Az Európai Bíróság legújabb ítélete nyújthat segítséget a még mindig bajban lévő devizahiteleseknek? Vendégünk Léhmann György ügyvéd volt.
http://hirtv.hu/magyarorszageloben/mentoov-1372993

Lehel, te válaszolsz névtelen levelekre? Mondd el amit akarsz a műsorban, ha közérdekű

Mély kádergyökerek Tasnádi (Tanhauser) László karrierje mögött https://kuruc.info/p/2/166776/

Kedves Kubinyi Tamás !
Lehet hogy a Györkös ? rokona Ádernak, de én nem vagyok rokona. Ha hozzám -akinek nincs fegyvere sem engedélye .- de ha lenne és berontana két erőszakkal behatoló civil, rám vagy a feleségemre lőne, bizonyára a lövésükre én is lövéssel válaszolnék és helyesen tenné a bíróság, ha engem jogos önvédelem címén felmentene.
Nem biztos hogy jól vagyok informálva, de ha az történt, amit itt leírtam és önvédelemből lőtt a ház tulajdonosa és sértettje, bizony megdicsérem a bírót, aki fel merte menteni...

Egy kis újdonság: nagyobb kaliberű fegyverrel lőtték egymást a migránsok Horgoson
Forrás: https://kuruc.info/r/3/166798/

CSEH TAMÁS - SZÉKELY HADOSZTÁLY INDULÓJA - MIHI - 2016 https://youtu.be/avZNjTt2Zxk

Adalék a méltán leköpött pásztor istván életrajzához.
teljes cikk:
http://szabadmagyarszo.com/2016/12/01/nem-ertem/
részlet:
...a magyarországi külügyminisztérium kinyilatkoztatott álláspont az, hogy Erdély Romániához való csatolásán „magyar embereknek nincs mit ünnepelniük”... Ugyanakkor, egy héttel ezelőtt ünnepeltek Szerbiában is... november 25-én Újvidéken... Tomislav Nikolić államfő azt javasolta, hogy ez a nap – a román példához hasonlóan – legyen állami ünnep Szerbiában is. Indoklásában az államfő kifejtette, hogy „ez a nap ünnep Szerbia minden egyes polgára számára, mint ahogy az volt az elmúlt 98 év során is”
November 25. ugyanis szerbiai szövegkörnyezetben pontosan ugyanaz, mint december 1. romániai szövegkörnyezetben: 1918-ban ezen a napon hirdette ki a Nagy Nemzetgyűlés Bácska, Bánát és Baranya (azaz Vajdaság) egyesülését a Szerb Királysággal.
És ezen a díszülésen ott volt a legnagyobb vajdasági magyar párt és érdekvédelmi szervezet, a VMSZ elnöke, Pásztor István is!

Tóth Ilona: Ébresztő

Mivé lettél Árpád büszke népe?
Mivé lettél nemzetem, ó magyar?
kardodat kezedből mért tevéd le?
Háborút már többé nem akarsz?

Meghátráltál a gyáva csőcseléktől,
Örök szégyen, gyalázat ez reád,
Ki eddig védted viharban, vészben
Most már veszni hagyod hazád?

Szemed lehunyva, kezed megláncolva,
Idegen kéz szántja földedet,
Furfang, cselszövény uralkodik rajtad,
Meddig tűröd még ezt a helyzetet?

Idegen nép dúlja fel otthonod,
kinek robotolsz? Magad sem tudod?
Veszélyben léted, életed,
S nincs készen tartva fegyvered?

Ha elástad is a csatabárdot
A rozsda szét nem marja ott,
Ébredj magyar! Tűzd dárdád hegyére
A dicső, szent, zöldszínű lobogót!

Akkor méltó leszel majd őseidhez,
Ne csüggedj árva nemzetem, magyar!
Kardot a kézbe, Isten veled lesz!
S áldott a haza, mit oly sok szív akar.

(A koholt vádakkal halálra ítélt és 1957. június 27-én kivégzett
Tóth Ilona ezt a verset 1946. július 21-én, 14 éves korában írta.)

Roman pap gyulolettel beszelt Sepsiszentgyorgyon a magyarokrol. http://www.youtube.com/watch?v=eNhJx1uoT4A
www.magyarellenesseg.com

(NEW 2016) Amerika sötét titkai lele ... ri bunker, NSA , White Sands titkai https://www.youtube.com/watch?v=kC34Kb6Vnh0

Hogyan tereli el a tudomány a figyelmet tiszta teremtő emberi tudat erejéről? https://www.youtube.com/watch?v=gSpVgBcHPOc

Nagy örömmel láttam viszont a mai adásban Király Álmos bátyámat! Az Isten éltesse még nagyon sokáig eröben és egészségben! Nagyon tetszettek a versek, amiket felolvasott, szinte könnyekig meghatóak. A versek irója, Sebestyén Rita pedig annyira kimagasló, ritka tehetség, hogy második Petöfi Sándornak tartom!
Ha magyar kormányunk lenne, akkor ennek a kis székely lánynak ismerné a nevét az egész Kárpát - medence és renszeresen felolvasnák a verseit az állami médiákban.

