Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

Fórum

A fórum használatához jelentkezz be!

 

Álmos Király Televízió

Műsorainkkal kapcsolatos véleményt előfizetőinktől szívesen fogadunk itt.

 

magyartm
2018-01-24 21:38:02
Topi
2018-01-24 16:12:54
Szántai Lajos a MAGYAROK ősi múltjáról http://tinyurl.hu/mZf3/
Topi
2018-01-24 09:43:12
mindszentiocsi
2018-01-23 23:23:17
Fosztásidő volt és van... Hangfoszlányokra emlékszem csak, arra ahogyan nagyanyám és nagyapám beszélgetnek a lenti földes, kis-konyhában. Ott ahol a negyvenes villanyégő szemrongálóan sárga fénye ömlik szét, és az ezüstszürkére hengerelt halványzöld alapú falakon bevilágítja a plafontól lentebb eső részt. A magasabb, és a mennyezethez közelebb lévő területek, azok már- ahogyan mindig is szokott lenni - az olcsó, lemezből nyomott lámpa-búra árnyékába közönyösen bújnak vissza. Odakint távolról - gondolom a Dózsa telep Viharsarok utcai legtúlsó végéből - egyfolytában, már vagy öt perce monoton kutyaugatás hallatszik be a faluba. Visszatérve. Nagyanyám azt mondja nagyapámnak: Jóska, ha más nem is, de Misa és Pali biztos, hogy segíteni fognak, ha Jani öcsém beszélni fog velük és megkéri őket, hogy jöjjenek. Nagyapánk kisgazda párti kovácsmester, és a háború előtt - tanult ember lévén - a mindszenti kisiparosok szövetségénél vezetőféle is volt - tehát reakciósnak számított. Kiss nagyanyámék az öccsével együtt - Bácsissal, valamint feleségével Ángyikával és gyermekeikkel, Mancikával és Jancsikával nagygazdáknak, tehát félig meddig, vagy egészen is, osztályidegeneknek voltak mondhatóak. Az volt a beszélgetésük témája lényegében - mivel a ludasi részen volt valamennyi kukoricaföldjük, amit egész évben kerékpáron kijárva kapálgattak, a lóval elvégzendő munkákat viszont bácsisék végezték el - hogy elérkezett végre-végre a kukoricatörés ideje. Mindent előre kigondoltak és megszerveztek nagyanyámék, de a fontos beszélgetés, a körül a téma körül forgott, hogy mikor késődélután ha majd végeznek a töréssel, akkor jó lenne ha mennél több lovaskocsi állna rendelkezésre. Mindez azért, hogy mihamarabb hazakerüljön a letört kukorica. A bácsisoméké az egy, Bacsa Misáéké az kettő és a harmadikkal jön majd Bacsa Pali, de lehet hogy voltak még vagy ketten, de lehet, hogy hárman is talán. Egy a lényeg, ha kellett, a tanyasi világ összefogott! A kukoricával "púpozvásra" megrakott kocsikon, mi a kisgyerekek vigyáztuk, hogy egyetlen cső se gurulhasson le a földútra. Így zötykölődve, ringatózva, bámulva a ragyogóan tiszta, csillagos eget - lassan, de hazaérkeztünk a pálinka-főzdével szemben lévő házunkhoz. Lehet hogy közben még aludtunk is egy keveset. Nyílt a nagykapu, és a lovakkal "becurikkhátoltatták" a szekereket, majd kocsirudastul "kifogtak", és egyenként zsákokat kötve a lovak szája elé, egy akácfa alá vezették őket, s ezután a "gyöplűt" csak úgy lazán a fa köré tekerték. Jó van a'... had egyenek nyugodtan a jószágok. Egy szóval így abrakoltattak. Mindeközben odabent az udvaron lepakolták a terményt, valamiféle-képen "vasvéllával" lehúzták és letúrták azt. A fönnmaradt keveset pedig - megemelve a szekér sarkát - utánaborították. Ezt követően kézzel visszatolták a kocsit az utcára. Arra a betonkeménységű és a holdvilágnál szürkén csillogó, és a vasabroncsos kocsikerekek által fényesre kitaposott, de erősen tehénlepény és fűszagú, mégis valahogy mennybéli nyugalmat árasztó, nagyon öreg és sokat-megért földútra. Ezután kezükben a lovak között talajt súroló kocsirúd végével, újra beillesztették a helyére és egy "kocsikenyőccsel" bőven megkent csappantyú által rögzítették is azt. Az istráng-köteleknek a végeit is visszaakasztgatták a kocsihoz és e-képpen, befogva a lovakat "Gyííí te Fakó, gyííí te Sárga, máris indulhattak újra, még egy következő fordulóra. Ekkorra már teljesen besötétedett. Mégis, mégis a késői órába csúszott sűrű-csillagos és teliholdas égbolt alatt, szinte az utca végéig el lehetett látni a langyos nyáréjszakában. Ezért hát a segítők úgy döntöttek, hogy tesznek még egy kört. Így akkor holnap már nem is kell majd jönniük és egyúttal a kukorica is mind a kapun belül lesz, már a mai éjszaka folyamán. Az udvaron akkorra már előkerültek a kis sámlik - acélbetétekkel a végükön - amik a későbbi morzsolásnál mindig jól jöttek. Addigra már megérkeztek a rokonok ismerősök szomszédok is. A csillagfényes tiszta éjszakában megkezdődött