONDOLKOZNI RAJTA. KÖTELESSÉGÜNK, HOGY IGAZUNKAT MEGVÉDJÜK!! ITT TÉNYEK VANNAK! TESSÉK HIVATKOZNI RÁJUK!



BŰNÖS NEMZET?





Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bűnös nemzet alaptalan vádja... Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jó része a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár Erik garázdálkodása idején szívták magukba a burkolt, vagy nyílt magyar gyűlöletet. Sokuknak még ma sem jutott eszébe, hogy tüzetesebben kutasson a hiteles magyar történelmi múlt – lett légyen szó akár a közelmúltról – felderítése érdekében. Ha beütjük az Internet keresőbe ezt a két szót, számos pro és contra cikk ugrik elő. Az akkori történészek legnagyobb része elhallgatta a témát, vagy vonalasan tört pálcát az egész nemzet fölött. Minden rossz és bűnös volt, amit csináltunk. A magyar történelmet egyszerűen kivették az európai környezetből. Történelem könyveinket olvasgatván az a kényszerképzetünk támad, hogy Magyarország a Mars bolygó egyik kiszáradt tengerének a szigetén található. Ha mégis kapcsolódunk Európához, az csak kárunkra van, mert mindenki jobb, szebb és tisztességesebb volt nálunk. Szerintük!

NOS, MI IS AZ IGAZSÁG:

A németek által megszállt Európában, – kivétel nélkül minden állam együttműködött velük. A németek szolgálatába lépett norvég miniszterelnökről (Vidkun Quisling) nevezték el a kollaboráló államférfiakat quislingnek A Gestapo besúgó rendszere nagyszerűen működött Athentól Narvikig. A zsidókat minden állam nagy lelkesedéssel szolgáltatta ki a németeknek. Az antiszemitizmus nem volt magyar találmány. Nehéz elhinni, de Roosevelt amerikai elnök sem lelkesedett értük. Joseph E. Persico, ismert amerikai történész-író a „Roosevelt titkos háborúja” (Roosevelt‘s Secret War, Random House Trade Paperbacks/New York 2002, ISBN 0-375-76126-8) című könyvben eddig jórészt ismeretlen tényeket közöl. Szemelvények:

1. 218. oldal A St. Louis. Hamburg. Amerika hajón 1939 májusában menekülő 930 zsidót nem engedték partra szállni az USA kikötőiben, de Kubában, Kanadában sem. A Rooseveltnek írott távirat válasz nélkül maradt. Vissza kellett térniük Európába, ahol sokan a holocaust áldozatai lettek.

2. 218 oldal FDR ajánlotta Morgenthaunak: talán Kamerunban kellene letelepíteni a zsidókat. Ott csodálatos sík felvidék és fű (!) van. Az egész országot felfedezték, felkutatták készen (van a telepítésre)

3. 219-220 oldal. Észak Afrika megszállása után Rabatban a francia pk. tábornoknak az alanti kijelentést tette: A hivatásokban (orvosi, ügyvédi) pályán működő zsidók számát vissza kellene szorítani a lakossághoz viszonyított százalékukra. Ez a terv megelőzné a német problémát, ahol a zsidóság a népességnek csak néhány százalékát teszi ki, de az orvosok, ügyvédek, tanárok és professzoroknak közel fele volt zsidó… Mondotta Roosevelt.

Ezek elképesztő tények, nem illik bele a nyugati világról alkotott álomképünkbe. Ehhez képest a mi „numerus claususunk” és a II. zsidótörvényünk gyerekjátéknak tűnik.

Ebben a könyvben a hírhedt Morgenthau tervet is ledorongolják FDR mellett mások is. „Ennek a tervek a publikálása tíz új német hadosztály erejével egyenlő” mondotta az elnök.

Azt viszont már nem ismerte el, hogy a Casablancában meghirdetett „feltételnélküli megadás” elve oktalanul meghosszabbította a háborút, sok millió ember halálát és mérhetetlen anyagi pusztulást okozott, köztük angol és amerikai katona halálát is.

Eisenhower mondta ezzel kapcsolatban: (Persico, 235. oldal): „Ha választani kell a bitófa és húsz bajonett megrohanása között, inkább a húsz bajonettet kell választani.“

Ezt csak azért kell említeni, hogy a magyar vezetés dilemmáját érzékelhessük valamelyest. Akkoriban – amerikai közmondást idézve, választhattunk két rossz között. Ami természetesen nem mentheti a nyilas borzalmakat.

