Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

Fórum

A fórum használatához jelentkezz be!

 

Álmos Király Televízió

Műsorainkkal kapcsolatos véleményt előfizetőinktől szívesen fogadunk itt.

 

Topi
2015-10-04 14:39:46
Publicisztika :: 2010-11-04. 14:18
Florian Geyer: Európához tartozom, nem kell a kóla után a kebab vagy a csador is

A szokásostól eltérően most nem csak Hegedűs Tamásnak kívánok válaszolni, hanem egyúttal az olvasók pro-török érveire, valamint az általam elolvasott temérdek fórumbeírásra is szeretnék reagálni. Az alábbi írásom tekinthető Hegedűs Tamásnak címzett viszontválasznak, ám leginkább a nemzeti oldalon általában felmerült érveket próbálom cáfolni, árnyalni. Egyúttal ez a vita utolsó fordulója.
Törökország: Izrael-ellenes fegyvertárs vagy geopolitikai veszély?
Mítosz! Az Erdogan előtti Törökország évtizedeken át szövetségi, sőt szoros baráti kapcsolatban állt Izraellel és az USA-val. Köztudomású tény, hogy a török hadsereget Izrael látta el színvonalas haditechnikával. Erdogan miniszterelnök valóban szakított a zsidó állammal, ám ebbéli őszinteségével kapcsolatos kételyeinket növelheti, hogy mindez pont arra az időszakra esett, amikor hatalmas, a társadalom minden szegmensét, és főként a hadsereget mélyen érintő belpolitikai átalakításokba (közkedvelt kifejezéssel élve: reform) kezdett. Ugyanakkor azt elhinni, hogy az évtizedek alatt kialakult és szorosra szövődött hadi- és gazdasági kapcsolatok Izraellel és Amerikával végleg eltűntek, naivitás.
Másrészt: vezető politikusok jönnek és mennek. Semmi sem garantálja azt, hogy a törökök EU-csatlakozása után nem változik meg Ankara társválasztásának iránya, azaz nem tér vissza Izrael és az USA keblére. Ha nem az EU-csatlakozás után, akkor Erdogan miniszterelnököt a jövőben felváltó török kormányfő teszi meg ezt a lépést, annál is inkább, mert egy EU-ba beférkőzött muszlim állam nem maradhat sokáig a cionistaellenes térfélen. Ha pedig igen, akkor a nyugat-európai nemzeti pártokkal szövetkezve el tudjuk ezt érni mi is, a törökök nélkül.
Harmadrészt: a jobbikos geostratégiai gondolkodás szűklátókörűségét jelzi, hogy miközben a török zsidóellenes érzelmek felszínre kerülésének örvendenek, és bizakodva, rokoni szálakra alapozva nyújtanak kezet Törökországnak, nem gondolkoznak el Izrael helyzetén.
A zsidó állam jelentős területet vesztett a török elhidegülés miatt. A közös hadgyakorlatok, a zsidó és az amerikai bázisok Törökországban, amelyek az arab világ féken tartására (és persze saját érdekük védelmére) irányultak, elvesztek. Mit tehet ilyenkor Izrael? Nyilvánvalóan új szövetségest keres, és helyzetéből kifolyólag ez nem lehet ázsiai, afrikai vagy egyéb helyszín, csakis a Fekete-tenger partjai lennének megfelelők. Adott a válasz: az EU amúgy sem Izrael-ellenes, így szóba jöhet Bulgária és Románia. Bulgáriában jelentős török kisebbség él, akik a zsidó jelenlét miatt – persze, ha annyira sikeres Erdogan politikája, mint ahogy azt állítják – zavargásokig is elmenő tiltakozásba kezdenének, amit a bolgár állam ellen is kihasználnának. Magyarán: belpolitikailag bizonytalan szituációt teremtetnének. Marad Románia, ahol ráadásul a Fekete-tenger partján már észrevehetjük az erős amerikai jelenlétet. Az izraeli-román kapcsolatokról lásd ezt, ezt (a Romániába telepített rakétavédelmi rendszer és a zsidó állam érdekeiről) vagy ezt ( a zsidó állam pilotái Romániában gyakorolták Irán megszállását)
Összefoglalva: a Jobbik Törökország Izrael-ellenes viselkedésében tulajdonképp nem látja meg a veszélyt: a zsidó állam hadserege a dél-keleti szomszédunkhoz költözhet. Ami persze egyelőre csak elvi lehetőség, még ha a hivatkozott híreink alátámasztani is látszanának ezt. Azonban azt a tényt semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Törökország olyannyira dicsőített pálfordulásával Izrael is teret kell találjon magának. Hogy ezt hol fogja meglelni, az a jövő korántsem annyira rejtélyes kérdése, és félek, visszasírjuk még azokat az időket, amikor békében élt együtt a zsidó állam és Törökország – mindkettő az EU-n kívül.