a fosztás. Jöttek a beszélgetések először a napi gondokról, és lassan, fokozatosan, de előkerültek a régi emberekről a még régebbi történetek is. Mi gyerekek először még csak-csak próbáltunk segíteni a fosztásban "hátramozdítani" és ügyetlenül bár, de gyakoroltuk annak a kis hegyes, bőrrel ellátott fadarabnak a használatát, amit ha jól emlékszem "fosztótűnek" hívtak. Na, de csakhamar ráuntunk és már mentünk is a "csuhéj" tetejébe, a kukorica szőrösebbik végéből bajuszt csinálni magunknak. (Illatát még ma is az orromban érzem, ha feleségem nekiáll nyáron kukoricát főzni. Amikor pedig "kezdett már lassan elszaladni velünk a ló" akkor nekiszaladásból előre-szaltókat ugráltunk az egyre szaporodó és növekvő "csuhéj" hegyekbe. No ekkor már ránk szóltak, hogy "irány arra-ja, befele-ja, gyerünk, gyerünk, mönnyetök aludni oszt, mára mosmán osztán elég lögyön". Aznap éjjel úgy aludtunk mint a bunda. Álmaimban akkor én voltam a szegény ember legkisebb gyereke, aki a mese legvégén megszabadítja az egész magyar népet, és jutalmul végre-végre elnyeri a francia királykisasszony kezét , aki valami rejtélyes okok miatt az én álmaimban mindig Brigitte Bardot-ra hasonlított. Hát, hogy miért volt ez így én azt már meg nem mondhatom, de a lényeg az, hogy így volt. Mára már csak egy apró dolog maradt hátra, hogy a magyar hazát kellene megmentenie valakinek, na de hát ki lesz az a valaki? Én már azzal is megelégednék, ha nem árusítanák ki, vagy "tulajdonítanák el" az új, és egyre jobban szaporodó, egyre sötétebb lelkű kiskirály-fikáink, hogy "essen beléjük a kukac". Na jó... A tanyasi világot kivégezték, most a faluk és kisvárosok "le-Mészárolása" következik a főjanicsárok akcióprogramjában. Addig van remény, amíg odafigyelünk egymásra. Még egyszer had említsem meg a fotón szereplő, de a nem szereplő embereket is, akikben még volt annyi emberség, becsület és összetartó erő a legsötétebb és legnehezebb időkben is, hogy együttérzésüket tettekben is kimutassák sorstársaik és honfitársaik iránt. Ugyanis! Ha ez az összetartás elveszik, akkor bizony biztosan igazzá válik majd a rosszlelkű jóslat, hogy teljesen végünk lesz. Akkor nekünk végképp befellegzett, akkor nekünk annyi! Hát ne legyen így! Fosztásidő van, minél többen vagyunk, annál hamarább végzünk!
mindszentiocsi
2018-01-23 23:18:16
"Emlékezés 56'ra és a módszeres..." és a többi és a többi - de ez kérem nem az, aminek látszik! Ez kérném szépen, csak ok az ivásra, a fröcs-kölődésre, és ez még csak a kezdet, no de lesz ez még lejjebb is. Már ők sem különböznek nagyon azoktól - és az, az agresszív mód sem különbözik, ahogyan ezt teszik - mint akiket gyaláznak ( azok se különbek egyébként tőlük egy arasznyit sem, sőt... ) és pontosan ugyanúgy - nagyon gyomorforgatóan - könyörögnek a pénzükért és a részükért. Próbálnak lazán viselkedni, de csak alpári pojáca gőg kerekedik ki belőle és ezt tenni nekik nem nehéz, hiszen tulajdonképen már ők is azok, de ez a megjátszott figura, még ahhoz képest is nagyon szánni-valóan izzadságszagúra kerekedik ki. Közben felmerül bennem, hogy mi köze van ennek az egész mosdatlan szájú gittrágásnak 1956-hoz, miközben a közönség fel-fel röhög, szóval rendes kerékvágásban halad a napi "lehülyítés" . Valahogyan érthető ez, hiszen a vízfej nagyváros mindig is előállítja az ilyetén típusú, egykoron jobb sorsra érdemes szellemi végtermékeit. És valóban egyszer-egyszer, még meg-megcsillan az Isten adta tehetség gyémántkristálya, de egyre ritkábban. Nem a trágár beszédük zavar, hanem az alacsony szellemi nívó, de még az se nagyon, hanem mindinkább feltűnik nekem az igaz szónak a hiánya, vagy annak az elhallgatása. Felettébb gyanús viszont az, ahogyan még csak meg sem említik a gender-kurzus kapcsán az egykori "eszdéeszes" apostolasszonyt a ivar és nem-nélküliség nagy szenior harcosát, a mára már, persze "liberális kígyóbőréből" - nyúlós, nyirkos új nép-nemzeti, jobbikos, vadonatújra átvedlett, majd abból is ki tudja majd milyen mezbe átbújó, nagy dívaasszonyukat, a selypegő, gügyögő,majd lobogó kibontott hajjal az életveszélyes EU barikádokon zászlót bontó, de most hirtelen a Jobbikból visszavonulót trombitáló, volt Baló-dali hisztikét a réges-régi "szadeszes" kisebbségvédelmi, homoszexuális-védelmi és másságvédelmi, meg minden-védelmi miniszterjelölt asszonyát. Itt lehet nyakon csípni őkelméiket és ez az a pont ahol szinte észrevétlenül és csak