A Magyarok Világszövetsége az 58. évfordulón azzal tiszteleg az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc hőseinek emléke előtt, hogy ezen a napon hozza nyilvánosságra annak az olasz dalnak magyar fordítását, amely a Lazio Róma labdarúgó mérkőzésein világszerte máig élteti 1956 hős budapesti ifjait, https://www.youtube.com/embed/FYqDMcJIvI8?rel=0&showinfo=0
A magyar fordítás szerzője: Bálint Miklós Bendegúz, zene: Aurora, ének: Magyar Csaba.

Mindszenty József bíboros 1956-os beszéde

Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek miután kiszabadult hosszú fogságából, rádióbeszédében a magyar haza valamennyi gyermekéhez szólt 1956. november 1-én.
"Senkivel szemben nincs gyűlölet szívemben!"

(A kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, mígnem 1948. december 26-án letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotróp szerek hatása alatt az összes ellene felhozott vádat elismert. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. Számos jegyzőkönyvet Sulner László írásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty saját kezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.

Innen szabadult 1956. október 30-án, amikor Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre vitte. Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. 1956. november 4-én a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán hívta be, kénytelen volt az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet ellepték a szovjet tankok, és vérbe fojtották a forradalmat. Mindszenty az egyik kiemelt közellenséggé vált.) Videó: https://www.youtube.com/watch?v=l-eTKHF0q4E

Márk Evangyélioma 13. rész

1.
Mikor pedig a templomból kiméne, monda néki egy az ő tanítványai közül: Mester, nézd, milyen kövek és milyen épületek!
2.
Jézus pedig felelvén, monda néki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.
3.
Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, a templom átellenében, megkérdezék őt magukban Péter, Jakab, János és András:
4.
Mondd meg nékünk, mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, a mikor mindezek beteljesednek?
5.
Jézus pedig felelvén nékik, kezdé mondani: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket.
6.
Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik azt mondják: Én vagyok: és sokakat elhitetnek.
7.
Mikor pedig hallani fogtok háborúkról és háborúk híreiről, meg ne rémüljetek, mert meg kell lenniök; de ez még nem a vég.
8.
Mert nemzet nemzet ellen, és ország ország ellen támad; és lesznek földindulások mindenfelé, és lesznek éhségek és háborúságok.
9.
Nyomorúságoknak kezdetei ezek. Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert törvényszékeknek adnak át titeket, és gyülekezetekben vernek meg titeket, és helytartók és királyok elé állítanak én érettem, bizonyságul ő nékik.
10.
De előbb hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között.
11.
Mikor pedig fogva visznek, hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem a mi adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, a kik szólotok, hanem a Szent Lélek.
12.
Halálra fogja pedig adni testvér testvérét, atya gyermekét; és magzatok támadnak szülők ellen, és megöletik őket.
13.
És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megmarad, az megtartatik.
14.
Mikor pedig látjátok a pusztító utálatosságot, a melyről Dániel próféta szólott, ott állani, a hol nem kellene (a ki olvassa, értse meg), akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
15.
A háztetőn levő pedig le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy házából valamit kivigyen;
16.
És a mezőn levő haza ne térjen, hogy ruháját elvigye.
17.
Jaj pedig a terhes és a szoptató asszonyoknak azokban a napokban.
18.
Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen.
19.
Mert azok a napok olyan nyomorúságosak lesznek, a milyenek a világ kezdete óta, a melyet Isten teremtett, mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek.
20.
És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért, a kiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.
21.
Ha pedig akkor ezt mondja néktek valaki: Ímé itt a Krisztus, vagy: Ímé amott, ne higyjétek.
22.
Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.
23.
Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent.
24.
De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik,
25.
És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek.
26.
És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.
27.
És akkor elküldi az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől, a föld végső határától az ég végső határáig.
28.
A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.
29.
Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.
30.
Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek.
31.
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.
32.
Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.
33.
Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jő el az az idő.
34.
Úgy mint az az ember, a ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon.
35.
Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel?
36.
Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva.
37.
A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!