Itt tartunk


Nem vették fel a csíksomlyói búcsút az UNESCO világörökségi listájára

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező közgyűlése nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az MTI-vel.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az UNESCO azért nem fogadta el a búcsú védettségére vonatkozó kezdeményezést, mert a romániai magyar közösség részéről, a kezdeményezők részéről senki sem lehetett jelen a jelölés fenntartásakor.

"A román kulturális minisztérium képviselői pedig nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást, semmibe véve közel száz szakember munkáját és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon. Érthetetlen számunkra a román fél diszkrimináló álláspontja" - írta Kelemen Hunor.

A csíksomlyói búcsút román kulturális miniszterként Kelemen Hunor terjesztette fel először 2012 márciusában, majd 2014-ben is.
Bezzeg a jógát felvették

Az UNESCO csütörtökön felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyományát, az indiai jógát, az iraki Khidr Elias ünnepi lakomát, a szaúd-arábiai almezmar és a kazah kuresi gyakorlatát.

A testület csütörtök reggeli döntése értelmében a reprezentatív listán eddig 13 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria, Magyarország és Ausztria) szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé most közösen csatlakozott a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyománya.

Az ősi indiai jóga hátterében álló filozófia jelentős hatással van az indiai társadalomra, az egészségtől és orvoslástól kezdve az oktatásig és a művészetekig.

Az Irakban élő közösségek minden év februárjában leróják tiszteletüket al-Khidr mitológiai alak előtt, akiről úgy tartják, hogy teljesíti a hívek kívánságait, különösen, ha azok tényleg rászorulnak. A hagyományos öltözéket viselő családok egy szent hegyen gyűlnek össze, különleges fogásokat esznek, eljárnak egy népszerű táncot (dabkka), vagy ajándékokat visznek a Tigris folyóhoz, ahol fogadalmakat tesznek kívánságaik teljesülését remélve, és gyertyákat úsztatnak le a vízen.

A kuresi egy hagyományos kazahsztáni birkózási forma, amelyet a helyi közösségek tagjai űznek, és a cél, hogy a birkózók egyike hozzáérintse a talajhoz az ellenfele vállát.

A testület szerdán a kubai rumbát, a dominikai merenguét, a számos közép- és dél-ázsiai ország által március 21-én tartott hagyományos újévi ünnepet, a novruzt, a kínai szoláris naptárat, a bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált, a belga sörkultúrát, az etiópiai oromo törzs demokratikus társadalmi-politikai rendszerét, a valenciai Las Fallas fesztivált vette fel a szellemi kulturális örökség listájára.

Roman migracio Erdelybe a XIII.-ik szazadtol a tobbsegbe kerulesig http://www.youtube.com/watch?v=kiqU2bpLzfU

"Áldom a Teremtőt..." - Portréfilm László Gyuláról 2. rész - Elérhető december 4-ig
http://www.mediaklikk.hu/2016/11/17/aldom-a-teremtot-portrefilm-laszlo-gyularol-2-resz/

A film célja, hogy a magyar őstörténet-kutatásnak, a kiemelkedő tudású László Gyulának állítson emléket, úgy, hogy személyén, szellemiségén, kutatásaiban elért eredményein keresztül, igazabban, hitelesebben ismerhessük meg igaz múltunkat, amely megtartott bennünket a jelenkorig, és a jövő e nélkül a tudás nélkül nem létezhet. “Áldom a Teremtőt: a családomért, mestereimért, barátaimért, tanítványaimért, hogy magyarként éltem át az európaiságot és hogy édes anyanyelvünk élt bennem” L. Gy.

Hisztérikus Rettegés a Magyaroktól-Bogár László
https://youtu.be/8HeCor1q-Qg

Szavay Istvan sajtotajekoztatoja a budapesti roman kovetseg elott http://www.youtube.com/watch?v=j1Xk_iX5_CY

Gulyás János: Civil jelentés -dokumentumfilm



A 2006 szeptemberi és az 1956-os Forradalom 50. évfordulóján, Október 23-án elkövetett
emberi jogi jogsértésekről https://www.youtube.com/watch?v=O9UfdtiSRgk

A Civil Jogász Bizottság tagjai 2007 februári sajtótájékoztatójukon a 2006 szeptemberi és az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án történt emberi jogi jogsértéseket tárták a nyilvánosság elé. Szóltak többek között az őszödi beszédről, a gyülekezési jog betiltásáról, az MTV ostromáról és a rendőri túlkapásokról, a törvénytelenségekről, a gumilövedékek használata miatt okozott súlyos testi sérülésekről. Megszólalnak az események áldozatai is, akik közül soknak még mindig bírósági szakaszban van az ügye.
A filmben jelentős szerepet kapnak archív híradó részletek, melyekkel így szinte egy bizonyos kronológiáját is adja a 2006-os őszi eseményeknek, értelmezést azoknak, akik nem tudták mindezeket figyelemmel kísérni, és mindenképpen az utókornak, a később felnövő generációknak.

(A filmet egyetlen egyszer vetítette televízió, ismétlések nélkül. Magyar filmszemléken nem mutatták be, 2011-ben Los Angelesben fődíjat nyert)

A vetítés után tea mellett beszélgetés a film rendezőjével, Gulyás Jánossal