Kubínyi Tamás
Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás hírek Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás televízió Kubínyi Tamás Kubínyi Tamás

Fórum

A fórum használatához jelentkezz be!

 

Álmos Király Televízió

Műsorainkkal kapcsolatos véleményt előfizetőinktől szívesen fogadunk itt.

 

kurucPista
2018-05-12 22:25:01
Köszönet mindszentiocsi Horváth professzor méltatásáért ! Méltatlan, szégyenletes, amit műveltek Vele. Talán még a gyilkosság szó sem erős. Sajnos - már egy ideje - nem érhető el a vakcinája. Személyes tapasztalat alapján írhatom le - mennyit segített nekem - miután a 'hivatalos orvoslás' nem! Isten nyugosztalja!
Kocsis Lászlóné
2018-05-12 13:29:52
Sok hasznos gyakorlati tudnivalók egy jobb élethez, amit magunknak kell teremtenünk.

https://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E

https://www.youtube.com/watch?v=btUAelBQOOk

https://www.youtube.com/watch?v=q5eeCtUJCcs
mindszentiocsi
2018-05-11 03:43:39
Megint elhunyt egy Igaz Jó Magyar Ember! - Fellélegeznek a gyógyszergyártók: Elhunyt Dr. Horváth István biológus, az antikoleszterin antitest felfedezője

Az antikoleszterin, a művér és számos más gyógyászati, biológiai felfedezés valamint találmány letéteményese. Nobel díj helyett meghurcolták, elítélték. Ez a gyógyszermaffia Magyarországon.

Nem tudta elviselni a mérhetetlen megalázást, amely szeretett hazájában érte. Az életét kioltó gyilkos kór az ellene éveken keresztül folyó bűnvádi eljárás eredményként hatalmasodott el fölötte.

A Magyarok Világszövetsége részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak, és saját halottjának tekinti Dr. Horváth Istvánt. Székházunkra kitűztük a gyászlobogót.

Dr. Horváth István munkássága legjelentősebb eredményének az antikoleszterin antitest felfedezését tartotta, amely oltással gyógyítja az érelmeszesedést (atherosclerosis).

Több mint egy évtizeden keresztül fáradozott azon, hogy Magyarország segítse a csodálatos gyógyító eszköz nemzetközi bevizsgálását – eredménytelenül.

Széruma egyedül Magyarországon évente tíz-tizenötezer 45-65 éves ember életét menthette volna meg.

Bár idegen országok készek lettek volna bármennyit fizetni érte, Dr. Horváth István nem adta, ragaszkodott ahhoz, hogy felfedezése Magyarországot gyarapítsa.

Nagy reményeket fűzött a nemzeti kormány hatalomra kerüléséhez, de keserűen csalódnia kellett. Kommandósok rajtaütésszerűen lefoglalták kutatásainak eredményeit, ő ellene pedig büntető per indult.

Az első fokon meghozott, felfüggesztett börtön büntetést a Fővárosi Ítélőtábla ugyan pénzbírságra enyhítette, de a tudós kutató élete ráment az évekig tartó meghurcoltatásra.

A Magyarok VIII. Világkongresszusa 2012-ben határozatban állt ki Dr. Horváth István mellett, és kérte világraszóló felfedezésének állami elismerését, támogatását.

A Magyarok Világszövetsége a magyar nemzet óriási, fájdalmas és körülményeinél fogva megengedhetetlen veszteségének tekinti Dr. Horváth István tudásának, hazaszeretetének, életének ilyetén való eltékozlását.

A Magyarok Világszövetsége Dr. Horváth Istvánt saját halottjának tekinti.
mindszentiocsi
2018-05-04 13:13:44
MINDSZENTIOCSI - Szentesi Z. L.-nak ajánlom agrár-proli kapszula kiköptetése helyett ! ELŐSZÖR KÖVETKEZZÉK HÁT A "PÚDER" AZ EGYKORI "JÓSÁGOS" NAGY FÖLDBIRTOKOS GRÓFRÓL - ÉRTSD BELE A MOSTANI NAPJAINK NAGY-FÖLDBIRTOKOSAIT IS - MERT BIZONY A HÜLYESÉG NINCS TÖRTÉNELMI KOROKHOZ KÖTVE - AVAGY : HOVÁ FOGJÁK A LEJSZTINGEREKET A CSÁNYIKAT A SIMICSKÁKAT AZ ORBÁNOKAT ÉS A MÉSZÁROS LŐRINCEKET S.T.B S.T.B TEMETNI ÉS UGYANÍGY ELSIRATJÁK - E ÉS MEGSZENTELIK - E MAJD ŐKET? ERŐS A GYANUM, HOGY IGEN HISZEN MINDIG LESZNEK TÁNYÉRNYALÓ EMBEREK. 2013-as cikk következik a DÉLMAGYAR-ból! - Megszentelték a Pallavicini család új sírhelyét Sándorfalván
Vida-Szűcs Imre
2013.05.11. 17:10
Sándorfalva - Díszsírhelyet kapott a Pallavicini család a Felső temetőben. Az ünnepélyes felszentelést Kiss-Rigó László megyés püspök tartotta.
Ünnepélyes keretek közt szentelte fel Kiss-Rigó László megyés püspök szombaton Sándorfalván, a Felső temetőben a Pallavicini család új díszsírhelyét, ahol harmincan nyugszanak. A püspök Isten áldását kérte a sírhelyre, és imájában az kérte, hogy az ott nyugvók az Úrnál nyerjék el az élet teljességét, az örök boldogságot.