Itt látszik meg, hogy a Vonáék nem értünk vannak,
mert akkor a Tamás tévéje nem máról holnapra lenne
fent, és megmaradva. A létminimumra lesüllyesztettek
köszönjük, a nem mindennapi gondosságukat,hogy
tudunk egymással társalogni és visszanézni, Ők az isten ajándékai
mi nekünk. Ő rájuk is jólélekkel gondolunk, nem baj ha
többes számban írom ugye. Minden honfitársaim nevében
Tamásnak meg a családjának is az áldozatosságát nagyon,nagy
szeretettel köszönjük meg,adományozóinknak is nagyon,nagyon
köszönjük, ez a gondolatom a lelkem mélyéről jön.
Az isten áldjon meg minden jótevőnket és vigyázzon rájuk.

Olivér

Édesapám a japán mentalitást is át vette a fogva tartása közben,
mert mindent sokszor megköszönt,amit Ö természetesnek tartott
mindenkor.

Olivér

Szántai Lajos - „Századok királya”, Szent László király - hanganyag

http://www.youtube.com/watch?v=DA4NUyYjJgY

Édesapám hazatérhetett a megsemmisítő táborból,
első adandó alkalommal megcsókolta a Szent anyaföldünket
és a kenyerünket, ami visszafogatta e szép hazába.

Olivér

Néhány hónapja a rádióban hallottam, hogy az EU-ban egységestíeni tervezik az internethasználati díjakat. Emlékeim szerint 45 Eurót említettek, hogy ennyinek kell lennie minden tagállamban egységesen. Az internetadó nagy valószínűséggel ennek a következménye.
(A munkabérek, nyugdíjak egységesítéséről nem esett szó,)

En nem tudom, hogy mirol szol az internet ado. Olvasom amit lehet rola talalni, magyarul es angolul. demegis olyan nekem, mintha kinaiul irtak volna. Elmondana valaki magyarul, hogy mi ez az internet ado...Lehet, hogy ez ram nem vonatkozik,mert itt Kaliforniaban mar eleve benne van a szamlamban. En havi 56 dollart fizetek az internet "csomagert". Ez kozel 13000 forint...nagyon sok ez, de soha nincs problema, mukodik mindig, gyors es megbizhato. Az ado a 200 tv csatornahoz es az internetre 2 dollar 86 cent egy honapra, itt Kaliforniaban.

Interneten tiltakoznak az internetado ellen. http://www.youtube.com/watch?v=R6-TuTZ1nsw

En nem talaltam semmi tenyt, bizonyivanyt arra, hogy Orban Viktor rendelkezik doktori diplomaval. Szeretnem tudni, hogy hol talalhato erre a bizonyitek.