egy ezredmásodpercnyi pillanatra, de elővillan az új mostani arcuk, és megérint bennünket azzal a jellegzetes kénköves szagával, és kilóg az, az ormótlanul idétlen, szőrös, ezüst-metál lóláb! Hoppá, hiszen ez itt most egy ordenáré szarvas hiba! Még egy kezdő végtelenül buta riporternél is, nem hogy kettőnél, akik állítólag már a megvilágosodás legmagasabb szféráinak kapuit döngetik, közben meg a reális valóság majdhogynem kiveri a szemüket( no nem azt a bizonyos harmadik mindent-látót, hanem csak azt a mezei kettőt) Hoppá! Itt valakik nagyon el vannak kötelezve, valakiknek! Az itt elfekvő és felugráló majd hirtelen rikácsolva egy elszorított és széthúzott végű léggömb hangján megszólaló mondhatni csérogó két ember, pedig állítólag nagyon magas egyetemi szinten képzett entellektüel, sőt még tanították, és tanítják is az ifjúságot. Valahol, valamikor, valamire. Ma már, úgy néz ki, hogy erre a szintre. Szédületes mekkora forradalom ez kérem szépen. Mi aztán jól megadjuk a sunyi gonoszoknak. Mi kezét-csókolom olyan bátrak vagyunk hogy elkezdtünk káromkodni, mint egy jutasi őrmester, de mi még ettől is tovább mentünk káromkodunk, lépten-nyomon, mint egy részeg kocsis a bakon, de mi még őrajta is túlteszünk, és oly trágárul ás alpárian beszélünk, mint a mozi filmekből "magyarra szinkronizált fekák" és ilyetén módon megerőszakoljuk az édesanyánktól örökül reánk hagyott nyelvet, az édes anyanyelvünket! Mert mi ebben is képezzük magunkat, elvégre is mi vagyunk az alternatív értelmiségiek. Hát nem? Na mit szóltok hozzá eléggé alternatívak vagyunk már? Hát jó. Szerintem ezek a királyok mára már celofánok, Bukott Angyalok ők, s így a legveszélyesebbek, igaz-igaz, hogy "gonoszékra" nézve is azok, de viszont a zuhanás közben mindent levernek, és mindenkit magukkal rántanak. Tipikus fővárosi vízfej karrier. A pesti ifjú és derék lakosok ülnek a rakodópart alsó kövén( a monitor előtt) és egyszer csak valaki közülük elámulva felkiált, wááohh majd kisvártatva felugrik és kinyújtott karral a sodrás eliramlóbb része felé mutat. Emberek valami csodálatosan szivárványosat visz a víz! Egyvalaki a tömegből lemondóan legyintve, halkan csak ennyit morog, azt is a bajusza alatt ugyan már: Hamvadj Béla! Csupán egy kis színes olaj-iszap kavarodott fel megint egészen a legeslegaljáról, biztosan valami réges-régi szivárványos fosszilis üzemanyag származék lehet az. Ó igen, valóban látom, hiszen ezek már megint ugyanazok, akiket hirtelen felkapott a "méjnsztrímmédia" éppen aktuális árama. A dögevő szabad madarak közben egyre csak vijjognak, új áldozatra várva ( az is lehet, hogy pont őreájuk) és a budapesti - de a vidéki ifjúságunk is - csak ülnek tovább a kietlen folyóparton és hallgatnak. Halálos csönd van, nem történik semmi. A régi ateista filoszoknak a meg-keresztényült ifjú titánja és plusz még valami "panel-buddhizmusnak" az utórezgéses megfáradt hullámai nyaldossák a rozsdás betonpanel-aczélos, kőrakpartot. Közben elúszott az életük, elúszott a tulipánjuk, a vörös szegfűjük és nézik, hogyan úszik el a rohadt narancshéj és odavész az egész magyarságunk és a drága egyetlen szép kis hazánk is, de ők csak némán várnak. Várnak valamire-valakire. Még ma is egyre hallom itt cseng a fülemben, ahogy hülyítik a népet, s hogy vihorászik a közönség, miként locsog-fecseg a felszín. Megint győzött végül a rossz, és elbukott lám a Pam és a Robér. No, és hogyan is hallgat még mindig odalenn, az örök belvárosi divatáramlatot hátán cipelő, és az - ezt egyre nehezebben elviselő - mély. - Snitt! Ennyi - gyerekek. Elballagnak a pénztárhoz és felveszik az illetményüket. A harminc ezüst pénzt. Megint jön a "mindig ugyanaz" ami a kacsingatós, egyliteres zöld üvegből, Kadarka Jani és Profi Géza alatt is ömlött felénk, belénk. Megint lehet újra berúgni, mert két angyal ismét elbukott, pedig hát... maradhattak volna még. Kár volt értük... kár volt értük? Nem tudhatom. Ezt talán csak a Magyarok Istene tudhatja... Most utoljára - ki más is, mint a Magyar Lovasíjász - dobott nekik még egy utolsó mentőövet. Kíváncsi vagyok, hogy élnek majd a lehetőséggel. Én is dobok még egyet.
Topi
2018-01-23 00:20:17
kovattila
2018-01-22 22:43:17
WINDOWS 10-en ha megnyitjuk a START menüt, az "S" betünél kellene legyen három drb SKYPE, a Vállalati az Új és A mappában lévő kellene legyen a régi SKYPE.
Barteli2
2018-01-22 18:36:37
Árpád híd = Árpád Király híd.

