Topi
2015-08-22 23:50:20
Szőnyi Szilárd
Nem az idegen népek befogadására int Szent István!
„Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Legalább hetven év óta történészek, nyelvészek és jogászok egész sora írt már arról, miért is lehet téves az intelmekkel igazolni a bevándorlók korlátozás nélküli befogadását. Mályusz Elemértől Vekerdi Józsefig, Szádeczky-Kardos Irmáig és másokig többen megfogalmazták már, miért értik vagy magyarázzák félre sokan a korabeli latin szöveget. Bár köztük sincs minden részletben egyetértés az írottak pontos értelmezéséről, megfontolásaik főbb vonalakban a következők:
– Több történész szerint „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge” mondat eredetijében a „regnum” szó jelentése nem „ország”, hanem „királyi udvar”, tehát István nem az ország etnikai felhígítását, hanem a király kíséretének erősítését javasolja.
– A latin „detentio” szót a vendégek „befogadása” helyett pontosabb „marasztalás”-nak fordítani. István eszerint itt mindössze annyit tanácsol Imrének, hogy a máshová készülő papokat, vitézeket beszélje rá az udvarában maradásra.
– Az Intelmek felidézi Róma példáját, melyet úgymond az idegenek tettek naggyá. Holott a szöveg „nemes és bölcs emberekről” szól, akik a birodalomba özönlenek, vagyis István nem egyszerű telepesekre gondolt, hanem válogatott előkelőségekre, akik a római császárnak ajánlják fel szolgálataikat.
– A latin szöveg a Magyarországra befogadandókat nem a népre utaló „populus” vagy „gens” szóval illeti, hanem a „viris” kifejezéssel, azaz István férfiakra, tehát elsősorban katonákra, vitézekre szűkítette le a kört.
– Az Intelmek következő passzusát nem szokás idézni: „Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.” Márpedig ennek alapján Szent István nem az idegenek nyakló nélküli befogadására és szokásaik szolgai átvételére int, hanem ellenkezőleg: a nemzeti hagyományok őrzésére és a külföld hódítás elleni védekezésre.
– Végezetül, hogy az Intelmekből a mának szóló üzenetként „irredenta” buzdítást kiolvasók se örüljenek: az általuk előszeretettel idézett részlet fordítása sem egyértelmű. „Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák” – olvassuk eddig ismert formájában a szöveget, ám a „gyarapítsd királyságodat” szókapcsolat/szóösszetétel így is fordítható: „öregbítsd királyi méltóságodat”, amit mindjárt nem lehet a területi gyarapodásra való buzdításként értelmezni.
Topi
2015-08-22 22:02:14
mindszentiocsi
2015-08-22 17:46:07
mindszentiocsi
2015-08-22 13:14:50
mindszentiocsi
2015-08-22 13:08:59
Kérem szépen,az itt a nagy helyzet,hogy igen kényes téma a lakosság közömbösségének illetve tájékozatlanságának kérdése.Kérem!A mérgezett gyümölcs mára beérett.Mondjuk meg őszintén az igazat : a pedagógus társadalom hívatástudata mára lényegében a nullával vált egyenlővé. Szépen fokozatosan.lezüllesztették a mindenkori magyar- ifjúságot egyetemektől le egészen az óvodákig az elmúlt 30-40 év alatt.Lelkük rajta és hiába jöttek mélyről annál cinikusabban tették ezt. Ugyanezt elmondhatom a politikus , művész,újságíró,jogász,hivatalnok(havi fix-es), banki-ügyintézö,TB-ügyintéző,NAV-ügyintéző,KÖJÁL-ügyintéző,BM-ügyintéző(Pintér és társai-corporation),meg az ángyikám térdekalácsa-ügyintéző összes ,havi fix-es állami és köz-alkalmazotti rétegről.Kedves pedagógusok ezt mind-mind ti neveltétek ki,remélem elégedettek vagytok a MŰVETEKKEL.Kedves Műsorvezető Úr, őket kellene tetemre hívni mert ők minden baj forrása(és ne legyenek illúzióink nagyon kicsinyke százalékocska a kivétel) Már ezerrel kellene szervezni a honvédelmi napokat, a béke- demonstrációkat,Álmos Király Akadémiákat! Hol vagytok most közalkalmazottak?Valójában mára már csak EZ az egy társadalmi réteg lenne képes önmagát megszervezni a HAZA érdekében.E helyett lapítanak mint az a bizonyos a fűben. Szilvia azt mondta,hogy a svájciak sokkal keményebben fellépnének az igazságtalanság ellen.Hát igen kedves Szilvia mert ott az iskolákban talán jobban beléjük nevelték a nemzeti öntudatot.Bár Ön megjegyezte,hogy nem a néppel van a baj,én arra próbáltam rávilágítani,hogy kimondottan MELYIK TÁRSADALMI RÉTEG a hunyó,egyébként egyetértek véleményével.Sajnos nincs sok választásunk,mert őket kell megszidnunk ugyanakkor megnyernünk is a nemzetépítő munkához. Vagy már késő???