Nyílt Levél Dr. Orbán Viktornak, Magyarország Miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az utóbbi hónapokban egyre sűrűbben fordulnak elő olyan események a szomszédos országokban, amelyeket súlyos sértésnek tekinthet, hazáját „rendületlenül” szerető minden magyar polgár. Időrendben a legrégebbi esemény: az egyik ausztriai televízióban két osztrák riporter gúnyolódott a Magyar Szent Korona másolatával, és ehhez statisztált a magyar nagykövet is. Az Ő magatartása az, amely bennünket felháborít. Mert az osztrákoktól nem várunk semmit, mit is várhatnánk Trianon után. Ha jó szomszédok lennének, akkor maguk kezdeményeznénk az ausztriai múzeumokban számolatlanul található magyar arany és műkincsekről, különös tekintettel a Nagyszentmiklósi aranykincsekre, szóló tárgyalások újra felvételét és mielőbbi lezárását. De nem teszik, csak alaptalanul gúnyolódnak. a határozott külügyminiszteri vagy kormányzati válasz elmaradását nyomatékkal kifogásoljuk.
Miniszterelnök úr nekünk tudomásul kell vennünk, nincsenek, jó szomszédjaink. Nekünk csak ilyen nevű külpolitikánk van, ami a magyarság számára a teljes zsákutcát jelenti. Még két rövid példával igazolom állításomat. A szlovák nyelvtörvény, és az, hogy a zászlójuk feltűnően hasonlít a magyar címerre, bizony szánalmas ügy. De a hamis szlovák történelem, amit a magyar származású tanulóknak is kötelező szlovákul tanulniuk, nem tartalmazza például, hogy Szlovákia kirobbantója volt, Németország oldalán a II. világháborúnak. Aztán összebújva újra a csehekkel, győztesként, hogy viselkedtek a legyőzött magyarokkal, a máig érvényes kollektív büntetést tartalmazó Benes-i dekrétumokat az Európai Unióban is a mái napig érvényben tartva.
De az i-re a pontot a néhány napja Romániában elfogadott új törvény teszi fel, miszerint az erdélyi magyarságnak „felszabadulásként” kell ünnepelnie 1918. december 1-jét, Erdély elcsatolásának gyásznapját. Már majdnem meglepődünk, de aztán olvasmányainkból eszünkbe jutnak Erdély Fejedelmei, a Magyar Királyok, akik által alapított iskolákban ma kötelezővé teszik a román nyelvű oktatást. A fejlődés eredményeként „nemzeti hősük”, Avram Iancu több emelet magas szobra díszeleg az erdélyi városokban. Itt kell hivatkozni A trianoni békediktátum ide vonatkozó záradékaira és mellékleteire: kötelezően előírták az utódállamok számára az etnikai arányok megváltoztatásának tilalmát, a területükön élő kisebbségek számára teljes körű autonómia törvényi biztosítását. E helyett mi történik? Itt meg kell említeni egy nagyon jellemző tulajdonságot, amely már 1920 előtt is meghatározta a románok magatartását.
Bizonyára Ön is ismeri Móricz János Ecuadorban végzett kutatási eredményeit: tömören csak románok reagálását említem: azonnal ecuadori tudósokat hívtak Erdélybe hosszú időn keresztül bizonygatták, hogy az erdélyi nép szokásai és népviselete azonos az ecuadori népével, vagyis a román és az ecuadori rokon. Miközben erről a magyar nyilvánosság semmit nem tud, mert a magyar diplomácia semmit nem tett. Miután ez a hatvanas években történt, jól mutatja, mennyire nem tekintik befejezett folyamatnak a békediktátumot. Ez ellen a diplomáciának ki kellene dolgoznia a megfelelő válaszokat, Ön egy diplomaták előtt mondott kitűnő beszédében mondta „kötelező részévé fogjuk tenni a munkaköri leírásuknak a gazdasági érdekek hathatós képviseletét” tegyék ugyanezt a Nemzet egyetemes politikai érdekeivel is. Ne fordulhasson elő az a szerencsétlenkedés, ami az osztrák tv-ben történt a magyar nagykövet részéről.
A Békeszerződés kimondta, amennyiben a szerződő felek a megállapodást nem tartják be, szerződésszegést követnek el, amelynek következtében a szerződés hatályon kívül helyezhető. Ezen a téren követi el a magyar diplomácia a legsúlyosabb mulasztást. Mára a helyzet addig romlott, hogy ha a szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltakat betartanák, azzal ugrásszerű javulás állna be a kisebbségi létbe kényszerített magyarjaink helyzetében. Olyan elképzelhetetlen lenne ez? Számtalan eset történt korábban, de történik most is, melyek alapján bizonyítani lehetne a szerződésszegést. De ehhez olyan diplomáciai stratégiára lenne szükség mely kifinomult ravasz, a diplomácia minden eszközét latba vető módszerrel, ügyesen ráterelné a nemzetközi közvélemény figyelmét legalább a súlyos esetekre. Olyan a nemzet iránt elkötelezett minden diplomáciai képességgel rendelkező határozott emberekre van szükség, akik képesek ezt kivitelezni. Mint a fenti példák mutatják, ettől az állapottól nagyon messze vagyunk, kialakítása el sem kezdődött. A békeszerződés nemzetközi felülvizsgálatát nem csak a szerződésszegések indokolnák, hanem az aláíró országok megszűnése, illetve helyzetének jelentős megváltozása is.
Ön különböző helyeken elhangzott beszédeiben többször utalt rá, hogy „a világ olyan bizonytalan helyzetbe került, hogy szinte minden előfordulhat”. Ennek igazságát nap mint nap tapasztaljuk. Márpedig a történelmi tények alapján bizonyítottan is többször megszegett békediktátum felülvizsgálata egyáltalán nem ördögtől való. Egy minőségileg megújuló magyar külpolitikának e törekvés szerves része, kell, hogy legyen, persze mi is tisztában vagyunk a realitásokkal, tehát mindent lépésről lépésre.
Önt az eddigi reformtörekvéseiért is méltatlan támadások érik feljelentések, eljárások sorozata indult ezek miatt a Kormány és Magyarország ellen is. De talán pont azért győzött az Önök párszövetsége kétharmaddal a választásokon, mert a választók ilyen irányú lépéseket várnak. A Magyarság támogatása nyugodt hátteret biztosítana a nemzet érdekében határozottabb külpolitikához, és ez rossz reményű jóslatokkal ellentétben jó hatással lenne a gazdaságra is.
Ehhez kérem döntéseit és várom válaszát a közel 20 ezres nézettségű, az egész világ Magyarságából szerveződő ÁKTV Nézői Tanácsa nevében.
Budapest, 2014. október 22-én.