Sándorfalva polgármestere, Kakas Béla beszédében elmondta, történelmi esemény ez nemcsak a városnak, hanem a család itt ünneplő és a világ különböző pontjain élő leszármazottai számára is. Újratemetése óta ezen a sírhelyen nyugszik Őrgróf Pallavicini Sándor, a település alapítója és díszpolgára is.

Megszentelték a Pallavicini család új sírhelyét. Fotó: Schmidt Andrea (képgaléria)
Megszentelték a Pallavicini család új sírhelyét. Fotó: Schmidt Andrea (képgaléria)

- 1945. október 12-én Bécsig üldözték az ország egyik legnagyobb hitbizományi uradalmán közel egy évszázadon keresztül példaértékűen gazdálkodó Pallavicini családot. 1879-ben, a nagy tiszai árvíz után a család saját birtokán adott lehetőséget új élet kezdésére térítésmentesen közel hatszáz családnak 300 kataszteri hold területen. Pár év alatt templomot, csendőrőrsöt, iskolát és községházát építtettek - idézte fel a polgármester, aki köszönetet mondott a Pallavicini család tagjainak, akiknek tervei és erőfeszítései nyomán a sírhely létrejött. Megköszönte Kiss-Rigó Lászlónak és Forgó Miklós plébánosnak, hogy helyet adtak a sírkertnek a temető területéből, és szintén köszönetet mondott a sír készítőinek. Kakas Béla kiemelte: Sándorfalva új iskolája is Pallavicini Sándor nevét őrzi, amely minden évben - immár 11. alkalommal - a névadó ünnepségen emlékezik meg az őrgrófról.

Megszentelték a Pallavicini család új sírhelyét. Fotó: Schmidt Andrea (képgaléria)
Megszentelték a Pallavicini család új sírhelyét. Fotó: Schmidt Andrea (képgaléria)

Édesapám halála óta szándékom volt, hogy neki és a család többi részének egy jobb nyugvóhelyet adjak - fogalmazott gróf Pallavicini Alfonz. - 2004-ben hunyt el édesapám, és az volt a kívánsága, hogy ugyanabban a sírban legyen eltemetve Sándorfalván, amelyben ősei nyugszanak. Így, az 1789 utáni majdnem teljes Pallavicini családnak mostanra ez a hely vált családi sírhelyévé - jelentette ki.

Az eseményen népdalcsokrot adtak elő a Pallavicini Sándor Általános Iskola 3. osztályos tanulói, valamint közreműködött Varga Laura fuvolaművész.
Olvasóink írták

15. Lacimaci 2013. május 13. 15:10
„http://www.palais-pallavicini.at/PPBroschuere_EN_web.pdf van egy ilyen palotájuk becsben és idejönnek temetkezni, itt valami nem stimmel, ilyen drága lenne a sírhely Bécsben? Ez nem rossz-májúság a részemrol , valami nagyon hiányzik ebből a történetből szerintem.”

AKKOR MOST KÖVETKEZZÉK HÁT A KORABELI VALÓSÁG, DE KÉREM SZÉPEN FÉLELMETESEN HASONLÓ IDŐKET ÉLÜNK MEG NAPJAINKBAN IS !!!
SZERINTEM NEM VÁRHATUNK EGY FIKARSZNYIVAL EMBERSÉGESEBB HOZZÁÁLLÁST NAPJAINK "ÚJSÜTETŰ - GRÓFJAITÓL" SEM. KEZDŐDIK MÁR MEGINT MINDEN UGYANONNAN ELÖLRŐL!!! EMLÉKEZZÜNK HÁT!

Kovács Imre: GRÓFI MENNYORSZÁG... (Részlet Kovács Imre: A néma forradalom c. megrázó erejű könyvéből (Szolgálat és Írás Munkássága, Cserépfalvi, B.pest 1937.) - melyben a levert parasztfelkelések utáni nyomorba taszított földeken, a kiúttalan kisparasztok és földmunkások - előbb kivándorló, majd egykéző, és vakbuzgó szektákba menekülő életét írja le.