https://www.youtube.com/watch?v=6IkFwPbrKowTopi
2015-08-22 01:25:29
Mindenki csomagol….
A Heti Világgazdaság augusztus 19-én a fenti címmel közölt egy írást. A magyarországi zsidók, hosszú éveken át, azt híresztelték, hogy börröndjeik be vannak csomagolva, s ha menekülniük kell, akkor késedelem nélkül kereket oldhassanak. Nos, ők simán megúszták, mert köszönik, nagyon jól érzik magukat Magyarországon. Ez nem mondható el mintegy négymillió magyarról. Most ők csomagolnak. Akinek eladható képzettsége, képessége van, az Orbán Viktor és Pintér Sándor „paradicsomából” húzza a csíkot nyugatra. Ezek közül vajon hányan szavaztak másodszor is a stadionépítő miniszterelnökre?
Lincoln elnök mondta egykoron: „Mindenkit be lehet csapni egyszer. Van, akit mindig be lehet csapni, de nem lehet mindenkit mindig becsapni.” A 2014-es választás eredménye azt igazolta, hogy a kétharmados többség nagyobb részét másodszor is be lehetett csapni. Most ezek is csomagolnak? Sebaj, megérkeztek az új honfoglalók, az új munkaerő. Végtére is, Csányinak, Nyergesnek, Damjánnak, Leisztigernek, Mészárosnak, stb, és a nemzetközi rablótőkének teljesen mindegy, hogy kik dolgoznak éhbérért. Úgy látszik, a „rejtett erőforrásban” nem bíznak, pedig nagyon élelmes emberek. Most is feltalálták magukat. kihasználják a helyzetadta lehetőségeket. Jól menő személyszállitó vállalatokat alapitottak. Na, de a jövevények talán megbízhatóbbak lesznek. Jelek szerint igen, mert a nyugati országokba igyekvőket Pintér rendőrei leszállítják a vonatokról és buszokról. Igyekeznek nyilvántartásba venni annyit, amennyit csak tudnak, és a déli határon özönlenek át a jövevények.
Az 1956-os menekültek között sok fiatalkorú is volt, akik külföldön fejezték be iskoláikat. Voltak köztük olyanok is, akik magyarságuk ápolására is gondoltak. Ennek érdekében létre hozták a Magyar Baráti Közösséget. Az MBK kiadott egy folyóiratot: az Itt-ott-ot. Nos, e titánok között akadtak látnokok is. Ha jól emlékszem, a 80-as évek valamelyik számában közöltek egy írást a magyar népfogyás aggasztó helyzetéről, de a szerző megnyugtatott bennünket, hogy nincs ok az aggodalomra, mert a hiányt Afrika minden nehézség nélkül pótolni tudja. Az pedig ne zavarjon senkit, hogy 100 év múlva, ékes magyar nyelvet beszélő fekete gyerekek szaladgálnak városaink, falvaink utcáin. Jelek szerint, nem kell 100 évet várnunk. A magyar csomagol és kiköltözik, a színes beköltözik, csomag nélkül és marad. Kérdés: Ki tanítja meg a jövevényeket magyarul? Talán csak nem a cigányok?
Beteljesedik Gyurcsány és Orbán vágya! A magyarok végre, ki lesznek irtva a Kárpát-medencéből.
Olvassátok a hvg cikket.
miskolcilaci
2015-08-21 22:07:16
Topi
2015-08-21 22:00:47
Topi
2015-08-21 10:32:15
István király teremtette meg a "Boldogasszony-tisztelet" hagyományát azzal, hogy országát a "Szűz Mária oltalmába ajánlotta". - Ez hangzott el ma a Kossuth rádióban.
A boldog, bódog szavunk sumér eredetije: bau-dug. (Recsenyédi Fekete Miklós szófejtése.)