Törökország az EU-ban – játsszunk el a gondolattal!
Vona Gábor, a Jobbik elnökének érvelése szerint, a török csatlakozással mi kapnánk egy szövetségest magunknak az EU-n belül. Kisebb-nagyobb intenzitással, és különböző megfogalmazásokban, de a vélt fegyvertársi viszonyra való hivatkozás előfordul majd’ minden kommentelőnél is, akik törökök melletti érvelést folytatnak.
Az azonban korántsem biztos, hogy így is fog majd történni. A „valaki ellenében érdekünkben megnyerni valakit” című EU-s játéknak korántsem ilyen egyszerűek a szabályai. Sarkítva és képszerűen fogalmazva, egy lehetséges forgatókönyv: kell nekünk a török segítség az EU-n belül, hogy elérjünk valamit. Idejön Erdogan, leül a Villányi úti „székházban” Vona Gábor elé, aki akkor már mint kormányfő képviseli Magyarországot, és felteszi azt a roppant egyszerű, ám számára kézenfekvő kérdést: „és MI mit kapunk cserébe?” Innen kezdve van a főgond. Mert tényleg, mit adhatunk? Hivatkozunk majd arra, hogy mi segítettük be őket az EU-ba? Higgyük el, hogy ezt nem felejtik majd el nekünk, csak mert rokonok vagyunk? Nem hinném, hogy ez ilyen egyszerűen működik, másrészről pedig miért is tartaná a szavát? Az ő szemében csak egy jól átvert, tízmillió alatti lakossággal bíró, gazdaságilag kivéreztetett, ezért szabad prédának tekintett ország vagyunk. Ráadásul hitetlenek, gyaurok. Miért tenne bármit is, ami nekünk jó, ergo, az erősödésünk szolgálná, ami viszont nem az ő érdeke. És ha van is valami, amit cserébe kínálhatunk, mennyi annak az értéke? Olcsóbban adjuk az irányukba szánt termékeinket X ideig? (Ilyenekkel szoktak még operálni a kis államok, de a gazdasági részről majd később.)
Nem mellékesen: nem túl bonyolult és nem is túl hihetetlen az a logikai lánc sem, amely a török uniós csatlakozásban valójában Izrael későbbi csatlakozását jelzi. Ez sem elvetendő, de a témának interneten fellelhető szakirodalma már elégséges ahhoz, hogy képet kapjon az olvasó.
Ugyanakkor elég érdekes összetétele lenne a török EU-csatlakozás utáni első EP-választásokat követően felálló Európai Parlamentnek. Egyrészt lélekszámuknál fogva jelentős számú képviselő delegálására lennének jogosultak, másrészt ez löketet adna a Nyugat-Európában már megtelepedett iszlám szavazóknak, hogy saját formációikkal egy-két muszlimot bejuttassanak. Nos, hogy mit kezdenének az ily módon ölükbe hulló hatalommal, arra jobb nem is gondolni. (Mivel a törökországi átalakulások elsősorban az iszlamizálást jelentik, nem nehéz levonni a következtetést, csak címszavakban: mecset mecset hátán, csador, burka, Korán, szellemi tevékenység korlátozása, végletesen kettészakadt társadalmak erősítése, bűnözés, nők megalázása, Dúró Dóri számára vége a kisszoknyás korszaknak, keresztény jelképek szisztematikus rombolása stb.

Törökország és a bevándorlás
A támogató tábor gyakran érvel azzal, hogy hozzánk úgysem jönnének a törökök. Ennek a kijelentésnek azonban semmi alapja nincs, különösen, mert az ezt igazolni próbáló okfejtések a jelen állapotból indulnak ki, amikor Magyarország még nem kívánatos a török állampolgár szemében, ám ez nem mindig lesz így. Egy török gazdasági visszaesés, párosulva egy magyar gazdasági felemelkedéssel nagyon könnyen felelevenítené török barátainkban a rokonság-tudatot, így özönlenének ám ide, bizony.