Kovács Imre: Grófi Mennyország ... (Részlet Kovács Imre: A néma forradalom című megrázó erejű könyvéből. (Sövényháza, 1937 febr.4.)
Nehéz piszkos téli reggel.A Tisza sárga-szennyesen hömpölyög előttem. A parton hosszában fűzfa­ erdő húzódik és csak a túlsó oldalon látni megbújva a fák mögött fehér házakat. Olyan reménytelen minden körülöttem hogy még gondolkodni is alig merek Az eső egész éjjel esett a felhők most is alacsonyan lógnak bármely pillanatban megint megeredhet. Az innenső parton kocsikkal várakozunk, A túlsó oldalra szeretnénk komppal átkelni. A komp Pallavicini Alfonz Károly tulajdona. A környéken minden az övé: a földek, az emberek, a csendőrlakta­nyák és a templomok.Nagyúr, a szó középkori, feudális értelmé­ben. Hidat nem lehet a Tiszára verni, mert akkor a kompra nem lenne szükség, márpedig abból neki nagy jövedelme van. Egyedül csak ő szállíthat át kocsikat és embereket a folyón. A környező falvak hiába viaskodnak: minden úgy történik, ahogy az Isten és az őrgróf akarja. Várjuk a kompot, de az is nagyúr: reggel hat óránál előbb nem hajlandó átjönni értünk. Nagy, otromba, sáros alkotmány a komp.Talán csak az orosz folyókon lehetett még ilyeneket látni. Különben az egész tájon van valami oroszos vonás. A megáradt sárga folyó, a végtelen síkság és az elnyűtt, elkopott emberek orosz író regényébe kívánkoznak. A túlsó parton végre megmozdul a komp. Az emberek válla nekifeszül a kötélnek: ütemesen lép­kedve húzzák a lomha jószágot. Egyszerre rántanak a kötélen - mozdulatuk a Volgán hajóvontató orosz muzsikokéra emlékeztet. Az ember szinte várja az „Ej-uhnyem" felcsendülését, de a ma­gyar muzsikok némák.Megkínzott arcuk feketén komor, toprongyos alakjuk keserűen hangtalan, összeszorított ajkuk hallgat. A parton álló emberek sem beszélnek. Nézik a kompot, amely lassan közeledik a szélesre áradt folyón az innenső part felé. Tekintetük követi a megszakadásig feszülő vállak nehéz mozgását és az ütemesen lépkedő lábak nehéz dobbanását. Pallavicini hajót­ vontató cselédei lihegnek, amikorra a komp nekiszalad a partnak és a kocsik egymásután rágördülnek dübörögve. Most hosszas ma­nőverezés folyik, míg a kompot helyes irányba állítják, majd ami­kor ez sikerült, a vállak ismét odaadóan meggörnyednek, a kezek görcsösen kapaszkodnak,a lábak keményen dobbannak; a kötél megfeszül és a komp csendesen siklik a Tisza hátán a túlsó part felé. A korlátnak támaszkodva nézem a vizet, az örök folyót amelynek partjain örök küzdelem folyik a földért. A folyó mindezt látja. Egyszer véres lázadásokban törnek ki az emberi vágyak, máskor némán, leszorított, dacos ajakkal tűrik és viselik nehéz sorsukat az emberek. Ezek a kompcselédek már beletörődtek sor­sukba. Tudják, hogy nekik jobb dolguk sohasem lesz. Az egyik azt mondja, amikor megkérdezem tőle, hogy mit vár a jövőtől? „Semmit ítélet alatt vagyunk, az apáinknak is ez volt a sorsa, a mienk is ez és a fiainké is ez lesz." Később megtudom, hogy szektás, annak a szektának a tagja, akik
„ítélet alatt" vannak és akiknek az a véleményük erről a világról, hogy itt
nekik sohasem lesz igazuk. Az emberek bólongatnak körülöttünk. Igen, örök nyo­morúságra vannak ítélve és sohasem lesz igazuk! A komp nagyot zökken, megérkeztünk a túlsó oldalra, Pallavicini Alfonz Károly őrgróf birodalmába. Kocsira ülünk, egy darabig még a Tisza partján megyünk, majd nekifordulunk Sövényházának. Amerre ellátunk, minden az őrgrófé: a földek, az emberek, a templomok és - a szétvert falvak is. A romokban heverő falvak valamikor népes községek voltak. A Pallaviciniek verették szét őket az elmúlt évtizedek alatt. Itt örökös küzdelem folyik és a harc
nyomai ezek a düledező, vagy már alig látható romok. Valamikor - a török háborúk megszűnte és a birtokviszonyok rendezése után - az alföldi nagybirtokok (különösen délen) krónikus munkáshiányban szenvedtek. Mivel csak nyáron tudtak állandó foglalkozást nyújtani az ideiglenesen alkal­mazott munkásoknak, azok nem szívesen jöttek messzebb-fekvő helyekről, mert keresetük ráment az utazásra. A földesurak úgy oldották meg a kérdést, hogy mezőgazdasági munkásokat telepítet­tek birtokaikra. Adtak nekik egy kis belsőséget, ahol házat épít­hettek maguknak és kaptak külsőséget - néhány hold földet - haszonbérbe. így létesültek egymásután az Alföldön az úgynevezett telepes-, zsellér - vagy kertészközségek. Ezeknek a területe a földesúré volt, a házak pedig a bérlőké. Idővel a telepesek kiemel­kedtek a munkássorból és bérlők lettek. Sok helyen ez már az első telepeseknek sikerült, de nagyobbrészt csak a dohánykerté­szeknek. A legtöbb telepes-község a múlt század folyamán próbálkozott a bérleti rendszer megvalósításával, több-kevesebb sikerrel. A Pallaviciniek hatvanezer holdas hitbizományi birtokán sok ilyen telepes-község keletkezett: Dóc, Ányás, Dilitor, Pünkösdkút, Baks, Kutyabond, Szentgyörgy, Sövényháza. Ezekben a községek­ben a lakosság hamarosan