Ebola
2021-03-08 20:53:25
magyartm
2021-03-08 14:53:32
magyartm
2021-03-08 13:12:25
Topi
2021-03-07 14:52:34
Topi
2021-03-07 00:02:39
Terez
2021-03-06 23:39:10
Erdemes lenne felhivni Drabik Janost , hogy nem evett-e bolondgombat? Eddig is tudtuk , hogy a volt kommunistak altal vezetett FIDESZ-es babkormanyt reklamozza de most nagyon szembekopte sajatmagat es a magyarsagot.
Elhalgatott tortenelem - A masodik honfoglalas
http://www.youtube.com/watch?v=lr5eCXnLksQ
Drabik Janos milyen szabadkomuves fokozatban lehet? Allitasa szerint mar 1983 tavaszan talalkozott Orban Viktor elvtarssal es mar 7 evvel a rendszervaltasnak hazudott modszervaltas elott tudta , hogy a felcsuti roma csavo lesz a "magyarsag megmentoje".
Anikó3
2021-03-06 20:01:24
Ugyanazon gondolkodtam amit kurucPista írt. Megnéztem a két Hefner gyalázkodást, közte meg a Tamással folytatott beszélgetését. Ez a gumitáltos nem normális, egy ember nem mehet át ekkora változásokon. Az igazi arca az, ami a gumiszobába zárt őrjöngő bolond. Tehát sérült személyiség, teljesen mindegy, hogy mit mond, annak másnap az ellenkezőjét hangoztatja. El kell kerülni. A magyarság számára használhatatlan, ráadásul egy rossz vérből való, ahogy hallom a cigány-zsidó hátterét.
kurucPista
2021-03-06 16:35:47
heffner ...
Ez a - magát spirituális táltos sámánnak, égi-bekötésűnek, média-szakértőnek mondó, aranylófarkát jobb-balra dobáló, roggyant-arcú, drágaaranyoskubínyitamás-ozó - nárcisztikus hólyag kicsit kiverte a biztosítékot nálam ...
Nem kéne vele leállni - kedves Tamás - pszichés eset! Egy sérült nagy gyerek. Nincs kép az oldalán - ami ne róla szólna ...
Ebola
2021-03-05 19:48:01
Ajózsef
2021-03-04 18:43:22
Katicának igaza volt a mai műsorban Toroczkaival kapcsolatban, akit ha nem szabad ügynöknek nevezni akkor mondjuk rá, hogy küldött ember. Néhány évig vezeti az új nemzeti pártotunkat a gyarapodás felé, persze csak szigorúan szőrmentén, azután 20~25%-nál á la Vona beváltja a zsetont az egyik zsidónál.
Anikó3
2021-03-03 07:07:30
Marika 24 butaságokat írsz Geri Tibor receptje szerint. Magyarország létezik, államformája köztársaság, a megelőző törvénytelen kommunista állapotból egy átmeneti állapotba került. Kubínyi elmondta, hogy a cél megőrizni az alaptörvényben kimondott jó dolgokat (Isten álldd meg a magyart, Szent Korona, történeti alkotmánnyal való jogfolytonosság helyreállítása, kommunizmus elítélése, stb.) visszatenni azt, amit kivettek belőle (eü és nyugdíj, stb.) és valódi alkotmányt (a történeti alkotmányhoz kötést) kimondani. Tehát te se beszélj olyat, hogy ez nem érvényes, az előző meg érvényes, mert onnan csak egy lépés a vörös zászló, meg az internacionálé a Himnusz helyett. Föl föl ti rabjai a földnek... Ezt akarod?
Itt jelzem, hogy igényt tartok Kubinyi Tamás Időkereszt 2. könyvére, ahol mint mondta, ez az Internacionálés ügy is le van írva. Nem szeretném, ha úgy járnék, mint az első könyvvel, ami az orrom előtt elfogyott, ezért az Időkereszt 1-re is előjegyzek.
mindszentiocsi
2021-03-03 06:32:33
-SZÓVAL, HONFITÁRSAIM : RENDKÍVÜLI VAGY SZÜKSÉGÁLLAPOT ESETÉN :
- A zsoldos - akár idegen állampolgárokból álló - "HONVÉDSÉG" IS BEVETHETŐ A CIVIL LAKOSSÁG ELLEN, AMENNYIBEN A RENDŐRSÉG EREJE NEM LENNE ELÉG!!! TESZIK IS MINDEZT MÁR MOST!!!