Vona Gábor említette az interjújában, hogy szabályozni kellene a bevándorlást, és akkor nem jutunk Németország sorsára. (Ezzel egyébként burkoltan beismerte, hogy a törökök nem integrálódtak be a német kultúrába, civilizációba, ahogy ez több más európai állam esetében is történt, ráadásul mindent elkövetnek, hogy megfojtsák az őshonos kultúrákat. Csak néhány példa asok ezerből, lásd: ezt, ezt, ezt, ezt, és bár nem Törökországhoz kapcsolható, de a multikuti ezen "ajándéka" mindenkit el kellene gondolkoztasson, aki új, színesebb Európát szeretne.)
Sajnos ez sem így van. Ki kell ábrándítanom az elnök urat, de az Unió egyik lényeges alapeleme, hogy minden uniós állampolgár oda megy, ahova akar, ott telepedik le, ahol akar, sőt, szavazati joga is lehet a helyi önkormányzati választásokon, bár nem minden európai államban van ez így. Maximum ideig-óráig lehetne korlátozni a munkaerő beáramlását, ám azt sem örökké. Ráadásul ennek is csak akkor lenne értelme, ha egyéb uniós országok nemzeti mozgalmaival összefogva elérünk egy ilyen törvényváltoztatást, ami egységesen, az egész kontinensünkre kiterjedne. És akkor még mindig csak a munkaerőről beszéltünk, és csak egy bizonyos, jól belátható időkorlátig maradna ez érvényben. Ez természetesen csak egy esetleges forgatókönyv, ám korántsem lehetetlen.
Továbbá: szoktak azzal is érvelni, hogy minket sok minden köt össze a törökkel, így biztos jól kijönnénk velük. Jelzem, immár több mint kétezer éve Európában vagyunk, és már több mint fél évezrede keresztény kultúrkörben élünk, így nem sok közös vonásunk lenne. Ezer és ezer év kulturális örökségét nem tudnánk lemosni magunkról, hogy hasonlítani tudjunk a törökhöz. Személy szerint én nem is akarom. Ugyanakkor elképesztően óriási felelőtlenségre vall ez a nyegle gondolkodásmód, mert a kérdés adott: mi van, ha mégsem? Mi van akkor, ha nálunk is úgy fognak viselkedni, mint Nyugat-Európában, ráadásul könnyen partnert találhatnak maguknak a hazai cigányságban? (Hozzátéve, hogy a bevándorlók túlnyomó többsége az alulképzett, eleve bűnözői életmódot folytatókból kerül ki.) Ráadásul a hozzánk esetlegesen bevándorló törökök várható viselkedésmódjának negatív megítélésére több nyugati tapasztalatot tudunk felhozni érvként, mint a barátságos magyarországi Gül Baba imidzse mellett. (Tudom, képszerűen fogalmaztam, de szerintem érthető.)
Amennyiben Nyugat irányába zajlana egy erősebb kivándorlás az uniós Törökországból, úgy akkor sem lehetnénk nyugodtak. A globalizáció logikájából kifolyólag minden mindennel összefügg, így a bevándorlás miatt gazdaságilag megroggyanó nyugati államok által generált hatást mi is megéreznénk.
Erdogan, és a vezényletével egyre erőteljesebben a radikális iszlám felé forduló törökök velünk kapcsolatos véleményéről pedig ajánlom a BBC vonatkozó hírét, amelyből kitűnik: semmi nemzetiségi, rokoni elképzelésük nincs Európa felé, annál inkább a militáns iszlám célkitűzéseit követik. Erdogan a következő szavakkal határozta meg politikájának főbb célkitűzéseit:

„A mecsetek a laktanyáink, a minaretek a bajonettjeink, a kupolák a sisakjaink és a hívők a seregünk.”