berendezkedett; iskolák, templomok épültek. Megszervezték a közigazgatást és valamennyien rendes faluéletet éltek. A Pallaviciniek verették szét őket. Megvolt rá az okuk. A jobbágyfelszabadítás és bírtok-megváltás után a telepes községekkel sok baj volt.Ugyanis a telek- könyvezés bevezetésével nagyon visszás helyzetet teremtett az, hogy a ház a telepesé, a házhely meg a földbirtokosé. Állandó a súrlódás és a telepesek saját tulajdonuknak akarják nyilvánítani a bérletet. Pallavicini dohánykertészei már 1852-ben követelődznek. Azzal érvelnek, hogy az őrgrófot - aki a szabadságharc alatt Bécsben volt, és a ma­gyarok - „in-effigie" felkötötték - nem illeti meg a birtoklás joga. A hitbizomány felosztását követelik, de az őrgróf még igen nagy hatalom. Tiszttartója a főkolomposokat elkergeti, házaikat szétvereti. Egy éjszaka azonban lovascsapat veszi körül lakását és agyonlövik. A népnek ez az elszánt fellépése semmi változást nem hozott. Sőt a telepes-községekkel országszerte egyre több a baj, míg végre 1874-ben az úgynevezett telepestörvény rendezni akarja ezt a kér­dést és kimondja, hogy a belsőség megváltható, a külsőség pedig megegyezés tárgyát képezi. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a község belterületét át kell írni a község, illetve a telepesek ne­vére, vagyis ezután nem uradalmi területként szerepelnek. A külsőség: az a pár hold bérelt föld pedig, vagy továbbra is bérlet­ként marad a telepesek kezén, vagy közös megegyezéssel a tele­pesek azt is megválthatják. A föld átírása az első rést jelentette volna a feudális Magyarország akkor még erősen álló bástyáin és, hogy ez meg ne történhessék, a földesurak inkább szétveretik a telepes-falvakat és a parasztokat szétkergetik. A Pallavicini - uradalomban nyolc községet vertek szét; az elsőt (Ányást) 1880 körül, az utolsót (Dócot) negyvenhat év múlva: 1926-ban. Bácskában ab­ban az időben 73 telepes-község közül 45 pusztult el. Kocsink csendesen halad ezen a szomorú vidéken. A velünk tartó parasztokkal beszélgetünk a szétvert falvakról. A régi tele­pesek leszármazottai ezek, még most is bérleti viszonyban és örökös küzdelemben állanak az őrgróffal. Az idősebbek még em­lékeznek az első faluszétverésre. A pusztaszeri intéző azt a parancsot kapta Sándor őrgróftól (a mostani haszonélvező apjától), hogy a cselédekkel vonuljon ki és veresse szét a falvakat. Anyás telepes-község lakossága azonban szembeszállt velük; visszaverték a támadást és a rákövetkező éj­szaka az intézőt agyonütötték. Három nap múlva Szegedről meg­jött a katonaság és azok segítségével verték szét a falut. A papokat sem kímélték a falurombolók. Dócon egy katolikus pap komolyabban foglalkozott a híveivel. Gazdakört akart csinálni szövetkezettel, könyvtárral - elzavarták. A parasztokat is elza­varták a lerombolt falvakból. A környező nagyobb községekben és városokban szóródtak szét. Egy részük mégis visszamaradt és felvette a küzdelmet. A szétvert falvak helyén, vagy közelében újból házakat építettek, újból falut alapítottak. Az új falvak nevükben hordják keletkezésük történetét. Ilyen falunevek szerepelnek: Síróhegy, Bánom-hegy. De dacoltak is. A lerombolt Kutya-bond helyett felépítették a Kutyanyak nevű községet. Nyugodt életük ezután sem volt: kezdődött minden újra. Az uradalomtól 20-30 katasztrális-hold földet béreltek s házat építettek. Amikor a bérlő már otthonosan érezte magát, az őrgróf intézkedett és kizavarták házá­ból. Egyszerűen megjelentek az uradalom emberei, a háztetőt lehúzták, a falak tövét elvágták és a falakat ledöntötték. Dócon 1926-ban 40 házat vertek így szét. A kisebb-méretű házrombolások majdnem mindennaposak. A kilakoltatások sem szünetelnek. (A Pallavicini - uradalom egy része kis-bérlet formájában a telepesek kezén van. Ma a küzdelem a bér­leti rendszer körül folyik. Az őrgróf attól fél, hogy a bérlet egy­szer végkép átmegy a bérlők kezére és mindent elkövet, hogy a bérlők állandó szekatúrának legyenek kitéve. A falurombolások, felmondások, kilakoltatások, mind ezt szolgálják. A telepestörvény­től ma már nem kell félni; most a bérleti mizériák jelentik min­denre az okot és ürügyet.) 1934 tavaszán Síróhegyről 10 családot hordatott ki a pusztára az őrgróf. Az országút mellett a szabadban tanyáztak a szerencsétlenek. Egy éjszaka meggondolták helyzetü­ket; fogták magukat és visszamentek házaikba. Nem sokáig maradhattak födél alatt; rövidesen megjelent a községi jegyző, aki eleinte szép szóval, ígéretekkel akarta rábírni őket a távozásra, de amikor így nem ment, odarendelte a csendőröket és az uradalmi szolgákat. Ezek fölpakolták a telepesek holmijait és pár kilométerrel odébb lehányták az országút árkába. A kivert emberek ismét visszamentek, a csendőrök és a kocsik megint megjelentek és elvitték az árokba a családokat. Hosszú heteken keresztül tartott a ki és visszaköltözködés. Az őrgróf látta, hogy itt csak erélyesebb fellépés segíthet. Megparancsolta