Metró:
Az Árpád híd állomást Göncz Árpád városközpontra keresztelik át. Az érintett terület átnevezését még a XIII. kerület polgármestere kezdeményezte, a javaslatot elfogadták, így a metrómegálló elnevezése is változik.
Ez már patkányság!
Topi
2018-01-22 12:05:04
Jovon Antal
2018-01-22 06:36:34
Topi
2018-01-21 23:17:33
Magyarként újjászületni: http://tinyurl.hu/KO9G/
Topi
2018-01-21 18:47:44
https://888.hu/article-soros-katonai-egy-beteges-kezikonyvvel-keszulnek-a-magyar-kormany-ellen
https://www.penzcentrum.hu/otthon/palyazat-nelkul-ingyenhitelbol-ujithatod-fel-iden-a-hazad-indul-a-penzosztas.1063161.html
https://www.portfolio.hu/ingatlan/iroda/forradalmasitja-az-epuleteinket-a-lengyelorszagban-tesztelt-legujabb-napelem.274105.html

A svéd székhelyű Skanska Csoport 2001-ben aláírta az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Global Compact nevű kezdeményezését. A perovszkit napelemek zéró energiájú épületekhez való használata a cég fenntartható építési stratégiájának legújabb fejlesztése. Az ingatlanfejlesztő eddig 216 ezer négyzetméternyi kereskedelmi célú ingatlant hozott létre.
Magyarországon 36 ezer négyzetméter kivitelezése jelenleg is zajlik.
Barteli2
2018-01-21 11:50:01
idézet egy másik fórumról:

"Szöveges feladat: szép hazánk területének hány százalékát borítaná be az a napelemmennyiség, ami a Paksi Atomerőmű jelenlegi teljesítményét nyújtja? A felét? A háromnegyedét? Semennyit?

Lássuk!

Alapadatok:

1.) A Paksi Atomerőmű teljesítménye 2 GW. Ezt éves szinten 7000 órán keresztül tudja tolni, ez 14000 GWh energiát jelent.
2.) Egy átlagos, ma olcsónak mondható napelempanel teljesítménye 250 W. Ezt éves szinten 1100 órán keresztül tudja előállítani, így egy darab panel 275 KWh energiát szolgáltat.

A különbség számottevő :-)

Hány panelre lesz szükségünk Paks “kiváltására”? (Tudván, hogy ez legalább ezer okból nem megoldható, pl. mert éjszaka nem süt a nap…)

14000 GWh / 275 kWh = 50 millió db panel.

Egy panel másfél m2 felületű, így 75 millió m2 terület szükségeltetik. Hű, de sok! Vagy izé. Ööö - jól látom?

De hát ez csak 7,5 km x 10 km-es terület. Szépen elférne Pakson a kerítésen belül
Jovon Antal
2018-01-20 06:54:11
mindszentiocsi
2018-01-17 08:36:54
Topi
2018-01-16 21:13:44
Így tanítják a német gyerekeket arra, hogy Allah az egyetlen Isten https://youtu.be/sHFE4T98w50
Topi
2018-01-15 22:42:15
Topi
2018-01-15 00:48:47
Topi
2018-01-14 21:48:20
budapest
2018-01-13 17:55:20
Magyarország elsőként vesztette el európában a jogállamiságát,anélkül,hogy lerohanták volna az iszlám betolakodók.A belső ellenség a nemzet biztonságárol szajkozik,de ugyan akkor egy kisebbség azon dolgozik,hogy az állam ne az öshonos magyaroké maradjon,hanem azoké az idegeneké akik az EU tól kapott és a magyarságtol ellopott és uzsorával megszerzett pénzen felvásárolták földjeinket.A rafináció tovább működik a befogadott hálátlan kisebbség részéröl.Azok a százezrek akik elhagyták az országot,keresetük egy részét a magyarországon maradt családjainak küldik segítségként,de ezt a pént azok üzleteiben költik el akiknenek polítikus barátaik miatt el kellett hagyni az országot.Ezek után nem nehéz kitalálni azt,hogy igy is hasznot huznak az elüldözött magyarokból.A kinai kézfogásos egyezmények is a parazíta nagymesterek a jövőre vonatkozó rabszolgásítás rafinációja.Azt nagyon jól tudják,hogy ha egy- két millió szerény kinait betelepítenek az elüldözött magyar dolgozó fiatalok helyett,eleve még olcsobb kiszolgálóik lesznek a cionista honfoglalóknak.Amint tudjuk a kinaiak szorgalmas és türelmes emberek a parazíta zsarnokok társadalmában,és ha a magyarnak nevezett új izraelben egy szelet kenyérrel többet kapnak,mégjobban eltürik a vérszivó piocák modszereít.
Kevesebb
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802
© Kubínyi Tamás 2011-2015. Minden jog fenntartva.