Tényleg nem akarnak nekünk semmi rosszat? Van valaki, aki úgy gondolja, hogy a török kisebbség nem lázadna fel a Dobó István emlékére szervezett rendezvények ellen, amikor Nyugat-Európában már sokszor az is zavarja őket, ha a tantermek falára ki van téve a feszület? Ugyan már, kérem…
A gazdasági racionalitás mellett szóló hamis érvek
Úgy a Törökország-, mint a Kína-vita idején előkerült az az érv, hogy gazdaságilag remekül járnánk, ha nyitnánk feléjük. Nos, abban remélem, a nemzeti oldalon egyetértés van, hogy hozzánk behozni nem kell semmit, inkább nekünk kéne saját termékeinket, amiből túltermelés van, a kínai és a török piacokra bevinni, és jó pénzért eladni.
Azért itt álljunk meg egy szóra: ha a tudat mélyebb szintjein is, kissé elrejtve, de ugyanakkor ezen érv mögött meghúzódik egy olyan szellemi jelenség, amely lassan betegséggé növi ki magát a nemzeti oldalon, jelesül, hogy mi sokkal, de sokkal több lehetőséggel, képességgel, stb. rendelkezünk, mint bárki más. Röviden ezt beképzeltségnek nevezik az egyén szintjén, nagyobb közösség, nemzet esetében pedig nem tudom, minek.
Szóval: a gazdasági érv tulajdonképp a „keleti nyitás” nevű program tervezésekor már az íróasztalon el kellett volna vérezzen. Ugyanis az első kérdés, amit a kínai piacok esetleges megszerzése után fel lehet tenni: mit adjunk el nekik? És itt már bajban vagyunk. Ráadásul az, hogy esetleg nekünk még lenne olyan termékünk, amiből többet termelünk a szükségesnél, az még korántsem jelenti azt, hogy a kínaiaknak és törököknek szükségük is van ezekre. Márpedig, ha nincs szükségük rá, akkor rokoni és baráti szálak ide vagy oda, csak áron alul (azaz az ő áraik alatt) tudjuk nekik eladni. Ami Magyarországon viszont egyértelmű veszteséget termelne. A logika azonban még így is fordított, ugyanis nem a piac megszerzésére kéne először koncentrálni, hanem elérni azt, hogy magyar cégek kedvező hazai adóviszonyok (itt bejön az, hogy erre a célra az egykulcsos adórendszer egyébként kiváló, és sok posztkommunista államnak már be is vált ez a recept, a Jobbik viszont tiltakozik ellene) között ráállhasson valami olyannak a termelésére, amire itthon is szükség van (ha behalna a keleti piac, maradjon a termelés és a bérek kifizetésére elegendő hazai piac), valamint Kínának és Törökországnak is. Ha ez legalább már gyerekcipőben járna, akkor lenne értelme keleti nyitásról beszélni gazdasági értelemben.
Ajánlom egyik olvasónk ehhez kapcsolódó, jéghideg logikával és precíz adatokkal alátámasztott levelét. Az itt található cikk közepe táján, „A Gyöngyösi-Geyer vita margójára” címet viselő, Németh Csaba által szerzett írásból kiderül, miért is lufi a kínai és a török gazdasági kapcsolat.
Röviden hát, semmi értelme egy 17%-os, kétharmados többséggel szemben lavírozni próbáló pártnak ilyen megosztó kérdésekben egyáltalán megszólalni, különösen úgy, hogy az általuk gyakorlatba ültethető előnyös helyzet lehetőségét előbb itthon kéne megteremteni.
Az alapprobléma, azaz a vita legfontosabb eleme: politikai vs. hétköznapi erkölcs:
Úgy Hegedűs Tamás, mint számos fórumozó azon a véleményen van, hogy nekünk most csak és kizárólag a saját érdekeinket kell nézni, az erkölcsös politikánkkal eddig sem mentünk semmire. Elöljáróban hadd szögezzem le: nem zárkózóm el mereven a keményen pragmatikus hozzáállás alkalmazásától. Azonban ez az elv felvet néhány olyan súlyos problémát – filozófiai és politikai hasznossága egyaránt –, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Jelesül:
- Az erkölcsös, jóra és igazságosságra való törekvést magába foglaló politizálás elvetése, vagy a materiális rendezőelv előnyére történő háttérbe szorítása hordozhatja azt az üzenetet is, hogy erkölcsre, igazságosságra nincs is szükség, az egyén – azaz saját szavazónk – nyelvére lefordítva: Istenben sem kell hinni, vagy az Ő törvényeit elfogadni, hisz’ a napi életben sok hátránnyal jár, meg kell élni valahogy, ugye… Azaz, máris rátértünk az erkölcsi relativizmus útjára, ráadásul politikailag sem biztos hogy hasznos, mert hazai ellenfeleink, a kommunisták és azok utódszervezetei ezen a téren fél évszázados előnnyel rendelkeznek. Magyarán: ez a kommunizmus terepe.