Tehát boldog az a nő, aki már anya, - hogy ezt jobban NE is részletezzem. (Tény, hogy magam is átéltem: kivételes isteni kegy, boldoggá tesz, amikor az ember úgy érezheti: ő is részt vesz az isteni teremtésben!)
A Boldogasszony-tisztelet tehát az én laikus felfogásom szerint minden bizonnyal ősidőktől fogva a magyar lelkiség része, - ehhez csak alkalmazkodott a katolikus egyház, amikor Szűz Máriát azonosította vele.
Botos László: „Olvasókönyv”-ét olvasva Magyarország "Szűz Mária oltalmába ajánlása" különös értelmet kap számomra. (Botos L. számos történelmi adatot idéz Grandpierre K. Endre tanulmányaiból.)
István király az 1038-ban bekövetkezett halála előtt már hét évvel, 1031-ben át akarta adni a trónt Imre fiának. Ez a szándéka annyira nyilvános volt, hogy 1031. szept. 8-ra a rendeket is meghívták, és a koronázási előkészületek javában folytak, amikor szept. 2-án Imre herceg meghalt. (Vadászaton mélyre ásott, gallyakkal álcázott vaddisznóverembe zuhant, és a hat nappal később megkoronázandó, leendő magyar királyra valahogy éppen akkor nem vigyázott senki… Vagy éppen a magyarok ellenségei irányították oda vadászat közben, és hagyták szörnyű halált halni.)
István király belebetegszik fia elvesztésébe, és országa sorsáért érzett aggodalmába. (De lehet, hogy betegségét ugyanazok okozzák, mint akik miatt elvesztette egyetlen fiát.)
István király ezentúl óvatosabb. Még a (német földről hozatott Gizella) királyné elől is eltitkolva küld Vazulért Nitrába, hogy rokonát királlyá tehesse, mielőtt meghal. A hűtlen küldönc elárulja a király tervét a királyné előtt, és Vazul nem kerülheti el a sorsát: a felbérelt szolga „Vazulnak mindkét szemét kitolja, és a fülét ólommal beönté”. (A magyarok ellenségei tehát meg akarják akadályozni, hogy az István alatt megerősödött Magyarország tovább erősödjön újabb magyar királlyal. Alig több, mint száz év telt el azóta, hogy az egyesült német hadak Pozsony alatt, 907-ben hosszú időre végzetes vereséget szenvedtek a németek által teljes kiirtásra ítélt magyarság Árpád-vezette hadaitól! A hon-visszafoglaló Árpád vezér és három fia is ott vesztette életét…)
István király nem torolja meg Vazul iszonyú megcsonkítását, csak sír a krónikák szerint, ami arra utal, hogy tapasztalja: hatalma már megrendült…
Királyunk ezután további megoldást keres, mert „rádöbbent az őt és országát fenyegető közeli veszélyre”: unokaöccse, Szár László fiainak (András, Béla, Levente) titokban azt tanácsolja, fussanak, mentsék az életüket és épségüket. (Csehországba futottak…)
Ezek a történelmi részletek megvilágítják: akkor is volt magyarüldözés!
Ilyen előzmények után mi mást tehetett még az Isten-hívő István király, mint azt, hogy halála előtt Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel?!
István király halála után Gizella a velencei németet, Orseolo Pétert emeltette a magyar trónra, aki nyíltan hirdette az ország tönkretételét és a magyarság kiirtását. Hároméves (1038-1041) uralkodása után a magyar nép elkergette, és csak III. Henrik német császár hadaival tudott visszatérni, aki előtt megalázkodott. Kétéves újabb királysága (1044-1046) után a magyar nép végleg elkergette az u.n. „Német Pétert”.
Közben Aba Sámuel volt a magyar király (1041-1044 között), de árulás miatt elvesztette a ménfői csatát a német hadakkal szemben, és áruló főurak meggyilkolták. (Grandpierre Endre megjegyzi, hogy „érdekes módon a kereszténységre térítés és az idegenek beözönlése óta mérhetetlenül elszaporodtak az országban az árulók”.)
István nagy király lehetett: felismerte a magyarságra állandóan leselkedő veszélyt, és halála előtt belátta: RAJTUNK CSAK ISTEN SEGÍTHET!
Latinul nem tanultam, de a különbséget értem: patrónus az, aki védelmez, atyáskodik.
Regina pedig az uralkodó királynő!