Tisztelettel:

Győrey Attila




Tisztelt fórumozok javaslataikat, véleményüket várom.
Ha valaki segíteni tudna a miniszterelnök elérhetőségéről mert innen visszajön nem kézbesíthető módon :orbanviktor@parlament.hu


Köszönettel

Győrey Attila

Kiderült: brutális lesz az internetadó mértéke!

Kifejezetten magas lesz a jövő évre bejelentett internetadó mértéke. Az adó alapja a felhasználó által bonyolított adatforgalom lesz.

Minden megkezdett gigabájtnyi adatforgalmazás után 150 forintos adókötelezettséget ír elő a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által ma bejelentett, jövőre életbe lépő új szabályozás. A távközlési adóról szóló törvény módosítása szerint az adó alanya a szolgáltató lesz, a mértékét a felhasználó által lebonyolított, GB-ban kifejezett adatforgalom jelenti majd.

Egy 5 GB-os mobilnetcsomag ma nagyjából 4000 forintba kerül, erre 750 forintnyi plusz költség kerül majd, ami 25 százalékos emelkedést jelent. Egy korlátlan vezetékes nethozzáférés árát 4-5000 forintnak számolva még brutálisabb arány jön ki, ezen ugyanis egy átlagfelhasználó havi 30-50 gigát minden további nélkül leforgalmaz. Ebben az esetben az adó mértéke 4500-7500 forint lehet, ami jól láthatóan több, mint a havi díj. Ekkora pluszt egyik szolgáltató sem fog lenyelni.

Hét éve, ellenzékben a Fidesz még azt mondta: az internet megadóztatása mindenkinek rossz.

Új értelmet nyer a floodping meg a DDOS támadás :-)

Veszel egy frankó 100 megás internetet havi 5ezerért, lefekszel aludni 10kor,

és mire reggel 7kor felkelsz már van is egy szűk 70ezer forintos adótartozásod.

Jön az internetadó: 150 forintot fizethetünk egy gigabyte-ért!!!

Újabb fejőstehenet talált a kormány: a telefonhívások és sms-ek megadóztatása után itt az internetadó: minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot fizetnek majd a szolgáltatók, de a végén úgyis a felhasználók állják – írja a vs.hu.

Októberi tavasz https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=K2Af2BnyajI

Több mint 1000.000 "munkahely" teremthető lenne, ha az állam nem tenne keresztbe.

http://www.youtube.com/watch?v=Y2q7BoWKICo

A hazugság korának kórképe tömören, velőtrázóan kegyetlen egyenességgel. https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=L-0oIleOoiM
Eredeti nagy felbontású videó megtekinthető a http://voros.uw.hu címen.

A Dicsőséges 1956 Forradalom 58-ik évfordulójára

Sok formában írtak az 1956-os magyar forradalomról, főleg olyanok, akik ott sem voltak. 58 év távlatából mondhatnánk, hogy a szégyen forradalma volt. Szégyene a Szovjetuniónak, hogy egy kis nemzetet, tankokkal vérbe fojtotta. Szégyene a nyugati világnak, hogy engedte, hogy egy kis nemzet szabadságvágyát egy birodalom vérbe fojtsa. Szégyene a mindenkori Magyar Kormánynak, hogy nem követte más nemzetek példáját, nem követelt jóvátételt a forradalomban elesettek és hozzátartozóik részére. Pedig óriási pénzmegtakarítását, milliók életét, rombolást, nyomort, és a világ történelmében legembertelenebb uralom megszűnését idézte elő az 1956-os magyar forradalom.