- Politikai haszna más okokból is kétségbe vonható: ha mi azt állítjuk, hogy be kell sorolni az erősebb mögé, hogy a magunk számára anyagi előnyöket szerezzünk elsősorban, akkor milyen alapon keseredünk el, ha a Jobbik-tag azt mondja, hogy átpártol a Fideszhez, hiszen így nem teszi ki magát üldöztetéseknek, anyagi előnyökre is szert tehet, és mégiscsak, valamiből el kell tartania a családját. Az egyén szintjére lefordítva ezt jelenti.
- A kommunista Kína és a kereszténységet finoman szólva nem barátjaként kezelő iszlám által uralt Törökország erős hatalomként való elismerése, és ennek a feléjük tett baráti lépésként igazolásként való felhasználása adja a következő kérdést: miért is bíráltuk és bíráljuk a mai napig kormányainkat, hogy azok kiszolgálják az USA és Izrael érdekeit? Hiszen mindkettő világhatalom, Martonyi szempontjából pedig mindez csak „stratégiai partnerség”. Az, hogy az erősebb kutya b..szik, és velünk szemben ezt minden gond nélkül alkalmazták az erős államok? Nos, a pragmatikus szempontok alapján ők sem hibásak, csak kihasználták a számukra előnyös helyzetet. Ha elindulunk az erkölcsi relativizmus ezen útján, akkor hol lesz annak a vége?
Egy fórumbeírásban olvastam, már odáig elment egyik hozzászóló, hogy kijelentette: „Free Tibet!”-et hangoztatni magyarellenes cselekedet. Nos, erről beszéltem fentebb. Bár itt csak egy fórumozóról beszélünk, azért tökéletesen tükrözi a folyamat lehetséges végeredményeit. A szintén keserű, de óhatatlanul is jelentkező mellékhatás pedig a civil kritika hangjának az elnyomásához vezethet, amit nem is kell, hogy a politika megoldjon, mert a közösség maga fogja elhallgattatni az erkölcsi és morális aggályokat felvetőket, mondván, hogy azok most az érdekeink ellen szólnak.
Ugyanakkor azt is meg kéne fontolni, hogy a pragmatikus politikai hozzáállás során előtérbe helyezett teljesítmény könnyen követhető, számon kérhető, és a fenti logikai láncból kifolyólag – mivel az erkölcs már egyre kevésbé játszik szerepet a szavazók értékrendjében is – féktelenné is válhat. Nem hiszem, hogy jót tenne a Jobbiknak, ha a folyamat végére oda jutnak, hogy saját szavazói kérik rajtuk számon a 3,60-as kenyeret.
Egyebek
Szomorúan veszem tudomásul – sok más nemzeti radikálissal együtt – hogy sokan, köztük Vona Gábor is, lekicsinylően nyilatkoznak a nyugati radikális pártokról. Igaz, van olyan, aki a számunkra elképzelhetetlenül magas muszlimbűnözés veszélye miatt a cionistáknál kötött ki, azaz Izraelt pártoló nyilatkozatokat tesz stb. Ilyen a brit BNP és a holland Szabadságpárt, ám az antiszemitizmustól kevésbé érintett országok esetében ez nem is meglepetés. (Érdekes felvetés: ha Izrael egy cigányállam szomszédja lenne, és a zsidó állam tűzzel-vassal irtaná a cigányokat, akkor vajon milyen mértékű lenne nálunk az Izrael-ellenesség, a hazai cigánybűnözési mutatókat véve alapul?)
Másrészt, az ebbe a csapdába beleesett pártok nem jelenítik meg az egész nyugat-európai radikális szcéna valóságát. A német NPD például kifejezetten zsidóellenes, akárcsak az osztrák FPÖ, de lehetne még példákat sorolni. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a Vona Gábor által ábrázolt logika, miszerint a muszlimveszély elől a cionistákhoz való menekülés elítélendő, nagyon helyes álláspontot tükröz. Csakhogy ez fordítva is igaz, a cionista veszély elől a muszlimok irányába való sodródás is ugyanilyennek tűnik.