Ami a szomszéd „győztes” államok „dicső” tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Szlovákia: Tiso páter vezetésével lelkes szervilitással vették át a német ideológiát. Minden elszállított zsidó után 500 DM-et fizettek a németeknek. A németeknek engedélyt adtak útjaik és vasútvonalaik használatára a lengyel háború idején. (Ezt mi megtagadtuk, Hitler legnagyobb dühére.) A németekkel együtt, – pár nappal később – támadták meg a Szovjetuniót.

Románia: A zsidóirtást a Vasgárda kezdte, majd a román hadsereg folytatta. Bizonyítottan, 250-400 000 zsidót öltek meg, borzalmas körülmények között. Mindezt a legcsekélyebb német ösztönzés és segítség nélkül. (A németek csak később kapcsolódtak be a romániai zsidóirtásba.) Ezt következetesen tagadták 2004-ig, amikor a zsidó szervezetek nyomására bevallották rémtetteiket és a kormányfő bocsánatot kért a zsidóságtól. Ennek az önkéntes akciónak a leírását olvashatjuk Matatias Carp: „A Román Holocauszt” című könyvében, ami magyarul és angolul is megjelent. Ugyancsak megírta ennek történetét Randolph Braham amerikai professzor is és még sokan mások.

1941-ben, a németekkel együtt támadták meg a Szovjetuniót. Azonban amikor a Nyugattal folytatott titkos béketárgyalások alkalmával a románoknak egyértelműen tudomásukra hozták, hogy a Szovjetunióhoz forduljanak, 1944 júliusában átálltak a szovjetek oldalára. Jutalmul megkapták Erdély északi részét is.

Tito szerb partizánjai: 1941-ben, Bácska visszaszerzése után, a helyi szerbek és a (Trianoni békediktátum tiltó rendelkezései ellenére behozott) telepesek (dobrovoljácok), a titoista partizánok és a királyi csetnikek kezdték a gyilkolást. Régi, nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően, az vállalja a teljes felelőséget, aki az ilyen hadviselést elkezdi. De! A győztest senki sem fogja felelőségre vonni, csak a vesztest.

Hosszas partizán provokációk és gyilkosságok miatt, a magyar fegyveres erők razziát rendeztek Újvidéken, ami sajnálatosan vérengzéssé fajult, minek során 1300 (a szerbek szerint 3500) szerb, zsidó és kommunista lelte halálát. Ez méreteiben nagyobb volt, mint az Amerikai Hadsereg Mi Lay-i (VietNam) hasonló módszerekkel kiváltott vérengzése volt, de ugyanolyan okai voltak.

A valódi háborús bűnösök nem a magyar Kovács őrmester volt Újvidéken vagy Zsablyán, nem az amerikai Calley hadnagy Mi Lay faluban. Borzalmas tettükre magyarázat van, de nincs mentség.

A Szovjet hadsereg nyomában beszivárgó partizánok megtorlásként kb. 40 000 (negyvenezer) magyart öltek meg, balkáni módszerekkel. Ezen áldozatokat 2006 áprilisában rehabilitálta a szerb kormány és kártérítést helyezett kilátásba az áldozatok hozzátartozóinak. Nota bene: Az áldozatok emlékének állított emlékműveket, kereszteket, a szerbek rendszeresen meggyalázzák, ledöntik és összetörik. Viszont az újvidéki híd közelében emlékműveket állítottak a magyar vérengzés áldozatainak, s azt minden odatévedő külföldinek megmutatják. A maguk több mint tízszeres népirtásáról pedig szemérmesen hallgatnak.

A szerb zsidókat pedig a quisling kormányfő Nedic, német zsoldban álló katonái irtották ki.

Csehek: Annak ellenére, hogy a cseh hadsereg több és modernebb fegyverrel volt felszerelve, mint a német, egy puskalövés nélkül adták meg magukat a németeknek.
Az egész háborút megúszták említésre méltó veszteség nélkül (Lidice). A német hadigépezetet mukkanás nélkül, megbízható módon ellátták fegyverekkel és lőszerrel. Több tízezer teherautó, harckocsi, rohamlöveg, löveg, lőszerek milliói özönlöttek ki a cseh gyárakból a Wermacht részére.