Egy nemzet sem tűri, hogy más nemzet uralkodjon rajta. Mi a Szovjet uralma alatt voltunk. 1956-ban még látható volt az épületeken a "felszabadító dicső vörös hadsereg" vagyis az elnyomó istentelen, barbár ázsiai horda lövései. Már túl voltunk az államosításon, mely kiterjedt 5 szobán felüli lakásokra, minden gyárra, üzletre, vállalkozókra, szabóra, cipészre, földtulajdonosokra. Túl voltunk a kitelepítésen B listázáson, a kitelepítéseken. Nem volt kibúvás a nyugati határon vasfüggöny volt, (2 sor szöges-drótkerítés között födi akna). Büntették a magyarokat mások bűneiért. A hívő emberek tudták, hogy csak az Isten segíthet s a templomokban kerestek nyugalmat. Csalódva tapasztalták, hogy a kocsmába biztonságosabb volt járni, mint a templomba, mert ha ott valaki elszólta magát nem jelentették fel az ÁVH-nál, mint ahogy azt a lelkész elvtárs hivatalból megtette, s büntetés lett belőle.

Ha egy bűnözőt tetteiért elítélik, az tudja, miért büntetik, de miért kell bűnhődni a magyar népet? Van, aki azt mondja, hogy azért mert magyar katonák harcoltak a Szovjet ellen. Akkor az volt a remény, hogy visszakapjuk a Trianonban elvesztett területeket, és az akkori magyar katonák, ha nem parancsra, önként mentek volna harcolni bár hova. Akkor még úgy látszott, hogy új fegyverekkel a németek nyernek s csak tőlük várhattuk az elcsatolt országrészek visszaszerzését. Az új fegyver gyártás alatt volt, dr. Teller Ede mondta, hogy a véletlenen múlott, hogy nem a németek állították elő az atombombát előbb. Mások a holokauszt miatt büntetik a magyarokat. Azok nemcsak rosszindulatúak, de buták, nem éltek Magyarországon, nem tudják a valóságot. Az igazság az, hogy nincs Európába olyan ország ahol több zsidót mentettek meg, mint Magyarországon. Azok nem tudják, hogy Adolf Eichmann megegyezett Brad Józsefel, aki tagja volt a Hungarian AID and Rescue Committee-nek, hogy az un. "Blut gegen Waren" 1 millió zsidóért cserébe 10,000 teherautót, 200 tonna teát, 200 tonna kávét, 2,000,000 darab szappant adnak. Ezt az angolok akadályozták meg, letartóztatták és börtönbe tették Brand-ot. Ez nem volt titok, a fent jelzett Committee tagjai voltak: Józsi Krem, Rudolf Kastner, József és Hansi Brand, Sámuel Springmann, Sándor Offenbach, András Biss, Dr. Miklós Schweiziger, Mózes Krausz, Ernő Frankl és Ernő Szilagyi. Brand eskü alatt vallotta Eichmann tárgyalásán, hogy 1941 és március 1944 között 22,000–25,000 zsidót segítettek Magyarországba a németek által megszállt területekről. Ezeknek nagy része a frontra ment katonák igazolványát kapta meg és nyugodtan éltek a védett házakban. Nem hallani azokról, akik 10 ezrével kikeresztelkedtek. Hol volt ehhez hasonló a világon? Brand József 1964-ben halt meg, a vallomásai nem titkosak, Tel Aviv-ben megtalálható. Szégyene a mindenkori Magyar Kormánynak, hogy engedi, hogy más népek hazugsággal bűnös népnek nevezzék a magyar népet. Ajánlatos lenne a választások előtt magyar történelemből levizsgáztatni a képviselő jelölteket, hogy a Parlamentbe csak azok juthassanak, akik ismerik az igazságot, és annak tudatában meg védik a magyar népet a gyalázástól.