Az ősi Boldogasszony, vagy ahogyan a katolikus egyház behelyettesítette: Szűz Mária - Magyarország égi KIRÁLYNŐJE! Nem csupán „patrónája”! – Mióta István királyunk neki ajánlotta fel országunkat.
És ma is olyan a helyzet, hogy rajtunk már csak ő segíthet!
Legyünk rá méltók!
KSM
Topi
2015-08-20 23:58:50
Topi
2015-08-20 23:28:34
Topi
2015-08-20 20:08:56
Létezésünk ünnepe
Csak egy példa korabeli nagyságunkra: II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta a Magyar Királyságot, majd rövidesen rommá vert sereggel távozott az országból, miközben az őt üldöző magyar könnyűlovasság még Bécset is elfoglalta.
Ilyen erős lett volna az alig harmincéves magyar állam? – tehetjük föl a kérdést. Úgy tűnik, igen. Ám a kérdés második felét érdemes lenne alaposabban körüljárni. Vagyis: tényleg csupán harmincéves államról beszélhetünk? Egyáltalán, mi az, hogy állam? Mikortól állam az állam? Georg Jellinek német jogtudós meghatározása szerint az állam „a földfelszín elhatárolt területén letelepedett, legfőbb hatalommal rendelkező és ezáltal egységgé összefogott emberi sokaság”. Elhatárolt terület és egység – ezek a kulcsszavak. 899. szeptember 24-én az észak-itáliai Brenta folyónál egy ötezer fős magyar csapat tönkreverte I. Berengár itáliai király tizenötezer fős hadseregét. A Sváb Évkönyvek szerint 902-ben a magyarok „usque ad solum”, azaz a föld színéig rombolták a Morva Fejedelemséget, amelyet előtte fél évszázadig még bolgár segítséggel sem tudott legyőzni a keleti frank birodalom. 907. július 4. és 6. között Brezalauspurchnál (a mai Pozsony) Árpád fejedelem seregei megsemmisítő vereséget mértek a Luitpold bajor őrgróf, Hatto mainzi érsek és Theotmar salzburgi érsek által csatarendbe állított százezres nyugati haderőre, amelyet maga a pápa is támogatott. Három évvel később a keleti frank királyság főerőit győzték le őseink két csatában.
Hogy is mondta Jellinek? Elhatárolt terület és egység. A 896-os, László Gyula szerint úgynevezett második honfoglalás után néhány éven belül kiterjesztettük uralmunkat a Kárpát-medence java részére, ami azért sem okozhatott nehézséget, mert a területet – a történész kettőshonfoglalás-elmélete szerint – nagyrészt már magyarok lakták, akik 670 táján érkeztek ide. Ezt külföldi és magyar források (például az óorosz Nyesztor-krónika, a Widukind-krónika, a Tarih-i Üngürüsz ősgeszta, Anonymus és Kézai Simon művei vagy éppen a Képes Krónika) mellett egyebek között a két különböző időpontban érkező népesség azonos temetkezési szokásai és egymást kiegészítő szállásterületei bizonyítják. Az a tény, hogy néhány évvel Árpád honfoglalása után a magyar haderő sorozatban legyőzte a korabeli Európa legszervezettebb hadseregeit, szilárd hátország és jól szervezett, egységes államhatalom nélkül elképzelhetetlennek tűnik. De ha feltételezzük, hogy legkésőbb 900 körül a magyarságnak már önálló állama volt, érthető, hogy nemcsak könnyedén megvédte magát a külső támadásoktól, de arra is jutott ereje, hogy támadásaival más európai országok hatalmi viszonyaiba beleavatkozzon.
Mert valahogy nem áll össze a történelemkönyvekben sugallt kép a barbár, nomád magyarokról, akik kizárólag szokatlan harcmodoruknak és szerencséjüknek köszönhetően évről évre tönkreverik fél Európát, majd csata után hazamennek jurtáikba, és mindenféle központi irányítás nélkül tengnek-lengnek, mígnem 1000-ben megérkezik István, és bevezeti a magyar államot.
http://mno.hu/velemeny/letezesunk-unnepe-1300590Topi
2015-08-20 19:47:49
Terez
2015-08-20 17:53:21
Marcsi
2015-08-20 09:31:59
Marcsi
2015-08-20 07:27:49
Boldogasszony Földje
2015-08-20 07:04:40
Topi
2015-08-19 22:41:13
Topi
2015-08-19 21:56:21
Boldogasszony Földje
2015-08-19 20:04:20