Amikor a Szovjet hadsereg megérkezett – egyedül Európában – testvérként fogadták és védelmében nekiláttak a németek lemészárlásának és kiüldözésének. ALAPOS MUNKÁT VÉGEZTEK. Ha valaki kíváncsi a számokra és a borzalmakra, amiket a „kulturált” csehek elkövettek, könnyen megtalálhatja az adatokat a Szudétanémet szervezetek honlapjain, vagy üsse be a Google keresőbe az „Usti nad Labem” vagy a „Brno death marsh” szavakat mintának.

Nem csak németeket öltek és telepítettek ki, de magyarokat is. Sajnálatos, hogy napjainkig csak a Pozsonyligetfalu árkaiban lemészárolt és kirabolt 90 erdélyi magyar levente és Dobsina magyar valamint német férfi lakosainak a lemészárlása van dokumentálva. Több ezer magyar férfi gyanított kivégzése még nyomozásra vár. Ugyancsak érdemes elolvasni Konstantin Sakharow cári tábornok könyvét az első világháborús Cseh Légió szibériai viselt dolgairól. Az orosz államkincstár aranya jórészének és minden mozdítható tárgy, gépezet, érték elrablása mellett a magyarok gyilkolásával is lelkesedéssel foglalkoztak.

Itt kell emlékeztetnünk az olvasót arra az évszázados íratlan törvényre, hogy a „szemet-szemért” alapon elkövetett kínzások és gyilkosságok, a megtorlót az eredeti bűntett elkövetőinek az erkölcsi szintje alá süllyeszti.

Hitler által megszállt európai országokban – talán Dániát kivéve – a Gestapó kitűnően működött. A quisling kormányok a zsidókat nagy lelkesedéssel szolgáltatták ki a megszállóknak. Franciaország, Hollandia, Belgium, Norvégia sem volt kivétel! A Világhálón bőven találunk dokumentumokat a zsidók üldözéséről.

MIT IS CSINÁLTUNK MI MAGYAROK,
akiket előszeretettel neveznek
hazai és külföldi politikusok és történészek Bűnös nemzetnek?

A Szovjet elleni háborúba lépésünknek több oka volt. Íme néhány:

1. 1941-ben még nem lehetett biztosan tudni, ki nyeri meg a háborút. Anglia egyedül állt a németekkel szemben. Az USA közvéleménye a legkisebb hajlandóságot sem mutatta a beavatkozásra a Pearl Harbor elleni japán támadásig (1941. december 7.).

2. A románok és a szlovákok már a háború első napjaiban csatlakoztak a németekhez. Erre való tekintettel vezetőségünk nem akarta megkockáztatni az esetleges győzelemből való kimaradást.

3. Hitler tudomására hozta Antonescu román diktátornak, hogy az kapja meg Erdély másik felét, aki a legnagyobb áldozatot hozza az orosz háborúban.

4. Hitlernek tervei voltak Magyarország megszállására (eleinte szlovák és román csapatok bevonásával), ha az nem vesz részt a hadjáratban. Ez meg is valósult volna, amikor 41 őszén látták, hogy nem sikerült megsemmisíteni a vörös hadsereget.

5. Horthy tanácsadóit arra késztette a német megszállás réme, hogy rábeszéljék a minimális erővel való részvételre, amely megmentheti a magyar zsidók életét is. Gondoljunk arra, hogy Horthyt nem állították a Nürnbergi Bíróság elé, és élete végéig Chorin Ferenc, Kornfeld Mór és társaik egy alapítványon keresztül tartották el a portugáliai Estorilban.

Amit soha nem vettek figyelembe

1. Közel 200,000 lengyel menekültet fogadtunk be és tettük lehetővé továbbutazásukat, hogy az angolok által felállított Anders hadseregben harcoljanak tovább a németek ellen. Akik nem mentek tovább, nyugodtan élhettek Magyarországon. Az egyetlen lengyel középiskola is Magyarországon működött akkoriban Balatonbogláron.

2. Francia, olasz (!), és zsidó menekülteket is ezerszámra fogadtuk be és védtük egészen a német megszállásig (1944. március 19), de még azon túl is, legtöbbször a helyi hatóságok hallgatólagos beleegyezésével.

3. A magyar légelhárítás nem lépett akcióba az átrepülő angolszász bombázók ellen, Magyarország bombázásának a napjáig (1944. április).

4. A foglyul ejtett angolszász repülő személyzetet nem adtuk át a németeknek, hanem dunántúli kastélyokban helyeztük el őket, és lehetővé tettük menekülésüket.