Magyarként nekem Európa a tágabb értelemben vett hazám. Nem szeretném, ha Szicíliát és Dél-Olaszországot elnyelné a nigger- és az arabáradat, nem akarok Kölnben a dómból kilépve fejkendős asszonyokba, bajszos-szakállas-turbános, mecsetbe igyekvő színesekkel találkozni, nem szeretném, hogy a svéd lányok rettegésben éljék le életük hátralevő részét a muszlimok által elkövetett, kirívóan magas nemi erőszaktól való félelmük miatt. Nem akarom, hogy félve, esetleg sehogy se utazhassak a spanyol tengerpartra, mert iszlám hordák fosztogatnak. Nem viselem el, hogy Párizsban nem készíthetek különböző szociofotókat, mert a külvárosba már a busz sem megy, akkora a muszlimbűnözés.
Az én Európám egy önálló, saját kultúra bölcsője, olyan, amilyen, és millió konfliktussal terhelt – ez igaz. De az enyém! Sem Amerikában, sem Kínában, sem Törökországban nem tudnám otthon érezni magam, és nem akarom, hogy elpusztítsák mindazt, amit a görög, római és keresztény kultúrák évszázadok alatt Európában megteremtettek.
Nem akarom, hogy mekdonáldsz és a kókakóla után, a kebab, a turbán és a csador is Európa mindennapjainak részévé váljon.
Európámat akarom!
Florian Geyer – Kuruc.info
mindszentiocsi
2015-10-04 00:41:44
Tisztelt Baki Gábor! Köszönöm a tényszerű értelmes és lényegre törő elemzését.Én nem találtam benne semmiféle "bombasztikusan riogatót". Tamásnak és a szponzoroknak köszönet a műsorért.
Csaba
2015-10-04 00:25:51
Feliratcsere a szekelyudvarhelyi helyi rendorsegnel http://www.youtube.com/watch?v=wKWD2-9H2SQ
budapest
2015-10-03 20:12:37
Kedves Oliver , koszonjuk kedves szavaidat es kivansagaidat a magyaremberekhez,,,biztos szivekhez talalnak es segitokezekhez...mi is tapasztaljuk ezt Canadaban ....udvozlettel L.Bela csaladja...
barodza
2015-10-03 18:44:00
Világ-panoráma: devizahitelügyek és nem szűnő kálváriák

https://www.youtube.com/watch?v=lc71Afr1e20
barodza
2015-10-03 08:40:08
Az az árgyélus madár vigyázzon mindnyájunkra
amelyik haza hozta az édesapámat a kínszenvedéseiből,
valóságtalanak látszó valóságban ! Hihetetlenségből!
A csontjáig volt az ujjain a bőr kétmilliméterenként
berepedezve a fagyástól a lábai úgy szintén. Emberfeletti
volt amit ott Ő át élt minden pillanatában.
barodza
2015-10-03 07:56:09
Minden nemzetnek olyan irányítói van
amilyet megérdemel, meg akiket hagy
élni a nyakán. Morvai Ferenc bátyáméknak
Papp Lajos tanár úréknak itt van nagy szerepe
meg nekünk is az oldal tulajdonosával együtt.
Gonoszság vette át az irányítási szerepet mindenhol
Professzor úrnak tanítványai a szíveinket gyógyítsák
mérnök úrnak a kis csapata meg a MEG figyelő rendszereinek
kiiktatása legyen. Mondva csinált álrendszert csak közös össze-
fogással tudjuk közömbösíteni. Apukám becsukta a szemét
a lágerba és mamám kis kicsi kezecskéje simogatta az álmában.
Álomból valóság lett, de amit ide leírok az se álom legyen hanem VALÓSÁG! TEGYÜNK MEG ÉRTE MINDENT, MERT MINDEN CSAK RAJTÚNK MÚLIK EZ AZ ÁLOM IS !
Horvathek
2015-10-03 02:41:10
Oliver, nagyon koszonjuk minden szavadat. Szavaid szivunkhoz szolnak. Sosem aggodj, tovabbra is szolj be az adasba. Szeretettel kuldjuk szivbol jovo jokivansagainakat Kaliforniabol. Ne aggodj, Bennunk tamogtast talalsz. Tudd, hogy rank mindig szamithatsz. A Joisten aldjon meg. Ha a Skypon velunk szeretned felvenni a kapcsolatot , irjal: horvath.ferenc986 a Skype-on. Nem vagy egyedul. A Joisten aldjon meg! (egyebkent az ima az adasban a Feri ferjem otlete volt. meg lmegehet talalni.. de ez nem nagyon lenyeges mar) .