az uradalmi embereknek, hogy esténként verjék be az ablakokat és ne hagyják nyugodni a bérlőket. Azok nem tehettek másként: pa­rancsot teljesítettek (A Pallavicini - uradalom területén lévő közsé­gek a hírhedt uradalmi-községek közé tartoznak. Ezek az úgyne­vezett eszmei községek, a földesúr kis-királyságát alkotják és a jegyzőtől a bíróig mindenki uradalmi ember, vagy legalább is az uradalom érdekkörébe tartozik. SÖVÉNYHÁZÁN és SÁNDORFALVÁN - nem véletlenek a napjainkban 2013-ban ejtett krokodilkönnyek sem - pél­dául a községi tisztviselők több-száz hold földet kapnak előnyös bérletben az őrgróftól!) Amikor ez sem használt; elvitték az ajtót és az ablakokat. A bérlők még ekkor sem mentek el. Végül meg­jelentek az igák, az embereket elhordták, a házakat felgyújtották. A szétvert falak romjait ma is lehet látni. A régieknek csak a helye van meg, de a tégla- és cseréptörmelék elárulja, hogy ott valamikor falu volt. Az udvarokba
ültetett eperfák még mindig úgy állnak, hogy meglehet belőlük állapítani a házak és a porták elhelyeződését. A későbbi rombolások nyomai ma is
megvannak, A ledőlt házfalak, amiket még nem mosott el az eső, siváran mutatják és igazolják a harc lefolyását. Valami nehéz érzés üli meg az ember egész valóját, amikor mindezeket látja. A nyomasztó érzés még csak fokozódik, amikor belépünk az egyik gazdakör alacsony helyiségébe,
ahol mintegy száz kivert magyar várakozik. Megkínzott, megtiport magyarok riadt tömege ez a száz em­ber. Amint itt állanak előttünk a nyomott tanyai házban, fojtogató feszültség vibrál a levegőben. Az arcok a rettenetes szenvedések barázdáival merednek előre és a szemekben vészesen lángol az elnyomott lelkek lázadása. Sötéten húzódnak meg a terem egyik végében és a homályos világítás fantasztikus árnyai rajzolódnak ki emberi alakok formájában a fehér falakra. Időnként felcsattan egy-egy éles hang: „Nem bírjuk tovább; elég volt!" Halk moraj kíséri; mindenki helyesel. Az ember nem bírja nézni őket, olyan nyomo­rúságosan szánalmasak.Vannak közöttük valóságos mártírok,akik a zsellérsors minden borzalmát átélték, de a többi is kimondhatatlanul sokat szenvedett. Még nem is olyan régen 25 - 30 katasztrális holdas bérlők, elég jómódú gazdák voltak; most toprongyosak vala­mennyien. Arcukra rá van írva minden szenvedésük. Egyetlen-egy bűnük, hogy szeretik a földet. Sajátjuk
nincs, pedig legnagyobb vágyuk az, hogy magukénak mondhassanak egy akicora darabot, hogy szerényen meg tudnának élni. De hiába: a földi hatalmasságok mindig másként döntenek. Például az 1936. évi telepítési törvény is világosan kimondja: A nincstelenek nem kapnak földet... Ma már bérelt földet se kapnak. Pallavicini - mint már említettem - attól fél, hogy a bérletből egyszer örök tulajdon lesz. Ezért nem hagy nekik békét. Ki akarja őket üldözni a határból. De ők nem mennek; minden áldozat árán is maradnak. Szívós, ki­tartó fajta ez. Az uradalom csak úgy hajlandó részes munkára, aratásra, cséplésre felfogadni őket, ha a takarmányfélék, többek között a csalamádé lekaszálását is vállalják. A csalamádé itt olyan erősre nő, hogy eltörik a kasza nyele, ha vágják és - megy a munka. Az őrgróf még sem szereti őket. Pedig nagyon sokat kö­szönhet nekik. A kommün alatt állatállományát szétosztotta a bér­lők között azzal a meggondolással, hogy kisemberektől nem rekvi­rálják el a vörösök. Nem is vették el a kommün után pedig a parasztok visszaadták a letétbe helyezett állatokat. Az őrgróf azzal hálálta meg ezt a nemes cselekedetet, hogy a földreformkor a legrosszabb földeket adta nekik és még azokért is máig-tartó pört indított. Különben az egész Pallavicini uradalom bérleti és bírtok-pörökkel terhelt. A periratok mázsányit nyomnak és a bérlőknek soha sincs igazuk. "Ítélet alatt vagyunk!" most már kezdem érteni, mit jelent ez a mondás ezen a földön. Amint itt állnak és panaszolják keserű életük morzsolódását, valóban olyanok, mint az elítéltek. Összeomlóban van már bennük emberi hitük, magyarságuk és öntudatuk. Borzadva hallgatom, hogy ezek a szerencsétlenek már mindenkihez fordultak segítségért, aki csak valamit is számít ebben az országban, de eddig még senki sem segített rajtuk, ellenben mindenki ígért és - cserbenhagyta őket. Ma már nem hisznek senkiben. Befelé fordulnak és delíriumos tekintetük megakad az utolsó - vagy talán legelső - lehetőségen: a biblián. Egész utcasorok „térnek meg" és lesznek szektások. Elszakadnak a történelmi egyházaktól és együtt indulnak el a meg­váltás felé vezető úton. Egy megcsalt és elítélt nép próbálkozása a szekták misztikus világa. Forradalom ez-néma forradalom.
Terez
2018-05-02 04:19:59
A FIDESZ a kommunistak menedeke http://www.youtube.com/watch?v=BkmdolZfaZ4
Topi
2018-05-01 10:30:21
A csángó asszony egy napja - Egyszerű tanítások a teljes életet élt régiekről Petrás Máriától https://youtu.be/JPmEtwk1XaQ
barodza
2018-04-29 14:27:57
A hitetlenség háza