5. A német megszállás, 1944. március 19. után kezdődött a magyar zsidóság kálváriája. De amikor a német hadsereg java kivonult, Horthy leállítatta a deportálásokat.

6. Eichman, az „Endlösung” végrehajtója mondta Izraelben, hogy az egész megszállt Európában, csak Horthyék merték őt kiutasítani az országból.

7. Miért nem ugrottunk ki a háborúból? Erre, többek között, a brit külügyminisztérium egy nemrég felszabadított titkos jelentése adhat némi következtetésre okot. Egy Mr. Randal nevű magasabb beosztású úr jelentette, (értelemszerű fordításban):

1943. október 14

A Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) megbízásából Namier professzor kérte, hogy ne kényszerítsük a magyar kormányt az idő előtti kiugrásra mert ez német megszállást eredményezhetne. Ez pedig a 800,000 zsidó megsemmisítéséhez vezethetne, akik most relatív biztonságban élnek Magyarországon.

Mr. Randal említette, hogy ez már oka lehet annak, hogy a magyar kormány nem közeledett a Szövetségesekhez...

Dr. Namier reménykedik, hogy a magyar kormány nem mozdul, amíg a németek (egy kiugrási kísérletre) reagálni tudnának.

Reg.: ) 012035/385/21î”

Nos, kik is voltak a bűnösök?

UTÓSZÓ:

Sokan vádolnak minket azzal, hogy nem tettünk meg mindent a zsidó honfitársaink megmentése érdekében és közömbösen viselkedtünk sorsuk iránt.. Ez sem igaz! Budapesten és a nagyobb városokban mindenki mentette a zsidó rokonait, barátait, aki tehette. Falvakban, kisvárosban általában nehéz volt, hiszen mindenki belelátott a másik tányérjába.
Természetesen nincs olyan törvény a világ egyetlen országában sem, ami arra kötelezne valakit, hogy saját és családja életét kockára tegye másokért. Ennek ellenére sokan vállalták a „felkoncolást”, amit a nyilasok ígértek a zsidó mentőknek. Wallenberg úr sem volt az egyetlen, aki ezreket mentett meg. Angelo Rotta pápai nuncius, a magyar Baránski Tíbor szervezésében legalább annyi zsidót mentett meg mint ő. Ezenkívül apácák, papok, hivatalnokok, katonák, külföldi diplomaták mentették zsidó polgárainkat

Ezenkívül tessék már tudomásul venni, hogy azok rendkivüli idők voltak. Túl voltunk Sztalingrádon, a Második Hadsereg pusztulásán. Minden hadköteles férfi katona volt. Nem volt már olyan család Magyarországon, ahol nem lett volna hősi halott, sebesült vagy hadifogoly. Az ember élete már egy fabatkát sem ért. A Szovjet hadsereg a határaink előtt állt, augusztus óta már hazánk területén folytak a harcok. Frontkatonáink elbeszéléseiből és 1919-es kommunista zsidó terror óta tudtuk, mi várt ránk. Mindenki leszámolt a saját és családja bizonytalan jövőjével s életével is. 1944 április harmadika óta pedig súlyos bombatámadásokat kellett elszenvednie az országnak az USA, UK és Szovjet légierők-től. Azok ne kritizálják a magyarságot, akik nem élték át azokat a rettenetes időket, vagy bűnös szándékkal nem akarnak rá emlékezni!

Kíváncsi volnék, külföldi kriktikusaink – hasonló rettenetes, kilátástalan körülmények között – hogyan viselkedtek volna?

Magyaródy Szabolcs

Helyesbítek, "Magyar Hiszekegy",

Kedves Régi Jobbikos! megszólíthatnám Önt úgy is, hogy kedves Igazi Jobbikos. Valóban így van a "Magyar Hitvallás" csak ez a három sor. Később Sziklay Szeréna kibővítette, 13 versszakkal így született meg a "Hitvallás", amit, mindannyiunk örömére, elszavalt Király Álmos, áldott legyen érte...

betelefonálóknak

Lélekemelő volt a műsor, köszönet érte minden betelefonálónak.

Barbarának

Köszönettel tartozunk a musorvezeto urnak a műsor végi áldásért, ilyenkor nem szokás csalódottságunknak hangot adni, hiszen templomokban, iskolákban sem mondják végig az egész Hiszekegyet, annak idején a pályázati kiirás is úgy szólt, hogy rövid ima legyen.