Horvathek
2015-10-03 02:12:32
Koszonom a Ferencnek amit elmondott a mai adasban az oktatasrol. Ugy van ahogy mondta. Teljesen egyet ertek vele, amit elmondott az ugy igaz, en megtapasztaltam otthon es Kaliforniaban is. Ezert en nagyon tamogatom a regi oktatast az alapokban, hiszen abbol tudunk epiteni. Ugy tudunk fejlodni, hogy meglegyenek az alapok. Mi erre torekszunk. Nagyon nehez feladatunk van mindenhol nekunk a Magyaroknak. A szuloknek kell resen lenni. Igaza van a Nagy Lacinak, a szulok, az edesanyak vegyek kezbe a gyermekeink tanitasat, iranyitasat, a csaladi kozosseget kell feleleszteni. A gyermekeinkben van a jovonk. Bennunk van a jovonk. Rajtunk mulik. A Magyarsag nem fog elpusztulni!
mindszentiocsi
2015-10-01 13:14:01
mindszentiocsi
2015-10-01 06:32:09
Olvasó-nevű beíróval teljes mértékben egyetértek!
Olvasó
2015-10-01 03:39:47
Manapság mindegy hol él valaki, ha együtt érez és gondolkodik a magyarság érdekében és megmaradásásért azt ne becsülje le senki. Most, amikor az internet előnyeit kihasználva naprakészen tisztában lehetünk azzal hogy mi történik a világban, hazánkban, szinte lényegtelen hogy Londonban vagy Tokióban vagy Karakószörcsögön tartózkodunk éppen. Az amerikai magyarságnak, de az egyéb országokban külföldön életvitel szerűen tartózkodóknak nehezebb magyarnak maradni, mint aki csak egyszerűen otthon lakik. Aki nem hiszi el, megpróbálhatja, hiszen lehet olvasni hirdetéseket, mindig keresnek munkásokat hol itt..hol ott a világon. Aztán a napi munka után hétvégén vigye a gyerekét magyar iskolába, vagy népitáncra, vagy saját maga menjen rendezvényre, ahol fizetni kell érte, mert valamiből elő kell teremteni a helység bérleti diját, az előadó bérét+útiköltségét, némi frissítőt netán valami ennivalót...és minden más egyebet. Vagy nem megy ilyen helyre, nem költ rá, és lassan elfelejt magyarul. Esetleg ül a TV a net előtt (egy idő után azt is meg lehet unni). Szóval ne froclizzunk senkit, aki együttérzésel jószándékkal megirt vagy elmondott véleménnyel próbál segíteni a bajok megoldásában, vagy csak elmondja a saját meglátásait tapasztalatait, hanem találjuk meg a megoldást közösen és összetartva a jelen fennálló nehézségeire. A közös együttgondolkodás a fontos, és a jó szándék.
Horvathek
2015-10-01 01:11:13
Az "amerikas magyarok'-rol annyit, hogy a hazan kivul a Magyar nyelvet, az igaz tortenelmet tanitjuk. Nemcsak a gyerekunk itt Kaliforniaban Magyarul beszel, ir es olvas, hanem az unokaink is aprankent tanulnak, de azt mar tudjak, hogy nem keverik a Magyar nyelvet az angollal. Mi nem ulunk a valagunkon a tv elott , meg biralkozunk es kesergunk es elemzunk es sajnalkozunk ertunk Magyarokert. Szeretnem tudni, hogy honnan van rolunk az a velemeny, hogy ahogy le van rogzitve ami irva van rolunk. Mert akarom tisztazni.