Íme a ház, és benne ülnek a gyilkos banditák
A szívembe látnak ha nem tetszem, a kezük megtalál
Elvek nélkül mit ér az élet, hiába kértem az ég Urát
Az ősi énem, már messze jár

Emlékszem még nem is oly rég, itt állt eszménk temploma
A közöny és gőg rabja volt a pokol vörös hada
Hatvan áldásra hatvan átok, a káosz a könny megzavar
Amit látok, egyre felkavar

Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet
Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet

Enyém a fegyver, vak reménnyel, eléd állok, te nemzedék
Hiszek benned, és hiszem, hogy van még erő és van erény
Romba véle, rút találmány, a fellegvárunk újra áll
Tárt kapukkal újra visszavár

Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet
Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet

Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet
Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet
Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet
Ments meg Uram a förtelemtől, egy Nemzet hívja szent neved
A hitetlenség elvakít, megszabadulni nem lehet

https://www.youtube.com/watch?v=5KdUd73ktts
kereső
2018-04-29 14:11:27
Kedves Tamás!
Nagyon tetszett a legutóbbi előadás: A magyar május, de van benne egy HATALMAS TÉVEDÉS: a fekete fejűek NEM SUMIROK, HANEM A ZSIDÓK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ezt Badiny Jós Ferenc ezerszer leírta - már vagy húsz éve - és az özönvíz is miattuk volt, hogy elpusztítsák őket, de nem sikerült. Ezt is leírták a sumirok, de az addig megfejtett agyagtáblákon csak egyszer szerepel. Ki tudja a többin mi van, hiszen van még vagy 1,5 millió, amit jegelnek (vagy megfejtik, csak titkolják).
Topi
2018-04-27 22:32:37
Tűnődés temetés után



Szombaton eltemettük Csurka Istvánt. Amint álltunk a koporsó mellett, nem tudtam szabadulni a gondolattól: Csurka István a ravatalon, Gyurcsány az Országházban. Ez a magyar országkép. Azután: az „Apák és fiúk”. Az apák internálták Csurkát, a fiúk évtizedekkel később fasisztának bélyegezték. A bolsevik apák nyugodt, békés öregkort értek a kapitalizmusban, ha meg nem haltak influenzában. A fiúk és a lányok meggazdagodtak, karriert csináltak, és világszerte hirdetik, hogy itt tombol a rasszizmus, üldözik a kisebbségeket. A rendszerváltó író a ravatalon, a régi rendszer átmentett gyermekei Brüsszelben és Strasbourgban, s írják a feljelentéseket Magyarország ellen, mint európai parlamenti képviselők.

Huszonkét éven át egy abszurd dráma részesei voltunk és vagyunk. Ennek a drámának a szerzője azonban nem a drámaíró Csurka István, hanem a „másik írószövetség”. Sokszerzős darabról van szó. Magyar abszurd ez a javából. Írták Budapesten, New Yorkban, Tel-Avivban és Európa néhány fővárosában. Most folytatják Brüsszelben és itthon, itthon szakadatlanul. Miközben mi temetjük megint azt, aki igazságokat állított szembe a hazugságokkal, temetjük egy nemzedék legjobbjait. Gyarapodnak a veszteségeink: korábban Fekete Gyula és Püski Sándor, még korábban Czine Mihály és Kiss Ferenc. A múlt héten hunyt el Hornyik Miklós. Sok ezren voltak Csurka István temetésén, nem sokkal előtte több százezren voltak a kormányt támogató „békemenetben”, de

az országképet mások, másutt rajzolják.