A fentiek ismerete után eljutottunk 1956 októberéhez, mint lealázott bűnös nép, amely nem érdemli meg, hogy az ENSZ-be helyet kapjon. A poznani felkelésre figyeltünk fel. A kis csoportban felvetődött a kérdés; lehetséges-e hasonló nálunk? Dehogy lehet, nem tudsz 5 emberrel a sarokig elmenni, elfog az ÁVH, - mondta a v. ejtőernyős Harmati. Október 22-én nagygyűlés volt a Műszaki Egyetemen, jelen voltak riporterek a rádiótól, újságoktól, küldöttség Szegedről, természetesen sok besúgó, Nagy volt a zűr-zavar, követeltük: szolidaritás a lengyelekkel, a norma rendszer eltörlése, a beszolgáltatás felülvizsgálása, magyar-szovjet, magyar- jugoszláv barátság, óvatos követelések. Éjfél után már fáradtak, éhesek voltunk. Láttuk, hogy az egyenruhás műszakiak is követelnek, meg jött az éhségtől a bátorság. Követeltük a politikai perek felülvizsgálását, az orosz csapatok kivonulását, a kormány átalakulását Nagy Imre vezetésével (akkor még nem tudtuk, hogy ő azonos azzal a Nagy Imrével, aki parancsnoka volt annak az osztagnak, akik kivégezték a cári családot). Már 3 óra körül volt, mikor a 14 követelési pont megszületett. Abban állapodtunk meg, hogy ha azt az újságok leközlik, egy küldöttség megkoszorúzza Bem szobrát, ha nem közlik, tüntető felvonulás lesz a szoborhoz.

Az újságok nem közölték a követeléseket. Készültünk a tűntetésre. A déli hírekben bemondta a rádió, hogy a belügyminiszter betiltotta a felvonulást, majd egy óra múlva visszavonta a betiltást. Ez országszerte nagy feltűnést keltett. 3 órakor elindult a diák felvonulás a Műegyetemről, csöndben, végig a Duna parton. A dekorációs vállalattól a zászlók tömegét hozták utánunk, s mint egy zászlóerdő haladtunk tovább a himnuszt s Kossuth nótákat énekelve. A Bem téren nagy tömeg fogadott s kezdtük kivágni a sarló-kalapácsos címert a zászlókból. Az volt a megegyezés, hogy a koszorúzás után haza- megyünk, de hallottuk, hogy Nagy Imre fog beszélni a Parlamentnél an éphez, s oda mentünk.

A Parlament elé érve fáradtak, éhesek voltunk. Már besötétedett a villanyok fel-leoltásával bőszítették az elvtársak a tömeget. Az Alkotmány utca felől egy katonai rádiósautó jött a tömeg közé. Mikor felém közeledett, szavalatokat hallottam, majd, mondja, hogy én Pesti Jóska vagyok, ezért a ver-sekért börtönbe tettek, az ÁVH-sok elvertek, mankóval járok. Együtt dolgoztam Jóskával az Iparterv-ben, s kértem, hogy vegyenek fel. 3 katona kíváncsiságból jött az utcára, tőlem kérdezték mi történik. A tömeg azt gondolta, hogy ÁVH autó a felvonulók ellen s fel akarták dönteni, a katonák kértek, hogy beszéljek a mikrofonba, nyugtassam meg a tömeget. A 14 pontkövetelést ismertettem, a tömeg lángba borította a teret a villanylekapcsolása miatt. Égett minden éghető, ezrével a párt tagságkönyv is. Majd jött a hír; ledöntötték a Sztálin szobrát, a tömeg ujjongott, ruszkik haza! Nagy Imre jött az erkélyre, megszólalt: Kedves elvtársak! Kiabált, fütyült a tömeg nem vagyunk elvtársak! Nem tudta befejezni beszédet, visszament a Parlamentbe. A tömeg szitkozódott, csalódottan indult haza.