A HATÁLYOS SZÁJER-FÉLE ALAPTÖRVÉNYÜNKBŐL IDÉZEK!
" A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
- 48. cikk
(1) Az Országgyűlés
a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.
A rendkívüli állapot
49. cikk
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b) a köztársasági elnök jogait;
c) a Kormány jogait.
(3) A Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot
50. cikk
(1) A MAGYAR (zsoldos) HONVÉDSÉGET SZÜKSÉGÁLLAPOT ESETÉN AKKOR LEHET FELHASZNÁLNI, HA A RENDŐRSÉG ÉS A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ALKALMAZÁSA NEM ELEGENDŐ. (ITT TALÁLHATÓ AZ ELSŐ ELÁSOTT KUTYA!)
(2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.
(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.
A megelőző védelmi helyzet
51.CIKK
(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén VAGY SZÖVETSÉGI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN -
( pl: NATO. - EU. - NA ITT VAN A MÁSODIK KUTYA ELÁSVA!!!) MEGHATÁROZOTT IDŐRE KIHIRDETHETI A MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZETET, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.
(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.
Terrorveszélyhelyzet *
51/A. cikk *
(1) Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet időtartama meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A Kormány rendeletben a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb tizenöt napig tart.
(4) A Kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Magyar Honvédséget a (3) bekezdés szerinti intézkedések hatályossága és a terrorveszélyhelyzet idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
(6) A Kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A váratlan támadás
52. cikk
(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.
(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.
A veszélyhelyzet
53.CIKK
(1) A KORMÁNY AZ ÉLET ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ ELEMI CSAPÁS VAGY IPARI SZERENCSÉTLENSÉG ESETÉN VALAMINT EZEK KÖVETKEZMÉNYEINEK AZ ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN VÉSZHELYZETET HIRDETHET KI, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. ( NA ITT MEG A HARMADIK KUTYA VAN ELÁSVA !!!)
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
54. cikk *
(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. * "
Mindszenti Öcsi
Marika24
2021-03-03 05:24:43
A rendszerváltás témakörhöz szeretnék hozzászólni.
Magyarországon nemcsak alkotmányos válság van 2012-től, létrehoztak egy nem jogfolytonos, új államot, amelyet az ország nevéről neveztek el megtévesztésül.
Azonban a Magyar Köztársaságot nem tudták megszüntetni, ma is létezik és van képviselete, melyről minden nemzetközi szervezetet értesítettek.
Mivel a Magyarország nevű állam (?), szervezet megszállta a Magyar Köztársaság intézményeit, a Magyar Köztársaságnak nem voltak eddig működő intézményei. A helyreállítás megkezdődött, folyamatosan zajlik. Egyre növekszik a magukat szabad embernek vallók létszáma, akik pártoktól mentesen kívánnak élni. A Magyar Köztársaság képviselete azonosító igazolványt bocsat ki, melyet itt lehet igényelni:
magyar-allam-tulajdonosai.com
Barteli2
2021-03-02 16:50:42
Nem bezárni kell az üzleteket, hanem szellőztetni azokat! Idióták! Lehet, hogy nem is akarják a járvány végét?!
Mindenki maszkban szaladgál a szellőztetés nélküli élelmiszerboltokban, aminek a levegője tele van a vírussal. A maszk nem véd semmit.
Miről is van szó?
Sári
2021-03-01 21:06:20
Szeretnék előjegyzést az IDŐKERESZT 1. és 2. könyvre. Az anyukám azt mondta, hogy a nagyapámmal pontosan úgy történtek a dolgok, ahogy felolvasták. Hogy lehet megtenni?
Szabó Ferenc
2021-02-28 18:31:43
Örömmel olvasom, hogy Tamásnak könyve jelenik meg a száz évvel ezelőtti dolgokról. Kíváncsian várom az Időkereszt második kötetét, az elsőből a családomnak felolvasásokat tartottunk. Sok dolog nálunk is úgy történt.
Zozilla
2021-02-28 17:37:27
Az oltásokhoz kapcsolódik amiről egy Rómában élő szerzetes beszélt tavaly decemberben, érdemes megnézni!
RÓMÁBAN ÉLŐ PAP CENZÚRÁZATLAN GONDOLATAI
Hun Tv
Barteli2
2021-02-27 18:10:36
kurucPista
2021-02-23 11:24:56
wk.szilvia
2021-02-21 18:59:06