És ez az abszurd nem érhet véget, mert elmaradt a számonkérés, a bűnösök büntetése, elmaradt az igazságszolgáltatás. A nemzet és mindazok, akik hűséggel szolgálták, körön kívül rekedtek, a pénz és a politika gengszterei föléjük kerekedtek, hiszen volt itt egy rendszerváltás, s van most egy globális demokrácia. Akinek nem tetszik, mehet, nyitva áll a világ minden kapuja vagy a sírgödör. Mint oly gyakran, Ady jut most is eszembe, a magyar sorstudat kétségbeesett utolsó felfakadása: „Ravatal előttetek, ravatal…”

Most aztán tűnődhetünk azon, hogyan is történhetett ez velünk. Hogy történhetett az a gyomorfordító furcsaság, hogy változott a rendszer, de nem változott a hatalom? Hogyan bújtak elő annak idején az ország új vezetői hirtelen, szinte az ismeretlenségből, hogy aztán az ország felszámolóbiztosai legyenek? Méghozzá rendszerváltás címén! Milyen háttérhatalom választotta ki és tartotta kézben őket? Hogy történhetett meg, hogy a régi nómenklatúra emberei úgy sétáltak át egyik rendszerből a másikba, mint egyik kaszinóból a másikba? Hol van még egy ország Európában, ahol az államkincstárból magánvagyont bűvölő korábbi ifjúkommunista az ország miniszterelnöke lehet, mert néhány év alatt elévül a bűncselekménye? És miféle hatalom teszi lehetővé – vagy miféle tehetetlenség –, hogy akik éveken át száz- és ezermilliárdokkal rövidítették meg az országot, most is szabadon szervezkedhetnek a kétharmados kormány, vagyis a népakarat ellen? Itthon a parlamentben és nyugaton bárhol, politikai védőháló alatt.

Tizenkilencben Kun Béláék még a gyűjtőfogházból szervezhették a puccsot, utódaik ma ezt a parlamentekben tehetik, a hazaiban és még inkább az európaiban. Ma már ez az igazi kérdés, mert már csak erre lehetne gyakorlati választ adni, olyan választ, amelynek végre következménye is lehet. Hiszen azok, akik az ötvenhatos megtorlásban ítélethozóként, vagy mint verőlegények vagy parancsosztók részt vettek, a volt ávósok, azok, akik Csurka István, Wittner Mária, Dénes János és sok ezer más magyar életére törtek, már meghaltak vagy aggastyánok. Fölöttük ítélkezzen már a Feljebbvaló. Ám itt vannak a „fiúk” és persze a lányok, a régebbiek és az újabbak, akik kormányzati, képviselői szerepük következtében felelősséggel tartoznak. Nemcsak politikai, hanem jogi felelősséggel is! Köztünk járnak és oktatnak és szónokolnak és szervezkednek a vétkesek és a cinkosok. Hol marad hát még mindig a felelősségre vonás az ország szervezett kifosztásáért, a nemzet megcsúfolásáért, a hazaárulásért? Kit vontak felelősségre eddig a kétségbeesett, az önpusztító életekért, emberek öngyilkosságba kergetéséért, a magyarság pusztításáért? Tudjuk, nagy erők nagy érdekekkel homályosítják itt az elmét, és tartják gúzsba kötve az igazságtevő akaratot. De mégis! Micsoda össznemzeti bénultság ez, és meddig terjedhet a tehetetlenség? Lehet, hogy egy pusztító és tisztító robbanásig? Jobb volna talán szépen, komótosan, de következetesen igazságot tenni, hogy ne megint az ártatlanok fizessék meg annak az árát, amit az ártók elkövettek. Egyelőre azonban az utóbbiak az Európai Parlamentben, Demszky talán a horvátországi tengerparton, Bajnai az amerikai egyetemen, Gyurcsány az Országházban.

Csurka pedig a ravatalon.
Bíró Zoltán
R Zoli
2018-04-27 12:45:41
A MIÉP népszerűsítéséről !

Hallgatva az utolsó adások panaszait a MIÉP médiás ismertetés hiányosságról. Nos itt (IS) megragadom az alkalmat, hogy értesítsek minden igaz jó Magyar embert, hogy ÉN és egyben a Magyar Megmaradásért honlapom már 2018. Február 13., Kedd 14:12 óta nyilvánosan is a MIÉP mellé álltunk és minden elérhető MIÉP-es cikket leközöltem, de magam is írtam és hirdettem és hirdetem is amíg ez a nemzeti közösség ezt a kijelölt utat járja. Néhány linket közölök ami a MIÉP-pel foglakozik.

http://magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/politika-uj-vilagrend/magyar-belpolitika/item/4906-z
2018. Február 13., Kedd 14:12 / Ettől a dátumtól nyilvánosan a MIÉP 12 választási pontja és programja mellé álltam és állítottam honlapomat is.