Akkor jött a hír; az ÁVH-sok lövik a felvonulókat a rádiónál. Mindenki a rádióhoz, állítsuk meg lövöldözést, kiabáltam a mikrofonba addig, amíg a tömeg meg nem indult a rádió felé. Majd újabb hírt hozott egy motorkerékpáros: katonák jönnek Budáról feloszlatni a tömeget. Kértem a sofőrt, hogy vezessen a Margit hídhoz. Útközben kiabáltuk, hogy mindenki a rádióhoz, akadályozzuk meg a vér-ontást. A pesti hídfőhöz értünk s körül zárt a tömeg, a hídon álló villamosok, autóbuszok és a tömeg miatt lassan haladt a nyitott csapatszállító. Kiabáltuk a katonákhoz, hogy az ÁVH-sok lövik a tömeget a rádiónál, a katonák szűntessék meg a vérontást, a magyar katona a magyar népet védi, védje meg az ÁVH-soktól. A 6 hangszóró hatásos volt a katonák már a Kossuth nótákat énekelték. A parancsnok nem tudta kik vannak a katonai rádiósautóban, s kiáltott, hogy csináljunk utat a rádióhoz. Tömeg volt az úttesten, s kértük, hogy engedjék a katonákat a rádióhoz. Dörömböltek az ajtón, új hír; a Váci úton páncélosok jönnek. Gondoltuk sikerül őket is meggyőzni. Mire a Nyugatihoz értünk a páncélosok lecsukott tetővel dübörögtek a Rákóczi út felé. Visszamentünk a katonák után, útközben biztattuk a tömeget, akik a Himnuszt, Kossuth nótákat énekelve mentek a rádió felé. A Madách térnél már hallot-tuk a fegyverek ropogását, Az Astoriánál megállt a rádiós kocsi, megköszöntem, hogy felvettek, akkor még nem tudtuk, hogy mily fontos szerepet töltött be a hangszórós autó a magyar történelembe. A katonák már a múzeum kertben voltak, a nép oldalán, szembe az ÁVH-val. Füst volt, süvített a gyilkos golyó, de megnyugodva kerestem menedéket.

58 év távlatából és kb. 13 ezer km. távolságból értékelve az 1956-os forradalmat; az igazság forradalma volt. Mi jogosan követeltük az emberi jogainkat szülőhazánkban, amely idegen megszállás alatt volt, ránk kényszerített ideológia és kormány terrorja alatt éltünk. Mi nem kezdtük a lövöldözést, csak visszalőttünk, védekeztünk. Ha úgy élhettünk volna, mint a Nyugat-Európai nemzetek. Nem lett volna mit követelnünk. Ha leközlik az újságok a követeléseket nem lett volna felvonulás. Ha Nagy Imre nem szólítja elvtársaknak a tömeget a nép meghallgatta volna és hazamegy. Ha nem lőnek a tömegbe az ÁVH-sok nem lett volna miért oda terelni a tömeget. De ha nem jött volna a Kossuth térre a rádiós autó hiába kiabáltunk volna nem tudtuk volna meggyőzni a zajos tömeget, hogy menjenek a rádióhoz. Ha nem tudjuk meggyőzni a katonaságot, hogy szüntessék meg a vérontást a rádiónál, azok a tankok segítségével kiszorították volna a tömeget lövés nélkül a rádió környékéről és mindenki hazament volna, s ma is, Magyarországon lennének a ruszkik.
A baj az, hogy nem vitték magukkal a kommunistákat, s azokat nem vonták felelősségre a nép ellen elkövetett bűneikért. Ott vannak ma is, a politikai, egyházi közéletben, magas nyugdíjból nyugodtan élnek. Nem akadt a sok elvtársból, az ügynökből egy sem, aki megbánta volna tetteit. Pedig, amíg ezek vezető szerepet töltenek be nem lehet nyugalom, rend Magyarországon. Nem börtönbe kell tenni őket, hanem munkatáborokba, utakat, hidat építeni. Ha az már meg van, lehetne Alcsúton is stádiumot teniszpályákkal építeni, Vagy csatornázni Alföldet, képzeljük el, ha beültetnének minden talpalatnyi földet, nem lenne szükség, más országból hozni élelmet, s fejlődne Magyarország.

(Bogár Gyula)

EMLÉKEZZETEK A MAGYAR MÁRTÍROKRA !
PIROS A VÉR... 1956 - http://youtu.be/8f9qkXs0ZN0 http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=VtC2ooHDwEQ
http://api.ning.com/files/szrS1FfaDDL3BrymWCHBoySHi*ZulEsKtZQ5PjutjMjJWdgqrDZ-6uKEhPcSpinzfGvvoFs4q8aj7RPYc7s40YI5miCeTK3O/Kpernykp2014101910.07.49.png

Erdely bemutatasa Brusselben http://www.youtube.com/watch?v=j2uXj_shz7c