Szabó Ferenc
2015-09-30 14:08:19
A gúnyolódás kevés, gyűlöletet szítani magyar és magyar között nem szabad.
mindszentiocsi
2015-09-30 13:44:24
Szabó Ferenc Úr! Ezt eddig nem tudtam,hogy egy sorban él a vidéki a fővárosi és az idegenbe szakadt magyar ,ez nekem új!Főleg,hogy az utolsó kettőt érdekli az első sorsa. Köszönöm a válaszát.Köszönöm ,hogy helyretette a dolgokat a fejemben. Nagy örömmel tölt el ,hogy Ön megalakítja a hazai "PEGIDÁ-t.Én már meg is írtam az önéletrajzomat, és nagyon kérem minél előbb küldje el ide a címét és a jelentkezési lapokat! Innen tőlünk többen is jelentkeznének és mondták,hogy adjam át hálás köszönetüket ,hiszen Ön az igazi TETTEK EMBERE nem sokat laca-pacázott hanem lépett. Kérem írja meg hányan vagyunk már összesen?Mi nagyon várjuk válaszát. Mikor lesz az első demonstráció és hol? Kérem sürgősen tájékoztasson, nehogy végül már késő legyen a" saját sorainkban"."A saját sorainkban "Ez nagyon jó,ez nagyon jó! Hogy én erre eddig nem gondoltam?Nahát! Nagyon jó, igazán.Hát persze!Meg a magunkfaják kontra magukfajták!Meg a MI és az ŐK, meg a jó fiúk kontra rossz fiúk!Ja... meg hófehérke kontra gonosz boszorka.Meg még a holotúlélő kontra FASISZTA.Ön nem ismer engem én meg Önt nem ismerem, és egyikünk sem biztos hogy ismeri a többieket!
Szabó Ferenc
2015-09-30 12:32:24
Nem kellene az ellentétet szítani a saját sorainkban, örüljünk, hogy összetart a vidéki, fővárosi és idegenbe szakadt magyar. A szakszervezetek akármilyen harcosaknak tünnek, csak azért vannak, hogy lecsillapitsák az ellentéteket. Soha semmit nem vívtak ki. Itt a Pegidához hasonló népmozgalomra van szükség, amely független minden szervezettől, de befogad minden szervezetből érkezőt, ha a magyar ügyért áll ki.
mindszentiocsi
2015-09-30 12:27:53
mindszentiocsi
2015-09-30 09:45:16
Én ilyesmire gondoltam,hiszen ők is érintettek napi szinten és még motíváltak,ahogy a bekiabálásaikból az hallatszik : https://www.youtube.com/watch?v=kCxra3vzjl4 Az elején és a végén ajánlom,a bekiabálásokat! Ne bízzunk bennük? Jó de akkor kiben bízzunk? Csak magunkban bízzunk? DE hiszen a háború ellen demonstrálni,az idegen csapatok kivonását követelni talán csak nem bűn,még ha az illető rendvédelmi dolgozó is. ""Egyébként meg van egy jobb ötletem hecceljük fel a vidéki legelesettebb réteget,majd adassuk el velük a legutolsó kis vagyonkájukat,hogy Pestre utazhassanak(mert a vonatjegy ugye nekünk egy vagyon,meg hát ugye a pesti entellektüel nem hajlandó demonstrálni?). Vigyük az útcára ezeket a szerencsétleneket(mint 56'-ban a legárvábbakat)mészároltassuk le őket,azután már biztosan lenne az intellektuális rétegből(persze Pestről) egy halom jelentkező,hogy beüljön a vezetői székekbe, élvezve a másik ember véráldozatának a gyümölcseit.Ja?Majdnem elfelejtettem mondani,hogy közben az amerikás magyarok meg tiszta erőből drukkolnának nekünk odaátról"" Elnézést kérek! Szóval ez egy rossz vicc.De ne vicceljünk kérem! Gondolom a PEGIDA vezetői közt van egy két húzó név, akire hallgatnak az emberek. Magyarországon is voltak és talán vannak is(nagyon jól tudják azt azok akikre most gondolok),de miért hallgatnak,MIÉRT??? Ez itt a kérdés! Addig is nincs jobb mint az első javaslatom. A magyar ember abból főz ami van. Egyenlőre ez van,csak nehogy késő legyen,vagy már az van?
totya54
2015-09-30 06:34:38
Kedves Horvathek!
Mindig is büszkék vagyunk a Kaliforniai Magyarokra.
Mi is erőt és kitartást merítünk a videóból amit küldtök nekünk az összejövetelekről.
Nagy szeretettel gondolunk rátok. Totya
totya54
2015-09-30 06:24:27
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779
© Kubínyi Tamás 2011-2015. Minden jog fenntartva.