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/jelentos-hirek/item/4933-z
2018. Március 25., Vasárnap 10:27

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/jelentos-hirek/item/4937-z
Itt a bevezetőben szó esik MIÉP röl: 2018. Április 04., Szerda 09:12

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/figyelemre-melto/item/4944-z
/ 2018. Április 09., Hétfő 22:30

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/olvasoink-irjak/item/4947-z
Itt a hozzászólások foglalkoznak a MIÉP-pel: / 2018. Április 11., Szerda 11:33

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/terjesztest-ker/item/4950-z
/ 2018. Április 13., Péntek 07:06

Azután az utolsó adásban nagy örömmel hallottam, hogy Tamás említette a Varég Hun-Magyar kapcsolatot. Ez a téma már egy jó egy ideje nekem is a szívügyem lett. Nem vagyok történész, a képzettségem sem elegendő egy alapos kutatáshoz, de honlapomon nagyon alaposan foglalkozok e témában persze a tehetségemhez mérten.
Akit érdekelne ez az izgalmas téma az elkezdheti az általam megírt cikkben, ahol segítséget kérek a hozzáértőktől, majd ezen a cikken keresztül más forrásokhoz is eljuthatnak.
-Ne utasítsuk el a vikingrokonságot a mai svédek végett. Én büszke vagyok erre és van is okom rá. Csak azt említsem, hogy nincs megcáfolva az a tény sem, hogy Árpád atyánk második felesége Zolta édesanyja svéd-varég hercegnő lehetett, ugyanis Mágusaink királyokat is neveltek a viking testvéreknek. (Barabási László)


Itt a link a cikkhez:

http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/4542-z

Sok szeretettel üdvözlök minden igaz jó Magyar embert!
Zoli Svédországból
Topi
2018-04-25 22:59:59
Topi
2018-04-22 08:35:10
Topi
2018-04-20 23:16:12
Topi
2018-04-20 10:08:16
Topi
2018-04-19 11:44:27
barodza
2018-04-18 13:59:41
Világ-panoráma: Nimród és Ábrahám fiai
https://www.youtube.com/watch?v=MviQ0p0ba-E
R Zoli
2018-04-18 10:30:21
A MIÉP népszerűsítéséről !

Hallgatva az utolsó adások panaszait a MIÉP médiás ismertetés hiányosságról. Nos itt (IS) megragadom az alkalmat, hogy értesítsek minden igaz jó Magyar embert, hogy ÉN és egyben a Magyar Megmaradásért honlapom már 2018. Február 13., Kedd 14:12 óta nyilvánosan is a MIÉP mellé álltunk és minden elérhető MIÉP-es cikket leközöltem, de magam is írtam és hirdettem és hirdetem is amíg ez a nemzeti közösség ezt a kijelölt utat járja. Néhány linket közölök ami a MIÉP-pel foglakozik.

http://magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/politika-uj-vilagrend/magyar-belpolitika/item/4906-z
2018. Február 13., Kedd 14:12 / Ettől a dátumtól nyilvánosan a MIÉP 12 választási pontja és programja mellé álltam és állítottam honlapomat is.

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/jelentos-hirek/item/4933-z
2018. Március 25., Vasárnap 10:27

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/jelentos-hirek/item/4937-z
Itt a bevezetőben szó esik MIÉP röl: 2018. Április 04., Szerda 09:12

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/figyelemre-melto/item/4944-z
/ 2018. Április 09., Hétfő 22:30

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/olvasoink-irjak/item/4947-z
Itt a hozzászólások foglalkoznak a MIÉP-pel: / 2018. Április 11., Szerda 11:33

http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/terjesztest-ker/item/4950-z
/ 2018. Április 13., Péntek 07:06

Azután az utolsó adásban nagy örömmel hallottam, hogy Tamás említette a Varég Hun-Magyar kapcsolatot. Ez a téma már egy jó egy ideje nekem is a szívügyem lett. Nem vagyok történész, a képzettségem sem elegendő egy alapos kutatáshoz, de honlapomon nagyon alaposan foglalkozok e témában persze a tehetségemhez mérten.
Akit érdekelne ez az izgalmas téma az elkezdheti az általam megírt cikkben, ahol segítséget kérek a hozzáértőktől, majd ezen a cikken keresztül más forrásokhoz is eljuthatnak.
-Ne utasítsuk el a vikingrokonságot a mai svédek végett. Én büszke vagyok erre és van is okom rá. Csak azt említsem, hogy nincs megcáfolva az a tény sem, hogy Árpád atyánk második felesége Zolta édesanyja svéd-varég hercegnő lehetett, ugyanis Mágusaink királyokat is neveltek a viking testvéreknek. (Barabási László)


Itt a link a cikkhez:

http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/4542-z

Sok szeretettel üdvözlök minden igaz jó Magyar embert!
Zoli Svédországból
Kocsis Lászlóné
2018-04-17 09:42:05
Még hogy keresztény gyökerű Európához csatlakozzunk mi? :

„Népszavazási kezdeményezésekkel segíthetjük Magyarországot a keresztény gyökerű Európához közelíteni.,,

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/nepszavazassal-ernek-el-az-europai-ugyeszseghez-valo-csatlakozast-2459728
barodza
2018-04-16 11:32:33
Magyarország lángokban - Egy nép harca a szabadságért 1956
https://www.youtube.com/watch?v=m7lcMhfOrrk
Topi
2018-04-14 15:03:51
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805
© Kubínyi Tamás 2011-2015. Minden jog fenntartva.